A legutóbbi, congenitalis cholesteatoma ajánlásról szóló bejegyzésben (Congenitalis cholesteatoma - IPOG ajánlás) felmerült a Potsic-féle beosztás, amiről még nem írtam -mint sok minden másról sem-, de ezt most bepótolom. Manapság a congenitalis cholesteatomák korszerű beosztásának a 2002-es Potsic beosztás számít (A Staging System for Congenital Cholesteatoma), ami 4 stádiumot különböztet meg:

I. stádium:
A cholesteatoma csak egy dobhártyanegyed mögött helyezkedik el.
II. stádium:
A cholesteatoma több negyed mögött helyezkedik el, de nem érinti a hallócsontláncolatot, és a mastoidüregbe sem terjed.
III. stádium:
A láncolat érintett, de a cholesteatoma nem terjed a mastoidüregbe.
IV. stádium:
A cholesteatoma beterjed a mastoidüregbe.

Potsic és munkatársai azt a célt tűzték ki, hogy a beosztási rendszer 1. legyen egyszerű, könnyen használható;  2. az eseteket egyértelműen lehessen kategorizálni; 3. alkalmazható legyen predikcióra; 4. ne legyen az elemszámokat illetően jelentős aszimmetria. Én azt gondolom, hogy talán a 3. pont a legnagyobb érték, de ehhez szükséges  a 2. és a 4. pont teljesülése is. Egyébként működik a predikció, mivel az egyes stádiumokhoz, növekvő sorrendben egyre nagyobb residualis betegség arányt tudtak kapcsolni a stádiumbeosztás kialakítása során. Például az I. stádiumú betegség esetén ők 13%-ban észleltek residualis betegséget, míg IV. stádium esetén 67%-ban. Egyébként látható komoly különbség a szerzett cholesteatomával szemben, hogy a congenitalis csak ritkán terjed a mastoidüregbe, mert teljesen más a pathomechanizmusa. Nem hámzsák alapú, ami a pars flaccidából vagy a hátsó pars tensa negyedekből indul ki. Ezért van az, hogy önmagában a mastoid érintettség már a legrosszabb stádiumot jelenti.