Nem akartam lelőni a poént a címben, de persze ez is a neutrophil-lymphocyta ratio :). Múlt héten írtam arról, hogy az NLR-t mennyi területen nézik mostanában, erre mikor rákattintottam a "A novel predictive marker for the viscosity of otitis media with effusion" című cikkre tegnap, nem gondoltam volna, hogy ott is erről írnak majd.

Az a lényeg, hogy hát az általánosan idült savós középfül-gyulladásnak hívott betegség/állapot sokszor nem is savós, hanem mucosus, és felmerült, hogy amikor savós, akkor az nem is annyira fülkürtműködési zavar, hanem egy bakteriális fertőzés, míg a mucosus viszont fülkürt probléma. A cikk szerzői megnézték, hogy ezt alá lehet-e támasztani azzal, hogy a gyulladásra jellemző emelkedett NLR értéket találják a hígabb folyadékban, és alacsonyabb NLR értéket a sűrübb folyadékban, és igazuk lett. 1,38 NLR érték alatt nagyobb eséllyel mucosus, efelett nagyobb eséllyel savós dobüregi folyadék lehetett leszívni paracentesis során. Tehát esetleg már egy vérképből (vagyis az abból derivált NLR-ból) meg lehet mondani előre, hogy mire számíthatunk felszúrás esetén, illetve milyen eséllyel kellhet grommet tubus. Úgy legyen!

Még egy kis bónusz NLR, ugyanebben az International Journal of Pediatric Otolaryngology számban a gyerekkori Bell paresisben is nézték az NLR-t. Ez már kőkemény. Tényleg úgy tűnik, hogy most bármit el lehet adni, amiben az NLR-t nézik.