Az elmúlt 1-2 napban tele lett az internet azzal a tanulmánnyal, amelyben amerikai kollégák leírták, hogy egy 294 kisgyermek bevonásával készült kutatás szerint a felső légúti huruttal járó, vírusos fertőzésben szenvedő gyermekek több, mint 20%-ában 1 héten belül középfülgyulladás alakul ki. Amit minden hírújság kiemelt, hogy milyen kevés esetben volt szükség antibiotikumra, messze a legtöbb esetben a gyerkőcök meggyógyultak anélkül is.

Ez számomra kevéssé újság. Egy ideje már trend, hogy próbáljuk visszafogni az antibiotikumokat a kisgyermekkori középfülgyulladásban, erről írtam már itt a blogon is, ahol ennek motiváló okait is próbáltam összeszedni. Viszont ami a fenti hírben elsőre beugrott, az egy valahol -talán még gyermekgyógyászat gyakorlaton(?)- hallott jó mondás, hogy a gyermek nem "kis felnőtt". Tehát nem ugyanazok a folyamatok, állapotváltozások zajlanak le bennük kicsiben, mind a felnőttekben. Mindig mondjuk, hogy a gyerekek "fülesek", hát tessék, most itt vannak az adatok! Bár nem emlékszem olyan tanulmányra, amiben ugyanezt az összefüggést nézték meg felnőttek esetén, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez az arány 5% alatti felnőttkorban. Sőt, megkockáztatok egy 1-2%-ot... Persze fülkürthurut előfordul, de az (még) nem középfülgyulladás.

Tehát egy gyermek felső légúti fertőzés egyáltalán nem ugyanazokhoz a szövődményekhez vezethet, mint a felnőttkori, legalábbis egyáltalán nem olyan gyakorisággal. Ráadásul a nagyon kicsi gyerekek a fülpanaszokat nem is feltétlen tudják lekommunikálni, sőt, nem is biztos, hogy okoz tünetet. Persze képtelenség minden egyes nátha esetében fülvizsgálatot végezni, egyszerűen nincs ennyi erre képzett szakember. De ne feledkezzünk el erről a gyakori szövődményről, figyeljük a hallást, lázmenetet, fülfolyást, fülhöz nyúlkálást, rossz táplálkozást, és így tovább! Ez eldöntheti antibiotikum, fülfelszúrás, és szoros kontroll szükségességének kérdését is, és ezek az elsődleges betegség, a felső légutak gyulladásának kezelését is befolyásolja.