Annyira impresszív előadásokat hallok a padovai EuroHear meetingen, hogy muszáj szinte live stream -szerűen továbbadnom napi szinten az információt. Ma többek közt a gyógyszer okozta halláskárosodásról volt szó. Bár elsősorban a genetikai és a zaj okozta károsodás kezelése a központi téma, de mivel létező problémáról van szó, nem lehet megkerülni.
Talán kezdeném rögtön a rossz hírrel: Itt sem megoldott még a megfelelő kezelés (ami egy más betegség kezelése miatt létrejött betegség...). Ennek oka, hogy az adott gyógyszerek viszafordíthatatlan károsodást hoznak létre a belsőfülben, melyre jelenleg nincs effektív megoldás. Leendő terápia lehet a génkezelés, őssejtbeültetés, vagy protekció, melyekről az előző két bejegyzésben már írtam.
De mi is a gyógyszer okozta halláskárosodás? Mely gyógyszerekről van szó, miért jön létre?
Több gyógyszer mellékhatása az ototoxicitás, azaz a halláskárosítás. 2009-ben alapvetően ez két gyógyszertípust jelent, legalábbis nagy mennyiségben ezeknél fordul elő. Az egyik csoport az úgynevezett aminoglikozid típusú anitbiotikumok, a másik pedig konkrétan a cisplatin nevű, daganatok ellen használatos kemoterápiás szer.
Az aminoglikozidok (wiki) a fejlődő országokban, elsősorban az afrikai kontinensen még mindig nagy mennyiségben, főként TBC ellen használt antibiotikumok. A fejlett országokban már csak nagyon limitáltan adják őket, többek között pont a halláskárosító és vesekárosító hatása miatt. Afrikában viszont az olcsósága okán még mindig nagyon széles körben elterjedtek, hiába, a pénz (hiánya) nagy úr...
A károsító mechanizmust már egész pontosan ismerjük. Állatkísérletekben bebizonyították, hogy az aminoglikozidok a reaktív oxigéngyökök felszabadulás révén károsítják a sejteket, és programozott sejthalált indíthatnak be a szőrsejtekben és a hallóidegen. Hasonlóan a zaj okozta halláskárosodáshoz, melyről két napja ITT már írtam. Az effektív kezelés valójában a megelőzés, azaz a gyógyszer mellőzése, más antibiotikum használata lehetne, azonban ennek mint írtam, anyagi gátjai vannak. Amíg nincs pénz a kicsivel drágább, ugyanolyan hatékony, de nem halláskárosító antibiotikumokra, addig sajnos ez a trend nem fog változni. Sőt, ha például az őssejtbeültetés már választható kezelés lenne, vajon ez Afrikában mennyire lenne reális opció? Szóval ez a kérdés nem túl reményteli, egyelőre.
A másik szer a cisplatin, mely kemoterápiás gyógyszer, azaz a daganatos sejtek ölésére használjuk. Ennek halláskárosító hatása már jóval inkább a nyugati országok problémája. Szintén apoptózist, azaz programozott sejthalált indít be, viszont ez Coleen Le Prell szerint főleg gyerekek esetén 50% fölötti eséllyel halláskárosodással jár, egy komplett széria kemoterápia után. Mivel itt is visszafordíthatalan a károsodás, ezért a kezelés ebben az esetben sem megoldott. Viszont a cisplatin kezelés többé-kevésbé tervezett, ezért egyrészt esetleg lehet más gyógyszert adni helyette, ha az hasonló terápiás hatással jár, illetve meg lehet próbálkozni ototprotektív szerekkel. Ilyen például pont a Le Prellék által kifejlesztett vitamin komplex.
