Lassan.

 

 

 

Ha gátolt orrlégzést okozott a ferde orrsövény, akkor azt sokkal hamarabb jobbnak érzi a beteg, arra nem kell három hónapot várni. De mint a fentiek is mutatják, sok idő szükséges a teljes regenerációhoz, vagy legalábbis a sejtszintű funkciójavuláshoz.

Az invertált papilloma az orrmelléküregekben előforduló jóindulatú hámdaganatok egy fajtája, mely nevét speciális szövettani képe alapján kapta. Ugyanis mikroszkóp alatt látszik, hogy a hámsejtek az alatta lévő kötőszövetes strómában burjánzanak, tehát kvázi "befelé" nőnek, nem kifelé, innen az invertált elnevezés.

A melléküregi papillomák közel fele invertált papilloma, összességében az orrpolip formában megjelenő elváltozások kb. 5%-a. Jellegzetessége, hogy a szinte mindig kétoldali "átlagos" orrpolippal szemben egyoldali elváltozásról van szó. Fontos elkülöníteni a szintén egyoldali és szintén nem túl gyakori, az arcüregi szájadékból hátra az orrgaratba húzódó ún. antrochoanalis poliptól, a sima fungiform papillomától, a gombás gyulladástól, és a melléküregek rosszindulatú daganataitól. Az elkülönítés pont ez utóbbi vonatkozásban fontos: Az invertált papilloma és a melléküregek rosszindulatú daganatai között összefüggés van. 100%-os bizonytékot még nem találtak az összefüggés mikéntjére, de valószínű, hogy az invertált papillomában az évek során mutáció következtében elrákosodnak sejtek, és rosszindulatú daganat alakulhat ki. A másik teória szerint nem magából az invertált papillomából lesz rosszindulatú daganat, hanem ugyanazon nyálkahártyeltérés, aminek talaján kialakult az invertált papilloma, sajnos alkalmas arra is, hogy rosszindulatú daganat alakuljon ki belőle. Ez a többi jóindulatú orrpolipra vagy melléküreg daganatra nem igazán jellemző. Mindenesetre ha nem kezeljük az invertált papillomát, akkor pár évvel-évtizeddel később elég nagy eséllyel már rosszindulatú daganatot találunk a helyén.

 

Kialakulásának pontos oka még nem tisztázott, de a tudomány jelenlegi állása szerint valószínüleg valamilyen humán papilloma vírus (HPV) törzs közrejátszhat a létrejöttében. Bármilyen életkorban előfordulhat, és több helyről is kiindulhat az orr- és melléküregek régiójában. Leggyakoribb eredés az orr oldalsó fala, de kiindulhat az arcüreg szájadékából, az orrsövényről, a homloküregből, orrgaratból is. Általában orrdugulás vagy egyoldali orrvérzés a panasz, de lehet orrfolyás, orrtáji teltségérzés, szájszárazság is.

 

A diagnózis felállítása a szövettani vizsgálaton múlik, de természetesen orrendoszkópia és melléküreg CT felvétel is szükséges. Az alábbi képeken coronalis síkú felvételen látható melléküregi invertált papilloma. Az első, American Journal of Neuroradiology honlapján található felvételen egy még kis kiterjedésű, a jobb rostasejtekben látható a papillomát ábrázoltak, míg a második, British Journal of Radiology honlapjáról származó képen egy kiterjedt, a közös orrjáratot, a rostákat, és nagyrészt a bal arcüreget is kitöltő, ellenoldali elváltozás látható:

 

 

Az invertált papilloma kezelése a teljes eltávolítást jelenti, hiszen mint feljebb írtam, ha nem irtjuk ki teljesen, akkor később egyre nagyobb eséllyel rosszindulatú daganattá válhat. Korábban az eltávolítás külső feltárású műtétet jelentett kizárólagosan, manapság szerencsére egyre több esetet meg lehet oldani endoszkópos úton, orron keresztül. Szintén egyre népszerűbb az úgynevezett photodynamiás terápia (PDT), melynek lényege, hogy a papilloma sejtjei (és csak azok!) felvesznek egy az elváltozás felületére helyezett fényérzékenyítő anyagot, és később egy adott hullámhosszúságú fénnyel megvilágítva a papilloma sejtjei a felvett anyag fénnyel történő aktiválása miatt elpuszulnak.

 

(forrás: http://www.utmb.edu/oto/)

Az októberi Laryngoscope-ban egy igen ritka és érdekes esetről számolnak be. Egy 26 éves fiatalembernél hirtelen szimmetrikus kétoldali halláscsökkenés keletkezett, miután -elmondása szerint- életében először 0.05g kokaint adott be magának intravénásan, azon a napon kétszer is. Hasonló, intravénás kábítószerhasználat okozta halláscsökkenésről eddig nem túl sok esetismertetés jelent meg. Ráadásul a fiatalember hallása később helyrejött, ez pláne ritka.

 

A hallásvizsgálat során mindkét fülön szimmetrikusan, elsősorban 4000 Hz frekvencián volt észlelhető jelentős, 80 dB-t elérő percepciós halláscsökkenés. A fiatalember ezek után infúziót kapott, benne szteroidot, és idegsejtműködés- és keringésjavító gyógyszert. Ennek hatására panaszai két nap alatt gyakorlatilag elmúltak. Azt, hogy milyen mechanizmus állhatott a háttérben, biztosan nem tudni. Nagy valószínűséggel szerepet játszhat benne a kokain rendkívül erős érösszehúzó hatása, de nem zárható ki a direkt belsőfül károsító effektus, vagy akár egyfajta autoimmun reakció sem.

 

Mindenesetre a fiatalembernek szerencséje volt, hogy a kokaintól csak a hallásával lett probléma, ráadásul még az is rendbe jött.

 

(képforrás: http://www.telegraph.co.uk/)

 

 

 

 

 

 

 

Egy olyan cikkre bukkantam tegnap a szeptemberi Indian Journal of Otolaryngology and Head & Neck Surgery-ben, mellyel kapcsolatban szeretném megosztani egy elméletem. A cikkben a pneumatizált középső orrkagyló és a ferde orrsövény, valamint az idült melléküreg gyulladás viszonyát elemzik. Ami engem ebből érdekelt, hogy vajon választ kapok-e arra a dilemmámra, hogy a ferde orrsövény okozza-e a pneumatizált orrsövény kialakulását, vagy legalábis növekedését. Sajnos a kérdésemre nem kaptam választ, de a következőkben vázolom, hogy mire gondoltam.

 

Persze először is tisztázni kell, hogy mi a ferde orrsövény, és mi a pneumatizált középső orrkagyló. A ferde orrsövény kérdésére egyszerűbb a válasz. A nagyrészt porcos, kisebb részt csontos lemezből álló, az orrüreget elvileg két, szimmetrikus orrfélre osztó orrsövény ferdén nő, és ezáltal jelentős asszimetria alakul ki a két orrfél között. Ez vélhetően annak tudható be, hogy az orrsövény gyorsabban nő az arckoponyához képest, és ezért meghajlik, hogy elférjen az orrüregben.

 

A pneumatizált orrkagylót kissé nehezebb elmagyarázni. Szükséges előtte ismerni a normál anatómiát, szerencsére az orrkagylókról már korábban ITT írtam. A pneumatizált orrkagyló esetén arról van szó, hogy a középső orrkagyló, melynek egy lemeznek kellene lennie, valójában nem lemez, hanem egy levegővel felfújt gömböc lesz. Ennek megértéséhez segítség az alábbi kép, melyen jól látható a bal orrfélben (nekünk szemből jobb!) lévő, feketeséggel, azaz levegővel kitöltött, felfújt középső orrkagyló. Olyan, mintha ez a nagy pneumatizált orrkagyló átnyomná az orrsövényt az ellenoldalra. Egyébként a bejegyzés elején emlegetett cikk pont azt taglalja, hogy a pneumatizált orrkagyló, azaz a concha bullosa NEM oka a ferde orrsövénynek, tehát nem a kagyló tolja el az orrsövényt.

 

Az én elméletem az, hogy bár vélhetően a concha bullosa egy már megszületés környékén meglévő anatómiai eltérés, de az életkor előrehaladtával, ha jelentős elferdülés alakul ki az orrsövényben, akkor az orrsövény konkáv oldalán az eredetileg is már levegővel teli középső orrkagyló még jobban megnő, és kitölti a rendelkezésére álló üreget. Ugyanis például orr műtétre kerülő betegek esetén , ha készül CT felvétel, és a betegnek van concha bullosája, akkor az az elméletileg tágasabb orrfelet (a konkáv oldalt) mindig teljesen kitölti. Hiába vadásztam erre vonatkozó irodalmat, ezt nem nagyon találtam még így leírva. Persze én sem tudom korrekt adatokkal alátámasztani, de a tapasztalatom ez.

 

Egyébként akiben ezt a bizonyos concha bullosát, azaz levegővel teli concha bullosát észleljük, mely panaszt is okoz (pl. gátolt orrlégzés), akkor műtéttel, de elég egyszerűen megoldható: vagy megfelezve a külső felét eltávolítjuk, vagy összeroppanthatjuk. Később nem nő vissza.

A legújabb Laryngoscope-ban - mely a fül- orr- gégészet talán legrelevánsabb újságja - megjelent az eddigi legnagyobb esetszámot felvonultató cikk a néma, panaszokat nem okozó, orrmelléküregekben elhelyezkedő jóindulatú csontdaganatról, az osteomáról. Az osteoma a leggyakoribb csontdaganat a fej-nyaki régióban. Legtöbbször a melléküregekben fejlődik ki, de elhelyezkedhet az állkapocsban, a felső állcsontban, vagy akár a fül mögötti csecsnyúlványban is. Az osteomák nagyon lassan nőnek, évek alatt érik csak el a centiméteres nagyságot. Emiatt legtöbbször panaszt nem okoznak, mellékleletként találjuk meg őket. Bár azért előfordul, hogy ha rossz helyen találhatóak, például a homloküreg szájadékában, akkor azt elzárva homloküreg gyulladást okoznak, vagy a nagy osteoma deformitás formájában nagyon ritkán akár kívülről is láthatóvá válik. A kezelése műtéti eltávolítást jelent, de máig vita tárgyát képezi, hogy megelőzésképpen a panaszt nem okozó, néma osteomát is kivegyük-e, vagy csak azt, ami ténylegesen már panaszt okoz.

Az alábbi, koronális síkú CT felvételen egy meglehetősen nagy, a szemtől befelé található melléküregekben, az úgynevezett rostasejtekben található osteoma látszik. Az osteoma a nagy fehér paca jobb oldalon (azaz a beteg bal oldalán):

 

(forrás: http://www.ispub.com)

Lassan két hónappal ezelőtt kristályosodott ki bennem az ENT House Budapest rendelő közösségi online megjelenési stratégiája, melyről akkor írtam is. Két okból vettem elő most ismét ezt a témát. Az egyik, hogy lassan készen van az előadásom a Kreatív által rendezett E-PATIENT, E-DOCTOR konferenciára, mely előadás megtartására pár hete Szigeti Péter kért fel, látva az interneten a rendelőnk nevében, folytatólagosan, aljas indokból elkövetett csetlés-botlásaimat. Másrészt ma este, a rendelésem végén volt alkalmam kicsit elbeszélgetni az egyik betegemmel, aki az interneten talált minket. Próbáltam faggatni őt, hogy szerinte mivel tudnánk javítani a webes megjelenésünket. Most nem akarok senkit sem untatni, hogy ő miket mondott, de a beszélgetés konklúziója számomra a facebook oldalunk előrébb tolása volt.

Valójában ez a bejegyzés ennek a beszélgetésnek lehetne a folytatása, csak ezúttal a blog olvasóit szeretném megkérni arra, hogy ugyan mondják már el a véleményüket ők is. Hiszen most már átlag napi 60 feletti látogató jár erre. Tudom, ez nem sok, de egy ennyire speciális, új bloghoz képest talán nem annyira rossz, és biztos a látogatóknak is van javaslatuk, sőt, nagy eséllyel ők még jobban értenek az internethez, mint én. Mindenesetre én most leírom, hogy egész konkrétan milyen vízióm van az ENT House Budapest rendelő internetes megjelenését illetően, aztán nagyon várom az építő jellegű kritikákat!

 

 

Alapvetően a rendelő internetes megjelenését 5 alappilléren képzelem el, és ennek mentén dolgozom rajta.

 

Ezek pedig:

 

- honlap

 

- közösségi oldal (facebook)

 

- blog

 

- mikroblog (twitter)

 

- közösségi könyvjelző (del.icio.us)

 

Ezek a platformok grafikus ábrázolásban az alábbiakban láthatók, két szempontot figyelembe véve, nevezetesen a dinamizmust, valamint hogy kihez szól: orvoskollégához, vagy beteghez. Elnézést a képminőségért, egy óra farigcsálás után sem tudtam szebb minőségűre feltornázni a képet.

 

 

Természetesen az origo a honlap, azonban ez a legstatikusabb, legalábbis jelenleg. Per pillanat nem is terveznék bele olyan jellegű fejlesztést, mint blogmotor, vagy fórum, de később majd nem kizárt egy ilyen jellegű integráció sem. A honlap mellett a betegekkel való kommunikációban a második számú szerep holtversenyben a blog és a rendelői facebook oldal (lenne). Mindkettő egyformán dinamikus, de míg a facebook oldal szinte kizárólag a rendelővel kapcsolatos friss információk és képanyagok miatt jött létre, addig a blog csak szakmai híreknek, újdonságoknak, gyakran feltett kérdések miatt, és fül- orr- gégészeti, valamint határterületi tudástárnak készül. A blog írása elég nehéz néha. Hiszen a fejlődés molekuláris szinten történik a tudományban, de azt meg a nagy többség nem érti. Ez viszont azzal jár, hogy a molekulákat érthetővé kell tenni, márpedig emiatt sokszor az ágytól kell elindulni, hogy elmagyarázzak valamit. De azért remélem sikerül... Muszáj megosztani az információt, hiszen alapvetően kétfajta ember él a földön: az egyik, akinek volt fül- orr- gégészeti betegsége, a másik, akinek majd lesz.

 

 

 

A másik vonal, a facebook oldal követettsége, ha van ilyen magyar szó, még nem nagyon megy. Én ezt a facebook egyelőre kisebb penetrációjának tudom be, vagyis inkább remélem, hogy ezért van. Viszont már az előző webes megjelenéssel kapcsolatos bejegyzésemben színt vallottam: az iwiw-et nem tartom megfelelő platformnak erre a célra. Pont az hiányzik belőle, ami egy vállalkozásnak jó lehet: a dinamizmus. Már akkor is sajnáltam, most is sajnálom, de ez van. A Webisztánon, vagy az Online Marketing blogon nálam hozzáértőbb emberek is elmondják erről a véleményüket.

 

 

 

Érdekesen alakult a twitter, mely abszolút nem olyan irányt vett, mint amit az elején gondoltam. Az eltelt pár hónap alatt kiderült, nekem illetve a rendelőnek a twitter a szakmai fejlődést, kapcsolatkiépítést és fenntartást szolgálja, gyakorlatilag nincs köze a betegekkel való kommunikációhoz. Bár egyvalaki pont a twitter révén jutott el hozzánk, mint beteg, és azóta is jó twitter-kapcsolatot ápolunk egymással, de ő fehér holló. Ennek a facebookhoz hasonlóan szerintem hazai penetrációs okai vannak. Ezzel együtt kb. egy hónapja létrehoztam egy külön magyar nyelvű twitter fiókot, mert nagyon örülnék, ha egyszer a twitter Magyarországon is olyan mértékben elterjedne, hogy betegkommunikációra is alkalmas lenne. Szintén elsősorban szakmai okok miatt jött létre a del.icio.us közösségi könyvjelző, ahova az RSS olvasóban és a twitteren befolyó, nagy mennyiségű szakmai cikkekből csemegézek, és ezáltal nyomon követhetővé teszem a szakmai forrásaimat. Ez azt gondolom, hogy növeli a relevanciát. De lehet, hogy csak én gondolom így.

 

 

 

És most várom a kritikát, javaslatokat! Minden olyat, ami javíthat a szakma és a betegek közti kommunikáción, hatékonyabbá teszi a felvilágosítást, információcserét. Addig is kövessenek minket facebook-on!

 

 

 

(Ha nem kommentál senki, akkor csak úgy csinálom tovább a dolgokat. Már önmagában csinálni is jó dolog, de ha haszna van, az még jobb.)