Lassan.
Három napja olvastam ezzel kapcsolatban egy cikket. A European Archives of Oto-Rhino-Laryngology-ban írt egy török kutatócsoport arról, hogy szcintigráfiás vizsgálattal ellenőrizték az orrnyálkahártya csillószőrei funkciójának javulását orrsövény műtétet követően. Ugyanis az orrsövény egyik fontos funkciója, hogy a nyálkahártya felső rétegét alkotó csillószőrös hámsejtek a levegőt a vele beáramló részecskéktől többé-kevésbé megszűrik, majd egy folyamatos csapkodó mozgással az orrgarat felé sodorják azt, ahol részben könnyebben eliminálhatók a káros anyagok, részben pedig lenyelhetővé válik. Ez utóbbi lehet, hogy gusztustalan dolog, de tény, legalábbis egészséges emberben így működik. A gyomorban aztán a nagyon savas pH és az emésztőenzimek mellett nem sok esélye van a szerencsétlen kórokozóknak. Az alábbi képen látható nyálkahártya hámsejtjeinek csillói (cilia), valamint az orrnyák (gel layer), benne a piros pontok a kiszűrt részecskék:
(forrás: http://www.drugdeliverytech.com/)
Az orrnyálkahártya csillószőreinek működése (mucociliaris clearence) egyfajta mérője lehet az orrnyálkahártya jó működésének. Ezt sokféle módon lehet vizsgálni. Jelen esetben szcintigráfiás mérés történt, izotóppal jelölt anyag orrban történő vándorlását nézték a kutatók, adott ideig. Megállapították, hogy az orrsövényferdüléssel élőknél a csillószőr funkció nem olyan jó, mint az egészséges embereknél. Egy hónappal az orrsövényműtétet követően már kimutathatóan javult a csillószőr működés, de igazán jó eredményt csak három hónappal a műtét után lehetett kimutatni.
Ha gátolt orrlégzést okozott a ferde orrsövény, akkor azt sokkal hamarabb jobbnak érzi a beteg, arra nem kell három hónapot várni. De mint a fentiek is mutatják, sok idő szükséges a teljes regenerációhoz, vagy legalábbis a sejtszintű funkciójavuláshoz.
