A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Fül- orr- gégészeti információforrások a neten

2009.12.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül orr gégészeti hírek

 


Meskó Bertalan barátom nemrégiben újabb orvosi szakterület gyakran frissülő oldalait gyűjtötte össze Webicina oldalának PeRSSonalized Medicine szekciójában. Ezúttal a fül- orr-gégészet került terítékre. A PeRSSonalized Medicine lényege, hogy olyan orvosok, érdeklődők is hozzáférjenek az adott szakterület friss cikkeihez, történéseihez, akik nem használnak RSS olvasót. Így könnyen lehet naprakész az ember a szakmájában, hiszen az internet adta információbőség hihetetlen lehetőségeket nyújt az embernek a szakmai fejlődéshez. Ezt a kollégák nevében is köszönöm Bercinek, minden szakmai fórumot meg fogok ragadni, hogy propagáljam!
 
Persze a PeRSSonalized Medicine mellett azért mindenkit buzdítok az RSS használatára is, hiszen úgy személyre szabottan lehet saját webújságot összeállítani, kizárólag olyan oldalakból, amik az embert érdeklik. Az RSS olvasó segítségével nem kell minden nap végigböngészni a gyakran frissülő tartalmú oldalakat, hanem elég csak egy programot megnyitni, és tálalva van az információ. Szóval éljen az RSS :)!
 
Visszakanyarodva a szakmához és a friss információhoz, rendelőnknek anno létrehoztam egy közösségi könyvjelzőt, amit szintén egy nagyon hasznos találmánynak gondolok. Az RSS olvasóban olvasott, és twitteren is közzétett cikkeket, absztraktokat mentek el oda, ahonnan kulcsszavak alapján rendkívül könnyen vissza lehet keresni a témába vágó, aktuális irodalmat. Jelenleg már több, mint 300 absztrakt és cikk van elmentve oda, és közel 650 kulcsszó alapján lehet keresni. Fül- orr- gégész kollégáknak, hárdkór érdeklődőknek tudom ajánlani a követését!

 

Hogyan jön létre influenzavírus-fertőzés?

2009.12.13. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nátha influenza fertőzéses betegségek

 

Hamár az előző bejegyzés is vírusfertőzésről, nátháról szólt, a sort lehet folytatni egy nagyon jó videóval ugyanerről a témáról, amit Oppenheim ma posztolt a remek Biokémia blogjában.

Hogyan fertőz az influenzavírus:

 

 


 

 

Az orrdugulás oka rhinovírus okozta náthában

2009.12.11. | drHorváthTamás | 4 komment

Címkék: orr nátha orrdugulás fertőzéses betegségek

 

Az előző bejegyzésben ismertetett, dysphoniáról szóló cikk mellett megjelent még egy érdekes tanulmány a decemberi Laryngoscope-ban. Itt a közönséges náthában észlelhető, rendkívül kellemetlen orrdugulás kialakulásának mechanizmusára próbáltak fényt deríteni. A nátha egyik leggyakoribb kórokozóját, a jobb oldalon látható, egyébként ártalmatlan kinézetű, focilabdára hasonlító rhinovírust hatásait figyelték meg emberi orrnyálkahártyát alkotó hámsejteken. (kép: wikipedia)

Az orrdugulás oka a nyálkahártya vizenyője, azaz a szövetek közé nagyobb mennyiségű folyadék áramlik ki gyulladásos állapotban. Azonban a pontos mechanizmust még nem térképezték fel teljesen.

Mi teszi lehetővé, hogy rhinovírus fertőzésben a sejtek közti térbe a szokásosnál nagyobb mértékben lépjen ki folyadék?

A cikkben ismertetett kísérletsorozatban azt vizsgálták, hogy a rhinovírus hat-e a hámsejteket egymással szorosan összekötő tight junction-ökre (tight junction="szoros kapcsolat"). A tight junction-ök fehérjekomplexek. Szerepük abban áll, hogy a sejteket szorosan összekötik, ezzel gyakorlatilag molekulák számára átjárhatatlanná teszik a sejtek közti teret. Az alábbi, szintén wikipediáról származó képen láthatók a tight junction-ök. Felül látható négy, egymás mellett elhelyezkedő hámsejt, melyek sejtmembránja helyenként összeér, ott alakulnak ki tight junction-ök. A lenti képen nagyobb nagyításban ábrázolódik két, egymással szomszédos sejt oldala (világos- és sötétkékkel), amint hullámszerűen egymáshoz érnek, és ott a zöld színű tight junction-ök még jobban egymáshoz kapcsolják a két sejtet.
 
A tight junction-t felépítő fehérjekomplexek több alegységből állnak, ezek a fenti képen, jobb oldalon fel is vannak sorolva (occludin, claudin 1, stb.). A kutatócsoport mérésekkel azt bizonyította, hogy rhinovírus fertőzés során az orrnyálkahártya hámja kisebb mennyiségben állítja elő a fehérjekomplexek számos elemét. Ezt részben a fehérjék kódolását végző mRNS-ek, részben direkt a fehérjék mennyiségének mérésével mutatták ki.  Ennek megfelelően a sejtmembránok között is kevesebb tight junction alakult ki, melyet a sejtsorok elektromos ellenállásának csökkenésével igazoltak, mint funkcionális bizonyíték.

Tehát ha az ember egy sima náthát elkap, akkor ilyen kórélettani történések vezethetnek ahhoz, hogy napokig ne kapjon levegőt az orrán keresztül.

 

Dysphonia (rekedtség) okai: egy aktuális cikk a témáról

2009.12.08. | drHorváthTamás | komment

Címkék: reflux gége rekedtség hangszalag hangszalagcsomó

 

Egy egész nagy esetszámot felölelő belga tanulmány fog napvilágot látni a decemberi Laryngoscope-ban. 882, dysphonia (rekedtség) miatt orvoshoz forduló betegnél vizsgálták a dysphoniát kiváltó okokat, illetve demográfiai következtetéseket is levontak. Egyébként itt gyorsan le szeretném szögezni, hogy nem véletlen a dysphonia és a rekedtség szó kettős használata. Magyarul gyakran és pongyolán rekedtséget mondunk, ha dysphoniáról van szó, pedig a dysphonia egy tágabb fogalom, és beszédhang képzési zavart jelent. A dysphonia talán leggyakoribb megjelenési formája a rekedtség. Én azért használtam a címben is a rekedtség szót, hogy laikusok számára betájoljam a bejegyzést.

Akkor végre rátérnék a lényegre:

A cikk szerint a dysphonia leggyakoribb oka funkcionális, azaz mikor helytelen hangszalag-használat okozza a tünetet, a hangszalagok alaki megbetegedése nélkül. A betegek 30%-ánál találtak ilyen funkcionális eltérést. Második helyen, 15%-kal a hangszalagcsomó lett a befutó, míg a harmadik helyen a gége-garati reflux (laryngopharyngealis reflux) végzett, 9%-kal. Egyébként majdnem kétszer annyi nőbetegnél találtak szervi eltérést, mint férfinél. A dysphonia miatt orvoshoz fordulók közel fele olyan munkát végez, hogy a hangját sokat kell használnia, ezen belül is a tanárok voltak legtöbben, mint szubpopuláció. Náluk még kifejezetebb volt a funkcionális eredet, 40% feletti, a többi eltérés hasonló arányokat mutatott.

A fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hangjukat sokat használók (tanárok, előadók, énekesek) szakmájuknál fogva hajlamosabbak hangképzési zavarra. Viszont úgy tűnik, szerencsére ezek közül arányaiban legtöbbször nem szervi megbetegedés, csak helytelen használat áll a háttérben. Bár ezt csak szakember tudja eldönteni. Meg fogom kérdezni Mészáros Krisztina doktornőt, hogy nála mik a körülbelüli arányok. Azt mindenesetre tudom, hogy sok az énekes betege.

 

Szájzár, mint tünet

2009.12.07. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó nyak mandula körüli tályog általános fül orr gégészet torokmandula

 

Szájzárnak (trismus) nevezzük azt a jelenséget, mikor a beteg valamilyen kóros állapot miatt nem képes megfelelő mértékben kinyitni a száját. A szájzár különböző fokban jelentkezhet, az enyhe szájnyitási nehézségtől a teljes szájzárig.  Létezik egy 4 fokozatú skála ennek mérésére, attól függően, hogy a beteg felső és az alsó metszőfogai között mekkora a távolság, mikor teljesen kinyitja a száját:
1.: 4-2.5 cm-ig tudja nyitni a beteg a száját
2.: 2.5-1 cm-ig
3.: 1-0 cm-ig
4.: teljes szájzár

A szájzár mértéke általában összhangban van az alapbetegség súlyosságával. Ez egyúttal a 22-es csapdája is, hiszen minél komolyabb baj okozza a szájzárat, annál fontosabb lenne minél előbb megoldani a problémát. Viszont minél kevésbé tudja a beteg nyitni a száját, annál nehezebb kideríteni a kóros állapot forrását, pláne megoldani azt. Ezért ez az állapot nagyon komoly diagnosztikus és terápiás kihívást is jelenthet.

Számos betegség vezethet oda, hogy a beteg korlátozottan tudja csak kinyitni a száját:
- Fogászati eredetű gyulladások, beleértve a fogproblémák miatt létrejött felső vagy alsó állkapocs csontállomány gyulladását is
- Az állkapocsizület betegségei: gyulladása, arthrosisa, rossz harapás miatt bekövetkező kopása, reumatoid arthritis
- Az állkapocsizület környékén kialakult gyulladások: mandula körüli tályog, nyálmirigyek gyulladásai, hallójárat gyulladás, nyaki tályog, -phlegmone
- Trauma: felső vagy alsó állkapocs törése, izület környéki egyéb törések, izületi ficam
- Fokozott izomtónus: epilepszia, egyéb központi idegrendszeri károsodás (tumor, agyhártya gyulladás), tetanusz
- Állkapocsizület környéki daganatok: szájüregi-, garat-, nyálmirigy-, bőrdaganatok, nyirokcsomóáttétek, daganatkezelést követő hegesedés (műtét vagy sugárkezelés miatt)
- Szájüregi- vagy fogászati beavatkozást követően létrejött szájzár
- Veleszületett izületi eltérések

A szájzár tehát mindig csak egy tünet, emögött valamilyen más, általában nem annyira banális betegséget kell keresnünk. Az alapbetegség gyógyításával a szájzár is szűnni szokott, bár szinte sohasem azonnal.

(forrás: Becker, Naumann, Pfaltz: Ear, Nose, and Throat Diseases, 1994, Georg Thieme Verlag)

 

Kórokozók akut torokgyulladásban

2009.12.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: nyirokcsomó antibiotikum köhögés nyak garat fertőzéses betegségek

 

(kép forrás: Suburban Emergency Management Project)

Az akut torokgyulladás egy-egy extrém kivételtől eltekintve (pl. valaki leforrázza a torkát) gyakorlatilag mindig fertőzés következtében alakul ki. A fertőzést kórokozók hozzák létre, melyek az esetek körülbelül felében vírusok, azon belül is elsősorban adenovírusok, respiratory syncitium vírusok (RSV), illetve ritkán, de előfordulhat parainfluenza vagy influenza vírus is. Egyes vírusfajták (Epstein-Barr, cytomegalovírus, Coxsackie A, herpes, és részben az adenovírus is) speciális klinikai lefolyásúak, és általában a vizsgálati lelet is egyedibb, mint az általános torokgyulladásnál.

A vírusok mellett a másik leggyakoribb kórokozók természetesen a baktériumok. A baktériumok közül az A-csoportú béta-hemolizáló Streptococcusok a leggyakoribbak, valamint Haemophilus Influenzae és Staphylococcus aureus is előfordul. Az utóbbi időben
felmerült, hogy atípusos baktériumok, például Mycoplasma pneumoniae is szintén gyakran okoz torokgyulladást, legalábbis gyakrabban, mint gondolnánk. Ez egy intracelluláris, azaz sejten belül élő kórokozó, és a "hagyományos" torokgyulladásban használt antibiotikumok nem igazán hatnak rá. A Mycoplasma mellett pedig a Chlamydia pneumoniae mint kopatogén, azaz nem önálló, hanem társfertőző kórokozó szerepe is megnőtt.

Előfordulhat az is, hogy nem egy, hanem több kórokozó is egyszerre van jelen, kombinált fertőzés formájában. Ez általában vírus és egyfajta baktérium kombinációját jelenti, ami egy tipikusnak mondható mechanizmus része: vírusfertőzés talaján bakteriális felülfertőződés alakul ki. De olyan kombinált fertőzés is akad, mikor egyszerre több patogén baktérium okozza a gyulladást.

Honnan lehet tudni, hogy baktérium vagy vírus okozza a gyulladást?

Sokszor nehéz eldönteni, de vannak bizonyos jelek, melyek általában bakteriális fertőzésre utalnak. Például ha a beteg lázas, ha a mandulák is érintettek a gyulladásban, illetve ha a nyaki nyirokcsomók is megnagyobbodottak.
Sőt, a fenti három kritériumot még ki lehet egészíteni egy negyedikkel és ötödikkel is: ha NINCS köhögés és NINCS nátha. Az antibiotikumokat javasolt ezekre az esetekre tartalékolni, nem kell minden esetben azonnal felírni. Viszont mint azt feljebb is írtam, a vírusos fertőzés megágyazhat egy bakteriális fertőzésre is, ezért nem árt még egy sima torokgyulladást is kontrollálni.

(ajánlott irodalom még: 
cikk 1 [2001 - Ann Emerg Med], cikk 2 [2006 - Arch Intern Med])

 

HONcode bizonyítvány blogunknak

2009.12.04. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

 


 
Két nappal ezelőtt rendelőnk blogja megkapta a svájci illetőségű non-profit szervezet, a Health On Net alapítvány (HON) bizonyítványát. Ez egy hivatalos, nemzetközi elismerése annak, hogy ezen a weboldalon hiteles forrásokból származó egészségügyi információk alapján, szakemberek közreműködésével történik betegfelvilágosítás.

Magyarországon a HONcode-ot velünk együtt eddig csak nyolc egészségügyi portál kapta meg. Előttünk egyébként pont Meskó Bertalan MedIQ blogja szerezte meg ezt a bizonyítványt. Neki ismét szeretném megköszönni az összes eddigi segítséget, tanácsait, amivel hozzájárul a rendelőnk internetes jelenlétének folyamatos fejlesztéséhez, mely egyre hatékonyabb és hitelesebb betegfelvilágosítást tesz lehetővé! Ez a bizonyítvány az ő érdeme is.

 

 

Az alvási apnoe és reflux betegség (GERD) kapcsolata

2009.12.03. | HRobert | komment

Címkék: horkolás reflux obstruktív alvási apnoe garatelzáródás alvásvizsgálat


Horkolás során a garatban fellépő nyomáscsökkenés a gyomortartalom fele is szívó hatást gyakorol, elősegítve ezzel a reflux, vagyis a savas gyomorbennék visszaáramlását a nyelőcsőben. Ez tovább erősíti a horkolást és számos panaszt okozhat.
A cikk szerzői 42 felnőtt beteget vizsgáltak, akik bizonyítottan alvási apnoéban szenvedtek. Mindegyik betegnél elvégezték a gastroscopiát. Több, mint 80%-ban találtak kóros eltérést, a leggyakrabban hiatus herniát, erosiv nyelőcsőgyulladást, gyomornyálkahártya gyulladást, nyombélfekélyt és biliáris refluxot.
A konklúzió az volt, hogy a komplexebb ellátás érdekében az alvási apnoés betegeket gastroenterológiai vizsgálatra is el kellene küldeni.

Presented at the American Academy of Otolaryngology -- Head and Neck Surgery Foundation (AAO-HNSF) Annual Meeting, by Nora Siupsinskiene, MD, PhD, Kestutis Adamonis, MD, and Robert Toohill, MD, October 4, 2009
kép: http://supplementalscience.wordpress.com/2008/03/16/have-you-heard-gerd-is-the-word/

Mik a dobhártyaperforáció leggyakoribb okai?

2009.12.01. | drHorváthTamás | 2 komment

Címkék: trauma fül dobhártya középfül középfülgyulladás krónikus középfülgyulladás akut

 


 
(Képen: jobb dobhártya, főleg a hátsó-alsó, de a hátsó-első negyedre is részben ráterjedő, lekerekített szélű, centrális perforáció)


A dobhártya kilukadásának számos oka lehet. Az okokat két csoportba osztottam aszerint, hogy a perforáció várhatóan magától záródik-e, vagy sem, mivel a betegek első kérdése általában ez. Viszont kiegészítésként az is hozzátartozik, hogy nagyon ritkán, de az elvileg spontán záródó dobhártyalyukak is megmaradhatnak. Ez elsősorban a méret függvénye, bár láttam már extrém nagy traumás eredetű perforációt is spontán záródni.
 


 
Spontán záródó perforáció gyakoribb okai:
 
- heveny középfülgyulladás
 
- direkt mechanikai traumás eredet (pl. fültisztító pálcával történő átszúrás), jellemzően ha a perforáció kicsi
 
- a dobhártya két oldalán bekövetkező hirtelen nyomásváltozás (pl. repülőn, vagy nagy pofon esetén)
 
- külön említeném a iatrogén traumás eredetet, azaz egészségügyi ténykedés következtében létrejött perforációt (pl. egy sima fülmosás miatt is lehet)

Spontán nem záródó perforáció gyakoribb okai:

 
- idült középfülgyulladás
- krónikus dobhártyagyulladás
 
- specifikus gyulladás a középfülben (például a TBC, lsd. ITT)
 
- direkt mechanikai traumás eredet, jellemzően ha a perforáció nagy
 
- iatrogén traumás eredet itt is lehet (pl. fülműtét következtében)

Nagyon ritka okok, a gyógyulás spontaneitásától függetlenül:

- villámcsapás okozta perforáció
- szikra vagy egyéb hőhatás okozta perforáció
- kiterjedt koponyacsont-törés okozta perforáció

Ha valaki hallott/látott még érdekes módon létrejött dobhártyaperforációt, örülnék, ha megírná!

 

 

Fontos-e az orrsövényferdülés kardiológiai vonatkozása?

2009.11.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr orrsövény orrsövény műtét

 

Az orrsövényferdülés befolyásolja a szívműködést?
Elég vad dolognak hangzik, pedig úgy tűnik, befolyásolja. Egy érdekes, pár hónapja az European Archives of Oto-Rhino-Laryngology-ban megjelent 
cikket olvastam tegnap, amelyben a fenti meglepő összefüggést vizsgálták.

A kollégák abból indultak ki, hogy az orrsövényferdülés befolyásolja az orrnyálkahártya működését. Ismert dolog, hiszen a ferde orrsövény kvázi tartós nyálkahártya gyulladást okoz, nyálkahártya duzzanattal, fokozott váladéktermelődéssel. Ez vagy csak simán a csökkent légáramlás révén jön létre, vagy még inkább ha olyan fokú a ferdeség, hogy az orrssövény hozzáér az orr oldalsó falához, vagy valamelyik orrkagylóhoz, és ez mechanikai irritációhoz vezet. Az orrnyálkahártyának van érző, és vegetatív (erek, mirigyek, stb.) beidegzése is. A kutatók azt vizsgálták, hogy a nyálkahártya irritációja indít-e olyan kóros reflexet a nyálkahártya érzőidegén és vegetatív idegein keresztül, mely akár a szívet is érintheti. Hiszen annak is jelentős vegetatív beidegzése van (n. vagus). Az úgynevezett Heart rate variability (HRV) -t vizsgálták, mellyel a szívritmus változását lehet mérni. Kiderült, hogy az orrsövényferdülés, pláne ha az orrsövény hozzáér az orr oldalsó falához, paraszimpatikus aktivitást okoz a szívben, lassíthatja a szívműködést.

Jó lett volna, ha meg lehetett volna mérni a HRV-t a ferde orrsövényű betegekben nyálkahártya lohasztás után is. Persze azzal az a probléma, hogy a lohasztó szerek általában befolyásolják a szívműködést, hiszen érösszehúzok. Esetleg a szteroidos orrspray jöhetne még szóba, bár kontakt mechanikai irritációnál az meg már szinte semmit nem ér.


Mindenesetre azt gondolom, hogy az orrsövényferdülés ezen kardiológiai vonatkozásának óriási jelentősége nincs, inkább csak egy újabb bizonyíték, hogy a szervezetben egy adott helyen lévő eltérés más, távolabbi szervek működésére is kihathat. Nem hiszem, hogy egy orrsövényműtét érdemi szívfunkció-javító hatással bírna.

Egyébként egyszerűsített formában még egy olyat lehet tenni, hogy műtét előtt és után is regisztrálni a betegek pulzusát. Sajnos Holter monitort nem lehet mindenkire csak ezért felaggatni, hogy rendes EKG-t nézzünk, de ez kivitelezhető.

 

süti beállítások módosítása