a blogról

 

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogban aktuális és érdekes szakmai témákról esik szó, elsősorban orvoskollégáknak, részben pedig betegfelvilágosítási céllal. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben.
Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, diagnózis vagy terápiás terv felállítására nem alkalmas, csak kiegészítő jellegű. Részletes jogi nyilatkozat ITT.

EgeszsegKommando


A blog írói:
horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

http://drhorvathtamas.com/

Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: horvatht [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa



dr. Varga Zsuzsa


Szakterülete: fül- orr- gégészet
e-mail: dr.zsuzsa.varga [at] gmail.com
A blog írója az ENT House Budapest munkatársa

 

Facebook oldalunk:


delicious 40x40-2

 

Statisztikák



Free Page Rank Tool



 

 

Címkék

Címkefelhő

Mikor javasolt műtét hangszalag leukoplakia esetén? - Best Practice

2020.02.19. | drHorváthTamás |

Címkék: ajánlás onkológia best practice gége hangszalag leukoplakia

Fontos, és kényes témával, a hangszalag leukoplakiák kezelési stratégiájával foglalkozó cikkel jött ki a TRIO Best Practice sorozat (Triological Best Practice: When Is Surgical Intervention Indicated for Vocal Fold Leukoplakia?). Azért érdekes kérdés, mert önmagában a leukoplakia nem rosszindulatú betegség, de 6-7%-ban előbb-utóbb az lesz, ezért precancerosisnak, a rák előfutárának tekintendő. Tehát úgy kellene kialakítani a diagnosztikus és terápiás stratégiát, hogy feleslegesen ne kerüljenek a betegek a műtőasztalra, viszont nehogy emiatt ne kerüljön felismerésre rosszindulatú daganat. Az alábbi dolgok várnak ennek kapcsán tisztázásra:
- Nincs konszenzus, hogy pontosan mikor, milyen jelek esetén kell műtőasztalra tenni a beteget.
- Ha műtőasztalra kerül a beteg, akkor az in toto eltávolítást jelentsen, vagy csak biopsziát?
- Mi legyen az utánkövetési stratégia?

Az útmutatáshoz a szerzők 5 friss, nagy elemszámú, leukoplakiával foglalkozó kutatást dolgoztak fel. Ezekben a vizsgálatokban jellemzően a leukoplakia megjelenése, külleme (lapos vagy kiemelkedő, sima vagy érdes felszínű), az erezettsége megléte illetve jellege, mértéke, valamint a beteg kora alapján próbáltak kategóriákat felállítani, amihez aztán egy malignitási rizikófaktort próbáltak hozzárendelni. Ezek alapján összességében arra jutottak az ajánlás írói, hogy ha a felszínből kiemelkedő, érdes, egyenetlen felszínű, hipervaszkularizált környezetű leukoplakiát látunk, pláne, ha idősebb emberben, külön pláne, ha hangszalag mozgászavar is felmerül, akkor mindenképpen műtőasztalra kell tenni a beteget, mert nagy, legalábbis jóval nagyobb az esély a rosszindulatú daganatra, mint azoknál, akik fiatalok, és akiknél lapos, a felszínből nem kiemelkedő, nem erezett környezetű leukoplakia látható.

Ugyanakkor az ajánlás arra már nem tér ki, hogy ha már műtétre kerül a sor, akkor az csak mintavétel legyen, vagy in toto eltávolítás, és arra sem, hogy ha viszont nem műtjük meg, akkor milyen gyakran kontrolláljuk a beteget. Szóval nem minden feltett kérdésre kapunk választ, de legalább némi mankót kapunk a hónunk alá ezzel. Ugyanakkor az in toto eltávolítás versus biopszia kérdés talán annyiból egyszerűbb, hogy ha malignitás igazolódik, akkor én mindkét esetben revíziós beavatkozást végeznék, ha viszont nem, akkor úgyis csak obszerválnám. Persze egyrészt ez csak egy Zs evidencia szintű kinyilatkoztatás, másrészt természetesen itt is lehet finomítani a dolgot. Ha például az in toto eltávlítás után semmi kóros nem látszik a gégében, akkor mire egészítsük ki az előző beavatkozást. De ez már egy másik történet...

Egyébként pedig a TRIO Best practice sorozat eddigi részei:
A tracheostomia optimális időzítése a tartósan intubált betegeknél - Best Practice
Mikor ajánlott vagy szabad gyermekkorban orrsövényműtétet végezni? - Best practice
Kell-e szteroid vestibularis neuronitisben? - Best practice

Meddig legyen szívódrain a nyaki sebben? - Best practice
Használhatjuk-e a másik fület az adott oldali fülkürt működésének megítélésére? - Best Practice
Második szakasz cholesteatoma műtét után - Best Practice
Műtéti megoldás visszatérő arcüreg gyulladás esetén - Best Practice
Rutinszerű nyelőcső tükrözés ismert fej-nyaki carcinoma staging során - Best Practice
Antibiotikum profilaxis tiszta nyaki onkológiai műtétekhez - Best Practice

Pajzsmirigy göbök citológiai vizsgálata a Bethesda rendszer szerint

2020.02.09. | drHorváthTamás |

Címkék: onkológia pajzsmirigy citológia Bethesda Pajzsmirigygöb

Örömmel konstatálom, hogy mostanában egyre gyakrabban a Bethesda rendszer szerint értékelt citológiai leletekkel érkeznek hozzám betegek a pajzsmirigy göbük kivizsgálása kapcsán, a kezelési, vagy utánkövetési terv felállítására. A Bethesda beosztás (The Bethesda System for Reporting Thyroid Cytopathology) egy egységesített citológai leletezési rendszer, ami a közös nyelv használatán túl azért is jó, mert mellé lehet rendelni a rosszindulatú daganat jelenlétének valószínűségét. Azon helyeken, ahol a Bethesda (TBS - The Bethesda System) rendszer szerint értékelik a pajzsmirigygöbök szúrási eredményét, jellemzően kevesebb beteg kerül műtőasztalra pajzsmirigyműtét céljából, viszont a kivett pajzsmirigyekben gyakrabban van rosszindulatú daganat. Azaz a TBS növeli a rákszűrés, és a gyanú kezelésének hatékonyságát.

Maga a Bethesda rendszer egy 6-os skála:

TBS I. Nem diagnosztikus eredmény
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 1-4%
Teendő: A citológiai vizsgálat megismétlése

TBS II. Jóindulatú elváltozás
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 0-3%
Teendő: Klinikai utánkövetés

TBS III.: Nem meghatározott jelentőségű atípia
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 5-15%
Teendő: A citológiai vizsgálat megismétlése

TBS IV.: Follicularis neoplasia, vagy annak erős gyanúja
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 15-30%
Teendő: Pajzsmirigy lebeny eltávolítás

TBS V.: Rosszindulatú betegségre gyanús
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 50-75%
Teendő: Pajzsmirigy lebeny eltávolítás, vagy teljes pajzsmirigy eltávolítás

TBS VI.: Rosszindulatú daganat
Rosszindulatú daganat valószínűsége: 95-99%
Teendő: Teljes pajzsmirigy eltávolítás

A skála 2 végpontjának környéke (TBS I-II. és TBS V-VI.) elég egyértelmű. A közepe (TBS III-IV.) az igazán érdekes, a diagnosztikai kihívás, ahol előfordulhat, hogy indokolatlanul veszünk ki pajzsmirigy lebenyt, vagy indokolatlanul hagyunk benn rosszindulatú tumort. Egyik sem jó. Ehhez segítség lehet az ultrahangon látható megjelenés, morfológia, amiről volt már szó itt a blogon (Ajánlások a pajzsmirigy göb kivizsgálására). De a megfelelő terápia kapcsán is nagyon sok a dilemma, erről nem annyira régen szintén több bejegyzés is született (Teljes mirigy, vagy csak lebenyeltávolítás legyen pajzsmirigyrák esetén?Megengedhető-e a várakozás (nem műtét) pajzsmirigyrák esetén?). Összességében, a Bethesda rendszer az egyik sarokköve ennek a kérdésnek, és örömteli, hogy hazánkban is egyre inkább alkalmazzák. Így a beteg menedzselése végre olyan team munka, ahol az endokrinológiai - sebészi megközelítést objektíven finomítja a patológusok és radiológusok közreműködése.

Több fórum a digitális egészségüggyel való ismerkedéshez

2020.02.06. | drHorváthTamás |

Címkék: internet előadás konferencia

A közeljövőben két különböző, a digitális egészségügyről szóló fórumon is elő fogok adni az interneten fellelhető egészségügyi információ kérdéskörében. Ugyan a témám mindkét helyen hasonló lesz, de a célcsoport, ezáltal a fókusz viszont teljesen más.

Időrendben az első a most február 22. szombaton, a Semmelweis Egyetemen megrendezésre kerülő, Győrffy Zsuzsa docensnő által szervezett "Digitális kommunikáció" workshop. Ez egy kreditpontos továbbképzés az orvosoknak. Szóval ha orvoskolléga vagy, még nincs programod 22. szombatra, és érdekel, hogy miként kezeljük a betegek online tájékozódását, mi a helyzet az orvos-beteg email és közösségi média kapcsolattal, illetve a telemedicina és az egészségügyi app-ok kérdésével, ráadásul mindez kreditpontokért, akkor várunk szeretettel! Bónusz, hogy bloggertársam, kolléganőm, Varga Zsuzsa is elő fog adni.

digitalis_kommunikacio_sote.jpg

 

A másik fórum az első Digital Health Summit február 27-én a Budapest Music Centerben, ahova ugyan szintén jöhetnek gyakorló orvosok, de ide sokkal inkább befektetőket, egészségügyi vezetőket, egészségügyi közgazdászokat, informatikusokat várnak, és az előadők, kerekasztalok résztvevői elsősorban egészségügyi nagyvállalatok, startupok, és a kormányzat képviselői lesznek.
dhs_logo.jpg

"Hazánkban első alkalommal kerül megrendezésre 2020. február 27-én a Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma. A hiánypótló konferencián a digitalizációs kihívásokról, a szükséges szabályzókról, az okos-kütyük alkalmazásáról, és a befektetők számára kínálkozó lehetőségekről értekeznek az előadók és a konferenciabeszélgetéseken részt vevő szakemberek.

Az évtizedek óta dübörgő technológiai fejlődés a szemünk láttára formálja át az egészségügyi szolgáltatásokat, és napjainkban ennek hatása már nemcsak az orvosi rendelők zárt függönyei mögött, a titkos kutatólaborokban, hanem a mindenki számára elérhető, egyszerűbb ellátási formák szintjén is érzékelhető. Az új megoldások révén a szolgáltatók, szolgáltatások összekapcsolhatók; a távgyógyítás, a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások mellett pedig olyan újdonságokkal találkozhatunk a nagyon közeli jövőben, mint például a prediktív gyógyászat, vagy akár a mesterséges intelligencia-alapú online kivizsgálás."

 

Egyébként nemrég a MTV5 "Ez itt a kérdés" című műsorában vendégeskedtem hasonló ügyben, ahol a táplálkozási divatok kapcsán került elő az internet szerepe: 

Aztán mikor rákerestem a felvételre, az alábbi hirdetés jelent meg a hiteles online egészségügyi tájékoztatásról (is) szóló műsorban:

 screenshot_20200122-234156.jpg

Látszik a fejemen, hogy meg vagyok döbbenve, hogy milyen jól regenerálja a hallást 2 óra alatt az a cucc, amit a műsor felett reklámoznak... Most hogy ez pusztán azért van, mert fül- orr- gégészként, a keresési szokásaim miatt nekem a google adsense füles témát dob fel, és a laikusok meg teljesen más hirdetést látnak (remélem!), azt nem tudom, de attól még durva. Ennyit a hiteles tájékoztatásról.

Na ezért kell ezekről a dolgokról sokszor beszélni!

Mennyit zsugorodik a száraz fascia lebeny a dobhártya perforáció zárása során?

2020.01.28. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét tympanoplastica fascia lebeny temporalis fascia

Lyukas dobhártya zárására leggyakrabban a m. temporalis fasciájából készült lebenyt használunk világszerte, jellemzően underlay behelyezve. Mind az endauralis, mind a retroauricularis feltárás esetén kéznél van, jó nagyot lehet venni, könnyen kezelhető, stb. A Z. Szabó iskolában automatikusan megszárítottuk, megszárítjuk a lebenyt, mert úgy még könnyebb manipulálni vele, egyszerűbb bedugni, tologatni. Annyi a hátránya, hogy sajnos zsugorodik, mikor nedvesség éri, ezért nagyobb lebenyt kell venni, mint amekkora a perforáció. OK, zsugorodik, de mennyivel? Tehát mennyivel nagyobb lebenyt vegyünk, mint a perforáció?

Először 1991-ben Wormald vetette fel a zsugorodás lehetőségét (Anatomy of the temporalis fascia), de a klinikai jelentőségét 1997-ben England és munkatársai vizsgálták először (Temporalis Fascia Grafts Shrink). Ők 20 temporalis fascia lebeny méretét (területét) hasonlították össze frissen kiszedve, majd megszárítva, végül sóoldattal rehidrálva. Így az alábbi számok jöttek ki: A frissen eltávolított lebenyek átlag 105 ± 35 mm2-sek voltak. Megszárítva kitágultak 144 ± 50 mm2-re. Végül, újra benedvesítve ugyanezen lebenyek 118 ± 35 mm2-re zsugorodtak. Ha százalékosítjuk a zsugorodás mértékét, akkor közel 20%-os méretcsökkenést kapunk.

Tehát a száraz lebenynek legalább 20%-kal nagyobbnak kell lennie, mint a perforációnak, de az még mindig csak akkora lesz, mint a perforáció. Viszont annál biztosabbra kell mennünk, tehát még nagyobb lebenyre lesz szükség. A végső felső mérethatárt valójában csak a dobhártya átmérője határozza meg, mert az annál nagyobb (szélesebb) lebeny meggyűrődik, visszakunkorodik, és felesleges. Tangencionális, feltárási irányban ilyen jellegű probléma általában nincsen, mert legfeljebb a felesleget becsípjük a visszafektetett hallójárati bőrcsővel a csontos hátsó hallójáratfalhoz. Sőt, ez igazából cél, mert ezzel rögzítjük is a lebenyt.

Bréking nyúz - Friss, evidence based USA ajánlás az orrvérzés ellátására

2020.01.08. | drHorváthTamás |

Címkék: orr orrvérzés orrtampon herediter

Friss hír, hogy most publikálták az új AAO-HNS ajánlást az orrvérzés ellátására (Clinical Practice Guideline: Nosebleed (Epistaxis)). Ez szokás szerint alapos munka, több, mint 30 oldal a szöveg, és teljesen evidence based. 14 pontban szedték össze a lényeget, amit most lefordítottam. Az elején érdekes állításokkal találkozhatunk, amik nem is okvetlen úgy (is) evidensek, ahogy azt orvostudományilag megszoktuk, de mindenképpen tanulságos, és megszívlelendő dolgokról van szó, ráadásul tényekről. Talán inkább úgy kell felfogni, hogy ez a kötelező minimum, ami mögött nem csak megérzések, vagy bizonytalan eredetű gyakorlatok vannak.

Az orrvérzés 14 pontja:

1. Sürgősség
Az orvosnak el kell tudni dönteni, hogy a fennálló orrvérzés azonnali ellátást igényel, vagy azért ráér.

2. Kompresszió
Az azonnali ellátás legalapvetőbb lépése, hogy legalább 5 percig erősen nyomjuk a beteg orrszárnyait.

3.a Orrtamponálás
Azon betegeknél, akiknél a kompresszió ellenére továbbra is vérzés van, és nem látszik a vérzésforrás, tamponálás szükséges.

3.b. Orrtamponálás rizikófaktoros betegeknél
Előnyben kell részesíteni a felszívódó tamponokat azon betegeknél, akiknél fokozott a vérzésveszély, és/vagy antikoaguláltak.

4. Betegek edukálása a tamponálásról
Ha tamponálásra kerül sor, az orvosnak fel kell világosítani a beteget, hogy mivel jár a tamponálás, meddig lesz benn, az eltávolítás fájdalmassága, mikor elégtelen a tamponálás, stb.

5. Rizikófaktorok
Az orvosnak dokumentálni kell minden orrvérzéssel kapcsolatos rizikófaktort, például a vérzékenységet, vérhigító szedést, vagy a nazális droghasználatot.

6. Anterior rhinoscopia
Az orvosnak anterior rhinoscopiát kell végezni a vérzés forrásának azonosítására.

7.a. Nasenendoscopia
Nasenendoscopiát kell végezni, vagy el kell küldeni a beteget oda, ahol nasenendoscopiát tudnak végezni, ha visszatérő orrvérzésről van szó, amit már megpróbáltak ellátni kauterrel vagy tamponnal, de tartósan sikertelenül.

7. b. Nasenendoscopia és endoszkópos epipharyngoscopia
Nasenendoscopiát és endoszkópos epipharyngoscopiát kell végezni, vagy el kell küldeni a beteget oda, ahol nasenendoscopiát tudnak végezni, ha nehezen uralható a vérzés, vagy nem egyértelmű a visszatérő orrvérzés patológiája.

8. A vérzésforrás megfelelő ellátása
A vérzés lokalizációjának megállapítása után a megfelelő módon kell ellátni a beteget, ami lehet vazokonstriktor anyag, és/vagy kauter, és/vagy hidratáló/olajos anyag.

9. A megfelelő kauterizáció
Ha kauterrel ellátható helyről vérzik a beteg orra, először érzésteleníteni kell, és kizárólag a vérzésforrást szabad kauterizálni.

10. Érlekötés/embolizáció
Érlekötést, vagy embolizációt kell végezni, vagy el kell küldeni a beteget olyan helyre, ahol ezt meg tudják csinálni, ha az orrvérzés nem állítható el, vagy ismételten elindul a vérzés kauterizáció, vagy orrtamponálás ellenére.

11. Antikoagulált és/vagy thrombocyta-aggregáció gátlót szedő beteg ellátása
A vérhigítót vagy thrombocyta-aggregáció gátlót szedő beteg esetében lehetőség szerint olyan ellátási módot válasszunk, hogy ne kelljen leállítani a gyógyszert, vagy ne kelljen a gyógyszer ellen ható szert, vagy vérkészítményt adni, kivéve, ha életveszélyes mértékű orrvérzésről van szó.

12. Herediter Hemorrhagiás Teleangiectasia
A makacs módon visszatérő, kétoldali orrvérzőket herediter hemorrhagiás teleangiectasia irányába ki kell vizsgálni, vagy el kell küldeni oda, ahol ki tudják vizsgálni, az orr- és szájüregi eltérések, teleangiectasiák esetleges azonosítására.

13. A betegek felvilágosítása
Minden orrvérzőt fel kell világosítani az állapotáról, az esetleges otthoni teendőkről, megelőzésről, stb.

14. Dokumentáció
Az orvosnak, vagy aki ezért felel, dokumentálnia kell az ellátás kimenetelét 30 napon belül, illetve az áthelyezésnél fel kell tüntetni a tamponálás vagy érlekötés/embolizáció tényét.

Major Tamás dr. kollégánk, barátom, a Kenézy Kórház osztályvezető főorvosa komoly tudományos munkát végzett, végez a 12. pontban említett herediter hemorrhagiás teleangiectasia kapcsán, hazánkban a legkomolyabbat. Felajánlotta, hogy ezen problémával küzdők, vagy ennek erős gyanúja esetén szívesen foglalkozik az üggyel.
Kontakt: major.tamas@kenezy.unideb.hu

Biológiai terápia orrpolippal társult idült orrmelléküreg gyulladásban

2020.01.05. | VargaZs |

Címkék: melléküregek orrpolip melléküreggyulladás idült biológiai terápia

2019 júniusában jelent meg a hír az elsőként engedélyezett biológiai terápiáról az orrpolyposissal társult chronicus rhinosinusitis (CRSwNP) kezelésében. A közlemény szerint az amerikai gyógyszerhatóság (U.S. Food and Drug Administration, FDA) engedélyezte a Dupixent® (dupilumab) nevű készítmény felnőtteken történő alkalmazását kontrollálatlan CRSwNP esetén. A dupilumab egy monoklonális ellenanyag, amely az IL-4 és az IL-13 nevű fehérjék hatását gátolja. 

A krónikus rhinosinuitis hátrányosan befolyásolja az életminőséget, amelynél sok esetben szisztémás szteroid alkalmazására, műtétre van szükség és sokszor asthmával társul. A közlemény szerint a Dupixent szignifikánsan csökkenti az orrpolypok méretét, orrdugulást, szagláscsökkenést, továbbá mérsékli a műtéti kezelés és szisztémás szteroid alkalmazásának szükségességét. A kutatás során vizsgált betegek 59%-ánál asthma is fennállt egyidejűleg, akiknél légzési panaszaik terén is javulást tapasztaltak.

Jelenleg a Dupixent injekciót 3 típusú megbetegedés esetén ajánlják: középsúlyos-súlyos atópiás dermatitis, középsúlyos-súlyos asthma és CRSwNP.

A hír további érdekessége, hogy a Dupixent Magyarországon is forgalomban van, azonban kizárólag közepesen súlyos és súlyos atópiás dermatitisz, más néven atópiás ekcéma kezelésére engedélyezett alkalmazása felnőtteknél. Off-label engedély beszerzésére van ugyan lehetőség, de igen magas ára jelenleg korlátozza rinológiai alkalmazását.

Vezetéses halláscsökkenés okozta egyensúlyzavar

2020.01.03. | drHorváthTamás |

Címkék: fül hallás egyensúlyozás füldugulás vezetéses halláscsökkenés

Két éve írtam a Fül- Orr- Gégegyógyászat 3. ablak rovatában az elöregedő társadalom fül- orr- gégészeti vonatkozásairól, ahol idéztem egy cikket, ami azzal foglalkozik, hogy a halláscsökkenéssel élő idősek gyakrabban esnek el, mint a jól hallók (Hearing Loss and Falls Among Older Adults in the United States). Az összefüggés egyszerű: mivel a belsőfülben a hallószerv és az egyensúlyszerv szorosan egymáshoz kapcsoltan működik, az egyik degeneratív romlása nem következhet be izoláltan. Szimplán csak annyi történik, hogy együtt öregszik meg a hallószerv és az egyensúlyszerv.

De vajon tényleg csak erről van szó? Hát nem egészen. Most izraeli kollégák egy sok-sok hipotetikus magyarázattal megtüzdelt cikk keretében bemutattak egy vizsgálatot, amiben azt igazolták, hogy a vezetéses halláscsökkenés is egyensúlyzavarhoz vezet, vezethet (The Impact of Conductive Hearing Loss on Balance). Annyit csináltak, hogy a kísérletben résztvevők egyensúlyozási képességét megvizsgálták füldugó nélkül, és egy olyan füldugóval is, ami 40 dB-es vezetéses halláscsökkenést okozott. Kiderült, hogy tendenciózusan, szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az illetők az egyensúlyi vizsgálaton -legalábbis egy részükben-, ha be volt dugva a fülük. Tehát a szinkron degeneráció önmagában nem magyarázza az egyensúlyozási problémákat.

De akkor mi lehet a háttérben? Na itt jönnek a spekulációk. Például az egyensúlyozáshoz nagyon kellenek a bejövő ingerek, az input, például a propriocepció, vagy a látás. De nem kizárt, hogy a hallás is az elvártnál jelentősebb módon segíti az egyensúlyozást. A halláson belül is a hallószerv lehet a kulcs, azon belül is a sacculus. Erre ugyanis pont rányomja a stapestalp a hangrezgést a vestibulumban, és akusztikailag is ingerelhető. Aztán az is lehet, hogy önmagában egy bejövő inger (hirtelen) lecsökkentése megzavarja a szenzórium egészét, aminek az output, például a stabilitás, az egyensúly is kárát látja. Vagy az sem kizárt, hogy a halláscsökkenés során a látószerv fokozott igénybevétele a tájékozódáshoz bizonyos kritikus pillanatokban nem tudja kiszolgálni tökéletesen a rendszert.

Szóval teóriák vannak, az igazság meg valahol. Majd kiderül. De azon nem szabad csodálkozni, hogy ha a bedugult fülü emberek egyensúlyzavarról panaszkodnak.

ENT House blog best of 2019

2019.12.24. | drHorváthTamás |

Címkék: ent house hírek

Eljött az év vége, itt az idő, hogy boldog karácsonyt és új évet kívánjunk az ENT House blog minden olvasójának! Ehhez jó keretet ad a szokásos éves best of válogatás a legjobb bejegyzésekből. Ismét lett egy olvasói lista, ami az 5 legtöbb lájkot kapott bejegyzésből jött össze. Érdekesség és öröm, hogy egészen tavalyig kb. 150 lájk biztos top hármas helyet jelentett az olvasói listán. Ehhez képest idén a top hármas helyezéshez minimum 200 lájk kellett már, 170-nel a top 5-be sem lehetett bejutni :).

Az olvasói lista mellett pedig megint van a saját, szubjektív listám. Ide azokat a bejegyzéseket idézem sorrendiség nélkül, amik szerintem szakmai szempontból a legfontosabbak voltak idén. Ez elég nehéz feladat, mert nyilván minden bejegyzés a szívemhez nőtt :). De azért csak kirostáltam a legjobb ötöt....

Az olvasói lista:

#1 A legfrissebb fül- orr- gégészeti ajánlások gyűjteménye

#2 Gégerák nemdohányzókban

#3 Subduralis tályog fültisztító pálca miatt

#4 Endoszkópos fülsebészeti világkongresszus 2019. Boston, USA

#5 Dobhártya (hallócsont) masszázs


A saját listám:

Egy szimpatikus, elgondolkodtató elmélet a cholesteatoma létrejöttéről:
A gyulladás magára húzza a dobhártyát - egy új cholesteatoma elmélet

Segíthet a kezelés kapcsán hezitáló onkológiai betegek irányításában, ha számokat is tudunk mondani:
Mi történik a kezeletlen fej-nyak rákos betegekkel?

Régi fogász - fül- orr- gégész dilemmát segíthet eldönteni a fogászati kiindulású arcüreggyulladás kezelésében:
Fogászati eredetű arcüreggyulladás: a fogat vagy az arcüreget kezeljük először?

Egyre inkább átkerül a pajzsmirigysebészet hozzánk, fül- orr- gégészekhez, ezért érdemes ismerni, honnan is indult ez a dolog:
A pajzsmirigyműtét történelme dióhéjban

Végül, azt gondolom, hogy a tudósok, híres orvosok a mindennapi megjelenést illetően alul vannak reprezentálva, ezt pótolhatják a tudóskártyák :)
Fül- orr- gégészes kártyák


A fentiekkel kívánok még egyszer boldog ünnepeket mindenkinek!

R.I.P. Ugo Fisch, az európai fülsebészet talán legnagyobb alakja

2019.12.20. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét híres fül orr gégészek

Most érkezett a hír a European Academy of Otology and Neuro-Otology hírlevelében, hogy december 12-én, 88 évesen elhunyt a közelmúltbeli európai fülsebészet egyik, vagy talán legnagyobb alakja, Ugo Fisch, svájci fülsebész professzor. Ő a European Academy of Otology and Neuro-Otology egyik alapítója, számos fülsebészeti és koponyaalapi sebészeti tankönyv szerzője. Nehéz mit kiemelni tőle, mert a fülsebészet szinte minden aspektusában letett valami maradandót az asztalra, legyen az stapes sebészet, cholesteatomás fül sebészete, koponyaalapi sebészet, stb.

Az ő munkássága közvetve, vagy közvetlenül, de természetesen hatással volt és van a mai magyar fülsebészetre is. Például kollégám és barátom, Horváth Barnabás olyan szerencsés, hogy a '90-es években egy zürichi fülkurzuson még locsolt neki egy cadaver mastoidectomiához. Én személy szerint csak az utódját, Thomas Lindert láttam élőben, az EAONO kurzuson Pozsonyban, 2012-ben. Ugo Fisch párszor előkerült itt a blogon (Lehetséges problémák a beültetett lebennyel dobhártyapótlás esetén; A stapedectomia kapcsán még: kontraindikációk), illetve Linder  révén a Fisch iskola más vontkozásokban.

Nagyon hálásak lehetünk neki, hogy a fülsebészet most ott tart ahol. Nyugodjon békében!

ugo_fisch.jpg

Szabadon futó arcideg a középfülben

2019.12.09. | drHorváthTamás |

Címkék: anatómia fül fülműtét arcideg cholesteatoma középfülgyulladás krónikus nervus facialis

Múlt hét péntek-szombaton Pécsett voltam a szokásos, éves Munkácsy Utcai Estéken, ami ismét nagyon jó volt. Idén "Komplikált fülészeti esetek megoldása" fedőnéven futott az esemény, és a macerás roncsfülek, sokadik revíziós műtétek, kiterjedt cholesteatomák, a középfül paragangliomák lehetséges műtéti megoldásai voltak a fókuszban, elsősorban a subtotalis petrosectomia és a mastoid obliteráció formájában. Ezeket a beavatkozásokat Gerlinger Professzor Úrnak köszönhetően ott magas színvonalon művelik, amit persze tudtunk, de most impresszív bemutatóműtétekkel is újra igazolták.

Az egyik bemutatóműtét során az arcideg a mesotympanalis szakaszon teljesen szabadon volt, és akkor eszembe jutott, hogy erről még nem is írtam. Pedig ez egy potenciális fülsebészeti probléma, ráadásul annyira nem is ritka. Ha valaki elkezd aktívan fülsebészettel foglalkozni, előbb-utóbb találkozik olyan esettel, ahol egész könnyen örökre le tudja bénítani a beteg arcát, és itt még csak nem is egy mastoidectomiás túlfúrásról van szó. Nagyon kellemetlen, ha mondjuk egy recidív cholesteatoma pont rákapaszkodik a fülke felett a szabadon futó n. facialisra, és nem tudjuk eldönteni, hogy az már a facialis, vagy még a zsák széle, vagy heg, stb. Vagy ha úgy rálóg a talpra, hogy nem tudunk rendesen stapedotomiás nyílást készíteni, vagy ha tudunk is, utána a protézis esetleg folyamatosan hozzáér(ne) az ideghez. Meg eleve, a dobüregi manipuláció során ezt a lehetőséget szem előtt kell tartani.

Mostanában ritkábban rajzolok, de ezt a kérdést jobban lehet ábrával érzékeltetni, pl. egy bal fül kapcsán:

facial_nerve_dehiscence.jpg

(nF: n. facialis; I: incus; S: stapes; P: promontorium; pp: processus pyramidalis)

Egyébként a n. facialis mesotympanalis szakaszának csontos borítása két irányból indul el az embrionális korban (a ganglion geniculitól kifelé, illetve a mastoidealis szakasz kezdetétől befelé), viszont a két szakasz összekapcsolódása csak a megszületés után fejeződik be az ovális ablak környékén. A legtöbb klinikai kutatás nagyságrendileg 5-30%-ra teszi a n. facialis dehiszcencia előfordulási arányát, ami semmiképpen sem kevés. Ugyanakkor a nem klinikai, hanem hisztopatológiai megközelítésű kutatások ennél sokkal gyakoribbra mutatják a csonthiányt, akár 70-80% körülire (pl. Facial nerve canal dehiscence in chronic otitis media without cholesteatoma). Ennek az lehet az oka, hogy a műtétek közben a kis csonthiány nem okvetlen kerül felismerésre, vagy például gyulladásos környezetben (krónikus fül, cholesteatoma) a duzzadt hám elfedheti a dehiszcenciát.

Ugyanez a munkacsoport felvetette, hogy a gyakori vagy krónikus kisgyermekkori középfülgyulladások roncsolhatják a n. facialis csontos csatornájának falát, de kiderült (legalábbis ők azt találták), hogy nem. Sőt, úgy találták, hogy a gyulladás felnőttkorban sem növelte meg a csonthiányos területek méretét sem a kontroll csoporthoz képest. Ez utóbbi fontos, és megkönnyebbülés. Jó hír, hogy legalább a krónikusan gyulladt fülben ilyen jellegű plusz nehezítési faktor nincsen. Ugyanakkor a gyulladt fülben eleve nehezebb tájékozódni, több lehet a heg, cholesteatoma esetén pedig maga a cholesteatoma fizikaliag akadályozza a látványt. Szóval nagyon oda kell figyelni erre a lehetséges érzékeny pontra.

Felhasznált irodalom:
Facial nerve canal dehiscence in chronic otitis media without cholesteatoma
The Dehiscent Facial Nerve Canal
Incidence of Facial Nerve Canal Dehiscence in Primary and Revision Cholesteatoma Surgery