Nagyon sokszor játszunk biztonsági játékot olyan értelemben, hogy állandóan visszarendeljük a betegeket kötéscserére, varratszedésre, drain eltávolításra, hogy lássuk, minden jól megy-e. Miközben az esetek jelentős részében minden jól megy, és a beteg egyébként képes lenne azt a tevékenységet megcsinálni, ami miatt visszarendeljük. Tudom-tudom, nem mindig megy minden úgy, ahogy kellene, nem minden sebbel kapcsolatos problémát tud a beteg felismerni, nem minden beteg alkalmas mentálisan vagy fizikai okok miatt arra, hogy magát rendezze, és egészségügyi intézményben nagyobb eséllyel lesznek steril körülmények, mint otthon.

De csak elvi szinten: kell-e egészségügyi végzettség, orvosi diploma ahhoz, hogy egy ragtapaszt kicseréljünk? Vagy hogy pár madzagot a beteg bőréből kivágjunk? Vagy hogy kiszedjünk egy draint? Jó-e, hogy ezekért a beteg órákat várjon ránk? Kell-e, hogy csak ezért utazzon? Belefér-e a drága időnkbe, hogy jól gyógyuló műtétesekkel foglalkozzunk, mikor éppen kiájulunk a műtőből, meg COVID van, meg egy csomó akut beteg?

Értem én, hogy provokálok, meg menjünk minél biztosabbra, de a fenti kérdések attól még vannak. És egy friss Laryngoscope cikk pedig egy kis muníció ahhoz, hogy azért lehet benne valami, akár a drain eltávolítása szintjén (Patient-Directed Home Drain Removal in Head and Neck Surgery). Ebben a prospektív kutatásban ohio-i fül- orr- gégészek megnézték, ki tudják-e szedni maguknak a fej-nyaki műtéten átesett betegek a draint. Ez pajzsmirigy, parotis, és nyaki disszekció műtétek után történt, és a betegek önként vehettek részt, tehát természetesen nem volt kényszer. Egyébként zárójeles megjegyzés: a betegek drainnel mentek haza, szörnyűség és borzalom, elképzelhetetlen felelőtlenség! Ja nem is... Összesen 100 beteg 123 db drainjének eltávolításához adtak hazamenetel előtt felvilágosítást a kollégák szóban, írásban, illetve felvilágosító videóhoz vezető link formájában. Az volt az ukáz, hogy napi 30ml-nél kevesebb hozam esetén vehetik ki a draint. Ezen betegek 90%-a végül tényleg otthon, magának vette ki (vagy a hozzátartozó) a draint, és csak 10% döntött úgy, hogy mégis kórházi körülmények között, egészségügyi ember vegye ki a csövet. Összvissz 5 esetben volt szövődmény (2 hematoma, 1 seroma, 2 drain krnyéki fertőzés, de ezek alapvetően nem magához az otthoni eltávolítás tényéhez voltak köthetők. Ezek azért nem rossz számok.

Érdemes ezen egy kicsit gondolkodni, ízlelgetni. Ha jól kooperál, értelmes a beteg, nem tartozik valami komoly rizikócsoportba, akkor én win-win szituációnak érezném az általános magyar gyakorlaton való változtatást. Nem arról van szó, hogy egy nagy nyaki műtét után másnap páros lábbal rúgnám ki a beteget az osztályról, hogy ennyi volt, a többit oldja meg maga, de igenis lehetne 1-2 helyen lazítani a gyeplőn. Ha meg nem megy, valaki nem akarja, inkább bennünk bízik, akkor nyilván segítünk.

Képforrás: https://imgur.com/t/drainage/gfm7h

Szomorúan értesültünk róla, hogy 10.15-én elhunyt Z. Szabó Professzor Úr, iskolateremtő mesterünk, az Orvostovábbképző Egyetem, majd Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem volt rektora, Fül- Orr- Gégészeti Klinikájának volt vezetője majd professor emeritusa, és még hosszasan lehetne sorolni, hogy mi mindent csinált, végtelen munkabírással és odaadással. 6 évvel ezelőtt, a 80. születésnapja kapcsán méltattam őt itt a blogon (Z. Szabó Professzor Úr 80. születésnapjára), és nem is nagyon szeretném az ott leírtakat ismételni, de azt mindenképpen kiemelném, hogy nem lenne sem az ENT House Budapest rendelő, sem ez a blog, és valószínüleg sem a PhD-m, sem a fülsebészi ambícióm, ha ő nem lett volna.

Emeritusként is simán 10-12 órát dolgozott. Leginkább a fülsebészetéről ismerték, de emellett trachearesectiot, vagy bármilyen nyaki műtétet elvégzett, és akár 15 perc alatt simán bejutott az iköbölbe is, ha ezt kellett csinálni. Eszméletlenül rend- és rendszer-szerető volt, didaktikus, logikus. Nem találkoztam olyan orvossal, aki ennyire gondosan dokumentálta volna minden esetét, akiket aztán évtizedekkel később is ki tudott keresni az adattárából. A betegeket tisztelte, sokszor családtag szerűen gondoskodott róluk. De nem csak őket tisztelte, hanem mindenkire odafigyelt, a részállásos szakdolgozókra ugyanúgy, mint a professzortársaira is. Úriember volt, ha egyszer megígért valamit, akkor azt tartotta, akárhogy is alakultak a dolgok.

Nem volt egyszerű tartani vele a lépést, de aki kitartott, kiemelkedő szakmai szintre jutott, és minden körülmények között megállta, megállja a helyét. Legtöbb tanítványa osztályvezető főorvossá, és a fül- orr- gégészeti társadalom elismert tagjává vált, akik tudják, hogy mit köszönhetnek neki.

Az eddigi 19 éves pályám során a legszemélyesebb szakmai elismerést tőle kaptam, a PhD védésem alkalmából:

Isten nyugosztalja Professzor Urat, nagyon hálásak vagyunk mindenért!

A napokban lezajlott a IV. Budapesti Mikrosebészeti Fülkurzus, amire olyan igény van, hogy az előző kurzus után pár nappal már betelt a lista, és már most van jó pár jelentkező a következő, 2022. októberére tervezett tanfolyamra. 2.5 nap tömény fülsebészet kifulladásig, jellemzően reggel fél 9-től este 6-7-ig. Szerintem idén is szuper volt, én legalábbis tök jól éreztem magam, de más is ezt jelezte vissza, és úgy éreztem nem csak udvariasságból.

Mi folyik itt?
- 2x3 óra/fő cadaver dissectio temporalis csonton és Thiel fixált fejen. A temporalis csont kizárólag fúrás gyakorlási céllal van, a Thiel fixált fejen viszont a lágyrészek is rajta vannak, ezért a tympanoplastica alaplépéseit is lehet rajta gyakorolni (tympanomeatalis lebeny kialakítása, graft vétel, láncolati rekonstrukció, stb.), de persze itt is ugyanúgy lehet fúrni.
- Előadások (anatómia, radiológia, mastoidectomia alapjai, tympanoplastica alapjai, stapedotomia alapjai, cholesteatoma sebészet, endoszkópos fülsebészet)
- Live surgery (tympanoplastica, stapedotomia, mastoidectomia) narrálással, adott esetben kínos kérdésekkel :). Próbáljuk meg együtt zavarba hozni az operatőrt!
- 2x3 óra érdekes műtéti videók és esetek bemutatása, kötetlen Q&A. Kérdések, amiket a nagy előadóban nem mersz megkérdezni, de nem hagy békén, networking.
- Kurzusvacsora.

Mi nincs itt?
- Oldalsó koponyaalapi sebészet, mivel a cél az alapok bemutatása és oktatása.
- Implantálható hallókészülékek kérdése, ugyanúgy a fenti okok miatt.

Szóval jövőre ugyanitt, és már érdemes most beregisztrálni! Kedvcsinálónak a korábbi kurzusokról: SOTE Mikrosebészeti fülkurzus 2018; II. Budapesti Mikrosebészeti Fülkurzus

A nemrég Sopronban lezajlott kongresszusunk (leánykori nevén: Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete 46. Kongresszusa) során jöttem rá, hogy az új, elvileg hivatalos európai cholesteatoma klasszifikáció és nomenklatúra (EAONO/JOS Joint Consensus Statements on the Definitions, Classification and Staging of Middle Ear Cholesteatoma) nem nagyon akaródzik elterjedni. Egyébként nekem is még kiszaladt a számon a kongresszus során, egy felszólalásnál a szekunder szerzett cholesteatoma kifejezés, pedig hát annak már hivatalosan is nem hámzsák alapú szerzett cholesteatoma a neve. Na mindegy, mindenesetre az EAONO/JOS klasszifikáció korrekt és jópofa, elég egyértelmű, egyébként egy-az-egyben a 4 éve itt már megírt japán klasszifikáció (Új cholesteatoma staging és klasszifikáció Japánból).

Úgy éreztem, hogy ennek az ügynek súlyt ad, hogy ha lefordítom az idevágó ábrát, amit most meg is tettem:

Az egész annyira egyértelmű, hogy már fáj. Talán 2 entitást kell csak magyarázni, amiből az egyiket már meg is tettem feljebb: a jelenleg a nem hámzsák alapú, szerzett cholesteatomák közé tartozó, hámbefordulásos, centrális perforációs fajta cholesteatoma egy új elnevezés, ezt régen/eddig szekunder szerzett cholesteatomának hívták. A másik pedig a "Nem osztályozható" kategória, ami kellően rejtélyes, de a rendszer létrehozói itt elsősorban olyan nagy, destruktív cholesteatomákra gondolnak, ahol már nem lehet megmondani, hogy eredetileg az pl. egy hámzsák alapú, congentinalis, vagy hámbefordulásos cholesteatoma volt.

Egyébként csak egy zárójeles megjegyzés, hogy az EAONO/JOS ajánlás staging részével viszont nem értek egyet, vagyis azt nem tartom jónak. Az a része nem túl jól használható, legalábbis nekünk retrospektív nem sikerült (Az európai–japán (EAONO-JOS) cholesteatoma-stádiumrendszer retrospektív alkalmazása hámzsákalapú cholesteatomás beteganyagon), és akkor itt ragadom meg az alkalmat, hogy jelezzem, életemben először linkelek az mfoe.hu-ra! Jeeee :)! Btw. az mfoe.hu-ról bővebben fogok írni a következő 3. ablak rovatban, a Fül- Orr- Gégegyógyászatban.

Már régóta feltételezik, hogy élettani kapcsolat van az orr és a nemi szervek között. Ezzel a kemény felütéssel kezdődik az idei (tavalyi) Ig Nobel díjas orvosi kutatás bevezetője ("A physiological connection between the nose and the genitals has long been proposed."). Az Ig Nobel díj, azaz a fölösleges, illetve röhejes kutatások díját minden évben olyan kutatásnak, kutatócsoportnak ítélik, akik valódi, elismert kutatási módszerekkel jobb esetben teljesen érdektelen, rosszabb esetben kifejezetten blőd, idióta dolgokat vizsgáltak meg.

2020-ban ezt a díjat egy német munkacsoport érdemelte ki, akik tavaly publikálták azt a kutatásukat, amiben azt bizonyították, hogy a szex ugyanolyan hatékonyan javítja az orrdugulát, mint az orrcsepp (Can Sex Improve Nasal Function?—An Exploration of the Link Between Sex and Nasal Function). 5 különböző időpontban szubjektív vizuál-analóg skálán, illetve objektíven rhinometriával vizsgálták a kutatók az orrlégzést, méghozzá a szex előtt, közvetlen utána, majd fél, 1, és 3 órával az orgazmus után. Kiderült, hogy a szex okozta orr-kidugulás mértéke teljesen összemérhető a lohasztó orrcsepp hatásával. 

Mi a tanulság? Az orrdugulósoknak érdemes a nemi életet fokozni, mert akkor az ezek szerint csökkenti az orrcsepp függőség bekövetkezésének esélyét, mely jelenség egyébként az egyik első bejegyzés volt itt a blogon 2009-ben (Orrcsepp függőség). Milyen további lehetőségek rejlenek a témában? Szerintem mindenképpen érdemes lenne ezt a jelenséget megvizsgálni éppen a szex alatt is, illetve egy másik, összehasonlító vizsgálati kar lehetne ugyanez az orális szexszel. Szóval further research is needed!

Itt a friss és ropogós fül- orr- gégészeti híradó, az elmúlt hetek legjobb cikkeiből mazsolázva. Kijött több systematic review, az élén a rendkívül megosztó kérdéssel, a szteroid injekcióról szénanátha ellen című, vörös posztó jellegű üggyel, de van összefoglaló a ballonkatéteres fülkürt tágításról is. Szóba kerül a kiégés jelensége is a szakmán belül, vagy hogy milyen okok miatt nem viszik el az előjegyzett fül- orr- gégészeti vizsgálatra a szülők a gyerekeket. Tényleg lehet-e aznapos sebészet keretében parotist operálni? Vagy el lehet-e végezni lokálban cochleáris implantációt? Ezek, és még mások is alább:

Intramuscular corticosteroid injections in seasonal allergic rhinitis: A systematic review

Investigation of Adult Post-Tonsillectomy Hemorrhage Rates and the Impact of NSAID Use

Burnout in microvascular reconstructive otolaryngology – head and neck surgeons: Potential modifiable workplace factors

Factors Contributing to Missed Appointments in a Pediatric Otolaryngology Clinic

Global Incidence of Sporadic Vestibular Schwannoma: A Systematic Review

Above and Beyond Age: Prediction of Major Postoperative Adverse Events in Head and Neck Surgery

The Actual Incidence and Types of Hearing Losses in Bullous Myringitis: Case Series and Systematic Review

Outcome of Eustachian Tube Balloon Dilation in Children: A Systematic Review

Day case superficial parotidectomy—does it work?

Cochlear implantation under local anesthesia and conscious sedation: an Italian experience

The role of parotidectomy for advanced cutaneous squamous cell carcinoma of the head and neck

Health-Related Quality of Life, Dysphagia, Voice Problems, Depression, and Anxiety After Total Laryngectomy

Extended high frequency hearing loss in tinnitus-positive chronic suppurative otitis media patient

Jó olvasgatást!

Kényes helyzet, mikor egy elvileg kezelhető fej- nyaki rosszindulatú daganatos beteg visszautasítja a megajánlott "hagyományos", bizonyítékokon alapuló orvosi terápiát, és ehelyett valami alternatív, semmmilyen hatékonysági igazolással nem bíró humbug kezelést választ. Értjük mi orvosi oldalról, hogy finoman szólva sem jó hír, amikor azt kell közöljük egy beteggel, hogy ki kell vegyük a gégéjét, meg az összes nyaki nyirokcsomóját mondjuk gégerák miatt, és utána egy lyukon át veheti majd a levegőt az élete hátralévő részén, és a beszéd is csak nagyon macerásan, így-úgy fog menni. Ráadásul még csak nem is 100%, hogy kilábal a betegségből. VISZONT AZ ALTERNATÍV "KEZELÉSEK" BIZTOS NEM FOGNAK SEGÍTENI, a daganat vígan nő tovább a csodaszerek mellett, és előbb-utóbb tutibiztos, hogy a beteg belehal a betegségébe. Az orvosi javaslat tehát egy esély, míg az alternatív kezelések meg egy nagy lehúzás, de lehet, hogy a gyilkosság a megfelelő kifejezés.

Pont ezért fontos az a cikk, ami most jelent meg open access a Laryngoscope-ban. Itt azokat a betegeket követték, akiknél valamilyen fej-nyaki rosszindulatú daganat (jellemzően szájüregi-, garat-, és gégerák) felismerése kapcsán még kezelhető stádiumban voltak, viszont azért utasították el az orvosi kezelést, mert inkább valamilyen alternatív gyógyómódot választottak (Clinical outcomes of head and neck cancer patients who refuse curative therapy in pursuit of alternative medicine). 19 ilyen beteg volt ebben a kanadai kutatásban, akik átlagosan 10 hónapnyi alternatív gyógymód próbálkozás után kötöttek ki újra az egészségügyben. Ekkor már csak 8 betegnél volt elvi lehetőség kezelésre, a másik 10 betegnél már szóba se jött bármi terápia, annyira előrehaladt a betegség. Érdekes módon még ekkor is csak ketten választották végül az orvosi kezelést (műtét plusz/mínusz sugárkezelés, plusz/mínusz kemoterápia), ők viszont meg is gyógyultak, vagyis az onkológiában fontos 5 éves túlélés megvolt. Összességében, a vizsgálati időszakban a 19 betegből 11 meghalt, és az előbb említett 2 beteg mellett még élő 7 másik betegnél viszont továbbra is ott volt a daganat, jellemzően már nem kezelhető kiterjedtségben, és csak idő kérdése, hogy mikor halnak bele. Tehát nem mondhatjuk, hogy hú, de mennyire jól működtek az alternatív megoldások. Egész pontosan semennyire.

Szóval ennyit az alternatív kezelésekről. Lehet velük játszadozni ártalmatlan problémák esetén, de nem a daganatoknál. És igen, sajnos nem minden betegségre van megnyugtató megoldása a hagyományos orvoslásnak, de egy esély még mindig jobb, mint a biztos halál. 

A gyógynövények reneszánszukat élik, viszont sem egy átlagos beteg, sem egy átlagos orvos nem tud eleget erről a területről. Mennyire evidence based a gyógynövénytan? Mennyire szerepelnek gyógynövények az ajánlásokban? Ugyanúgy befolyásolják a betegségeket, mint a szintetikus gyógyszerek? Hol áll gyógynövény téren a fül- orr- gégészet? Milyen fül- orr- gégészeti betegségek esetén jöhetnek szóba gyógynövények? Milyen olyan gyógynövények léteznek, amiket speciálisan fül- orr- gégészeti problémákra lehet ajánlani?

Ezekrők beszélgetünk a gyógynövények talán legelismertebb hazai szakértőjével, dr. Csupor Dezsővel, gyógyszerésszel, tanszékvezető egyetemi docenssel, a pirulakalauz.hu főszerkesztőjével, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnökével.

Ez a legfrissebb adásunk itt érhető el:

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

Most gyűlt össze megint annyi cikk, hogy érdemes legyen megosztani. Vannak itt komoly dolgok, pl. a COVID-19 okozta collateral damage, amiről nem illik beszélni. De a COVID-19 a n. trigeminus funkció kapcsán is előkerül. Vagy az is érdekes, hogy a szülők szerint mennyire fontos szerepe lenne a social mediának a gyermek fül- orr- gégészeti felvilágosításban. Az ISSNHL, mint migrén fenomén? És persze egy csomó onkológia (Halmos Gyurival a sentinel nyirokcsomokról!).

Collateral damage of the COVID-19 pandemic: an alarming decline in critical procedures in otorhinolaryngology in a German university hospital

Parental Views on the Role of Social Media in Pediatric Otolaryngology

What is the role of sentinel lymph node biopsy in the management of oral cancer in 2020?

Association of Perioperative Complications with Vitamin D Levels in Major Head and Neck Surgery

Radiofrequency Ablation and Autonomous Functioning Thyroid Nodules: Review of the Current Literature

Treatment of Long-term Sudden Sensorineural Hearing Loss as an Otologic Migraine Phenomenon

Adenoid measurement accuracy: A comparison of lateral skull film, flexible endoscopy, and intraoperative rigid endoscopy (gold standard)

Endotype-related recurrence pattern of chronic rhinosinusitis in revision functional endoscopic sinus surgery

Patients with COVID-19-associated olfactory impairment also show impaired trigeminal function

Surgical Treatment Strategies for Laryngeal Chondrosarcomas: A Single Institution Investigation

Postoperative antibiotic use in patients with unilateral purulent chronic rhinosinusitis

Temporal Bone Osteoradionecrosis: An 18-year, Single-Institution Experience

Vegyétek, vigyétek!

Nagyon jópofa dologra bukkantam most a Laryngoscope-ban. Összeszedték az elmúlt 21 év 21 legfontosabb gégészeti cikkét (Twenty-One for 2021: The Most Influential Papers in Laryngology Since 2000), és itt a gégészetet szó szerint, vagyis szűkebb értelemben kell venni. Kizárólag a gégével kapcsolatos (laryngológiai) cikkeket keresték, tehát sem fül, sem orr, sem egyéb más fül- orr- gégészeti alterület nem játszott, viszont a gégészeten belül jöhetett hangképzési, onkológiai, nyeléssel kapcsolatos, és légúti közlemény is.

Hogyan sikerült ezt összehozni? Az történt, hogy összeállt egy csapat, 16 gégész, akik vezető fül- orr- gégészeti újságok szerkesztői, gégészeti szervezetek vezetői, illetve véleményvezérek (thought leaders in the field). Ők vettek részt az összeállításban. Mindannyian 5-10 db, 2000 után publikált, szerintük meghatározó (influential) cikkeket dobhattak be a közösbe, amiből aztán több körös szavazással, illetve a cikkek bibliometriai méricskélésével jött ki a 21 legjobb cikk. Viszont nagyon fontos, hogy nem kizárólag a bibliometria számított, hanem jelentős részben a szubjektum. Illetve az is fontos, hogy csak eredeti közlemények, klinikai kutatások jöhettek szóba, alapkutatás, illetve transzlációs publikációk nem. A gégészet fent említett, további altémái (hangképzés, onkológiai, nyelés, légút) egyébként nem voltak meghatározva, ezen belül bármi játszhatott. A módszertan természetesen ennél sokkal bonyolultabb volt, de aki kíváncsi, a fenti linken járjon utána.

És hogy akkor melyik is az a bizonyos legjobb 21 cikk? Az érdeklődők kénytelen kattintani a cikkre, aminek az első táblázata tartalmazza ezt az infot (Twenty-One for 2021: The Most Influential Papers in Laryngology Since 2000). Nekem kicsit meglepő volt, hogy csak 4 onkológiai témájú közlemény került bele, én többre tippeltem. Ezek szerint a gége onkológiájában mostanság nagyon sok fontos újat nem lehetett mondani. A legtöbb publikáció (12) a hangképzésről szól.

Miért érdekes ez az egész? Egyrészt nekem nagyon vicces a Twenty-One for 2021 cím, szeretem, amikor a komoly dolgokba lehetőség szerint humort visznek be. Másrészt még ennél is fontosabb, hogy itt nem az evidence based, hanem az eminence based medicine egyik megnyilvánulását látjuk. Azaz meghatározó emberek a szubjektív véleményüket mondják el, nem pedig valami matematikai alapú adat, számítás eredmény kerül elő. Imádom az evidence based medicine-t, de nagyon sok mindenre nem lehet (még) alkalmazni. Sok esetben (még) nincs (elég) adat, sőt, valamire sohasem lesz, illetve -és ezt nagyon óvatosan szabad csak kimondani- nem minden eredménynek, adatnak szabad vagy lehet hinni. Attól még persze a bizonyítékon alapuló orvoslás viszi a prímet, de fontos, hogy azok az emberek, akik ezen elvek mentén dolgoznak, ők mit gondolnak az egészről, mik a benyomásaik, érzéseik, véleményük. Ráadásul itt nem 1-1 magányos harcos mondja meg a tutit, hanem okos emberek együtt, ezért még értékesebb ez az anyag.