A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A hangszalag rákot megelőző állapotai és betegségei

2009.06.22. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás gége hangszalag betegségekről részletesebben

 

A hangszalagok legsúlyosabb betegsége a rosszindulatú daganat, a rák. Sajnos az esetek igencsak döntő többségében már a kialakult betegséggel szembesülünk a gégészeti vizsgálat során, pedig gyakran a rosszindulatú daganat megjelenése előtt már látható úgynevezett rákot megelőző állapot (precancerosis). A precancerosisokban a legfontosabb, hogy intő jelek: erre a betegre oda kell figyelni, rendszeresen kontrollálni kell, ha van panasza, ha nincs, akkor is. Ugyanis a rákot megelőző állapotban már kimutatható a sejtek rossz működése, szerveződése (dysplasia). Ugyan még nem a szabályozhatalanul és korlátlanul osztódó sejttömeggel talkálkozunk (vagyis nem mi, a fül- orr- gégészek, hanem az eltávolított szövetet vizsgáló patológus), de már a kelleténél több rétegben vannak bizonyos sejtek (hyperplasia), vagy nem típusos kinézetűek (atypia), esetleg a kelleténél több szaru termelődik (hyperkeratosis), vagy akár az elfogadhatónál is több sejtosztódás látható.
 
Szövettanilag a dysplasia mértéke határozza meg, hogy mennyire áll közel a rákhoz a hangszalag. Erre egy hármas osztályozási rendszer áll rendelkezésünkre:
I-es típus: A hám felső sejtrétege hyperplasiás, esetleg hyperkeratosis figyelhető meg, atypia nincs. Ez még egyértelműen jóindulatú megbetegedést jelent.
II-es típus: Már nem csak a felső, hanem az alsó, basalis hámrétegben is több sejt figyelhető meg, előfordul sejt-atypia, több osztódó sejtalak is látható. Ez felel meg a rák "előszobájának".
III-as típus: Tulajdonképpen ez már maga a rosszindulatú daganat első stádiuma. Megjelennek az első, a nomrális hámsejtre már egyáltalán nem emlékeztető, folyamatosan osztódó sejtek, szabálytalan rétegződésben.
 
Látványra is több formában jelenhet meg a precancerosis. Leggyakrabban a túlzott szarutermelés miatt fehéres réteggel bevont hangszalagot látunk (leukoplakia):
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: tobaccofacts.info)
 
Esetleg lehet vöröses elszíneződésű a hangszalag (erythroplakia). Ez gyakran már sajnos rosszabb állapotot jelent, mint a leukoplakia:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: telemedi.net)
 
Azoknál a betgeknél, akiknél a fenti elváltozások láthatók, sürgősen szövettani mintavétel, majd szoros megfigyelés, rendszeres kontroll szükséges! Amennyiben azonosítható valamely ehhez az állapothoz vezető faktor (dohányzás, súlyos reflux, alkohol), akkor természetesen azt is rendezni kell.
 
A precancerosisok közé tartozik egy a fentiekhez nem teljesen sorolható megbetegedés is. Ez a hangszalag papilloma, ami vírusfertőzés következtében jön létre. Megkülönböztetünk úgynevezett gyermekkori papillomát, ami bár rosszabbul néz ki, mint a felnőttkori, sokszor az egész hangszalagot is beborítja, és nagyon nehéz kezelni, de mégis jobb indulatú, mint a felnőttkori, mivel nem alakul át rosszindulatú daganattá. Ezzel szemben a felnőttkori hangszalag-papilloma kisebb, általában csak egy van a hangszalagon, viszont idővel a kezeletlen esetekben átalakulhat rákká. Ezért ennek eltávolítása okvetlen szükséges!
A felnőttkori hangszalag-papilloma:
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(forrás: med.nyu.edu)

 

Reflux fül- orr- gégészeti vonatkozásai

2009.06.20. | drHorváthTamás | komment

Címkék: köhögés reflux nyelőcső gége garat arcüreg betegségekről részletesebben orrgarat

 

A reflux, azaz a gyomorból történő kóros sav-visszaáramlás okozta panaszokkal a betegek nagyon gyakran először fül- orr- gégészeten jelentkeznek. Ennek oka, hogy a nyelőcső felső záróizmán is esetleg átjutó gyomorsav a gégét, garatot is megmarja. A lenti ábrán látható a nyelőcső és a gége, garat viszonyai. Kékkel van megjelölve a gége, alatta a légcső, a felső piros jelölés pedig a nyelőcső (oesophagus) felső záróizma:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(forrás: http://www.cityallergy.com/GERD.htm)

Már külön megnevezés is létezik a reflux fül- orr- gégészeti betegség formájában való megnyilvánulására: laryngopharyngealis (gége-garati) reflux (LPR). Különbséget is kell tenni a tipikus belgyógyászati és a gégészeti reflux között, hiszen a betegek nem ugyanazon panaszokkal fordulnak orvoshoz. LPR esetén sokszor hiányzik a gyomorégés, viszont torokkaparás, torokfájás, gombócérzés, rekedtség, köhögés, több garati váladék igen gyakori. Amennyiben a sav még feljebb elhelyezkedő területet is megmar, akár orrgarat gyulladás, sőt, egyes kutatások szerint következményes idült arcüreg gyulladás is kialakulhat. Azt pedig már tényként lehet kezelni, hogy pl. csecsemőkorban a reflux következtében kialakult orrgarat gyulladás középfül gyulladáshoz vezethet.

Az LPR kivizsgálása során nem feltétlenül észleljük a „hagyományos”, belgyógyászati refluxnál látható eltéréseket sem. A nyelésröntgen gyakran negativ, nem mindig látható nyelőcső felmaródás, viszont az algarat pH-ja savas lesz, és a gégén gyulladásos jeleket, elsősorban vizenyőt láthatunk:

(forrás: YouTube, CityAllergy)

A vizenyőn kívül az LPR számlájára lehet írni néha, súlyosabb esetben akár gégeszűkületet is, de hangszalag csomó, vagy akár porcdegeneráció is kialakulhat.

Azonban mivel a reflux eredendően nem fül- orr- gégészeti betegség, csak ezen a területen is megnyilvánulhat, a teljes kivizsgálás nem csak egy gégészeti vizsgálatból áll. Mindenképpen gastroenterológus-belgyógyásznak kell kézbe venni az esetet.

 

 

Galériát nyitunk

2009.06.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

 

Rendelőnkben ezentúl fiatal betegeink műalkotásait is meg lehet tekinteni, időszakos rajzkiállítások formájában. Horváth Viktortól meg is kaptuk az első, helyben készült képeket, melyek közül egy nemsokára már a várót fogja díszíteni:


















































Köszönjük!

 

Dr. Dérfalvi Beáta rendelése

2009.06.16. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

Dr. Dérfalvi Beáta PhD. megkezdte rendelését intézetünkben a múlt héten. Gyermekgyógyászat mellett immunológiai és allergológiai, valamint gyermek-pulmonológiai szakvizsgával is rendelkezik, specialitása a gyermekkori autoimmun- és allergiás megbetegedések. Tevékenységével a gyermek-fül- orr- gégészet mellett már az általános és a fenti speciális gyermekbetegségek ellátása is biztosítottá vált rendelőnkben.
 
Csütörtökönként rendel, délután 16:00 és 20:00 között. Előzetes bejelentkezés szükséges a központi számon: 06-70-3424298.

A hallás folyamata

2009.06.14. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül audiológia dobhártya középfül külsőfül hallójárat

 

A YouTube-on sikerült halászni egy kiváló videót, amely röviden, de mégis kellőképpen érthetően, és nagyon látványosan magyarázza el, hogy milyen utat jár be a hang a fülkagylótól az agyunkig.



 
(forrás: youtube - zeetu30's)
 
A világosdrapp rész a fülkagyló és a hallójárat, azaz a külsőfül. Belső határa a dobhártya, attól befelé található a videón zölddel jelzett középfül. A középfül tartalmazza a hallócsontokat. A hallócsontok a belsőfülre, azon belül is a kék színnel jelzett csiga nevű szervre viszik át a hangrezgést. A csiga az a szerv, ahol aztán a mechanikus hanghullámok elektromos jelekké alakulnak át, melyeket a hallóideg továbbít az agy megfelelő területei felé.

 

A tinnitus (fülzúgás) kezelése

2009.06.11. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül fülzúgás tinnitus betegségekről részletesebben

 

A tinnitus, azaz a fülzúgás, olyan hang hallását jelenti, mely nem külső hangforrásból ered. A fülzúgásnak számos oka lehet, emiatt a kivizsgálása is egy hosszú procedúra. Erről rendelőnk honlapján részletes leírást lehet olvasni.

 

Ebben a bejegyzésben a fülzúgás azon formáinak kezeléséről lesz szó, melyek feltehetően a belsőfül és/vagy a hallópálya, a központi idegrendszer rossz működéséből adódik, és egyértelmű kiváltó ok nem azonosítható. Sajnos a betegek nagy része ebbe a csoportba tartozik. Mivel egyelőre nem ál rendelkezésünkre olyan gyógyszer, ami kifejezetten a fülzúgást, azaz egy kvázi nem létező hangélmény hallását gátolja, ezért a kezelés indirekt módon ható gyógyszerek, és az azokat kiegészítő szupportív terápiából áll. Üdítő kivétel talán ez alól a betahistin, mely az egyetlen kifejezetten a belsőfülre ható gyógyszer. Azonban a betahistin sem mindig hat. A biztosan megfelelő célzott gyógyszer hiánya abból is ered, hogy a belsőfül szőrsejtjeinek rossz működésétől a belső hallópályák és a psziché által is generált hangokig nagyon sokfajta "belső eredete" lehet a tinnitusnak, de a rosszul működő "alkatrész" pontos lokalizációja az elérhető vizsgálóeljárásokkal 2009-ben még nem lehetséges.

 

Mik azok a gyógyszerek, amiket a fülzúgás ezen formáiban adhatunk?

A Fül- Orr- Gégegyógyászat 2002-es supplementumában, rangsorolás nélkül az alábbi szerek vannak felsorolva a tinnitus gyógyszeres kezelésére:

- Betahistin (pl. Betaserc, Betarevin): belsőfül keringését javítja

- Pentoxifyllin (pl. Trental, Chinotal): a vér áramlási tulajdonságait javítja

- Piracetam (pl. Nootropil, Lucetam, Memoril): elsősorban az idegsejtek metabolizmusát és működését segíti a helyi vérkeringés növelése mellett

- Vinpocetin (pl. Cavinton): agyi vérellátás serkentése

- Ginkgo Biloba (pl. Tebofortan): antioxidáns, agyi anyagcsere- és keringésfokozó

- Cinnarizin (pl. Stugeron): értágító

- Acidum Nicotinicum: értágító

A piracetam nem szerepel az eredeti listában, azonban manapság, legalábbis az akut, friss fülzúgás infusios terápiájában már talán ez a legelterjedtebben használt szer.
 
A fenti felsorolás mellé mindenképpen odakívánkozik a Ballenger's nemzetközileg is igen elismert fül- orr- gégészet könyv idevonatkozó listája is (2003., 16. kiadás). Egyébként ebben a könyben a tinnitusról szóló fejezetet Pawel Jastreboff, a tinnitius "pápája" írta. Ő még számos egyéb gyógyszert felsorolt, mint a tinnitus lehetséges kezelési módját. A teljesség igénye nélkül: helyi érzéstelenítők, nyugtatók, antidepresszánsok, epilepszia elleni szerek, calcium csatorna blokkoló értágítók, stb.
 
Milyen egyéb más kezelési lehetőség van a tinnitusra?
A fenti kérdésre egy hosszabb lista lesz a válasz. De sajnos azt mindenképpen le kell szögezni, hogy nem ugyanaz, sőt, nagyon más (rövid) lenne a válasz, ha a kérdés végére még odabigyesztenénk a Magyarországon szót is... De hogy ne legyek ennyire lehúzó a magyar állapotokat illetően, hozzátartozik az is következő listához, hogy számos szupportív terápiás lehetőség elterjedését gátolja/gátolta, hogy:
- túl gyakori vagy súlyos az esetleges mellékhatása vagy szövődménye
- túl költséges a hatékonyságához képest
- még nem áll rendelkezésre elég megbízható, hosszú távú adat az eredményességről
 
Mindenesetre íme a kiegészítő kezelések listája:
- bizonyos fül környéki térségek elektromos ingerlése
- pszichológiai kezelés
- maszkolás, azaz a fülzúgás valamilyen barátságosabb zajjal történő elfedése
- akupunktúra
- homeopátiás gyógyszerek használata
- hiperbárikus oxigén kezelés
- mágneses kezelés
- tinnitus retraining therapy (TRT)
 
Ez utóbbit, a TRT-t nem véletlenül hagytam a végére. Ez egyfajta kombinált kezelés, mely a gyógyszeres kezelést, a maszkolást, és a pszichológiai kezelést ötvözi, és szintén Jastreboff nevéhez fűződik. Szerencsére ez utóbbi már hazánkban is elérhető.

 

Mastoiditis (csecsnyúlvány gyulladás)

2009.06.06. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül antibiotikum szövődmények fertőzéses betegségek fülműtét betegségekről részletesebben középfül középfülgyulladás akut mastoiditis

A mastoiditis, azaz a csecsnyúlvány gyulladása általában akut középfülgyulladás szövődményeként léphet fel, ritkábban krónikus középfülgyulladás, azon belül is az ún. cholesteatomás középfülgyulladás fellángolása során alakul ki. A csecsnyúlvány a fülkagyló mögött tapintható, kidomborodó csont, mely belülről levegővel kitöltött járatrendszert, sejteket tartalmaz, és direkt összeköttetésben áll a középfül üregével.

Mastoiditis esetén a gyulladás a középfülből a csecsnyúlványba is beterjed, és ott gennygyülem alakul ki. A csecsnyúlvány gyulladása veszélyes állapot, mivel ilyen esetben a gyulladás könnyen továbbterjedhet a központi idegrendszerre, és a belsőfülre (egyensúlyközpontra) is.

Manapság, a korszerű antibiotikum érában a mastoiditisek száma jelentősen lecsökkent. Ennek ellenére mindig körültekintően kell kezelni, és ami szintén nagyon fontos, kontrollálni a középfülgyulladást, mivel néha az antibiotikumok csak elmaszkolják a gyulladást, elfedik a tüneteket, de a betegség továbbra is ott lappang!

Tipikus esetben a következő tünetek vethetik fel a mastoiditis gyanúját:
- akár hetekig elhúzódó, gyógyszeres kezelésre nem javuló középfülgyulladás
- a csecsnyúlvány fájdalma, nyomásérzékenysége
- elhúzódó magas lázsúlyos esetben elálló fülkagyló, vörös, puha tapintatú csecsnyúlvány

 
Mindezek mellett pedig szinte mindig az akut középfülgyulladás tüneteit is érzékeljük:
- fülfájdalom
- halláscsökkenés
- fülfolyás
 

(forrás: http://www.entsurgery.uk.com/inc/mastoiditis.jpg)

A mastoiditis kezelése műtéti, méghozzá sürgős műtét! A műtét során az egyébként levegővel, jelen esetben általában gennyel teli csecsnyúlványt feltárjuk, és egy egységes üregrendszert alakítunk ki a csecsnyúlványban, mely széles átmenettel kell, hogy közlekedjen a középfüllel. Emellett antibiotikus kezelés is okvetlenül szükséges.

 

(forrás: http://graphics8.nytimes.com/images/2007/08/01/health/adam/7142.jpg)
 
A műtétet követően általában a beteg panaszai gyorsan javulnak, és a betegség gyakorlatilag maradványtünetek nélkül gyógyul.

 

 

Javít-e a krónikus orrbetegek szaglásán a FESS műtét?

2009.06.03. | drHorváthTamás | komment

Címkék: dohányzás orr szaglás fess műtét orrpolip szaglászavar

 

A szaglás az orr felső részén található szaglóhámban kezdődik, majd az innen elvezető idegek révén, -mint minden más érzékelés- az agyban valósul meg.
 

A sárgával jelölt terület a szaglóhám:

 

 

 

 

 

(forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Head_olfactory_nerve.jpg)

Az orrbetegségek egyik tipikus tünete a szaglásprobléma, amely lehet csökkent szaglás (hyposmia), vagy teljesen gátolt szaglás (anosmia). Ez a tünet mind az akut (nátha, akut melléküreg gyulladás), mind a krónikus orrbetegségekben (allergia, krónikus melléküreg gyulladás, orrpolip) előfordulhat. Míg az akut betegségeket szinte mindig gyógyszerrel, a krónikus betegségeket sokszor csak műtéttel tudjuk gyógyítani. A korszerű műtét ilyen esetben az endoszkópos melléküreg műtét (FESS), melyről már számos alkalommal esett szó ebben a blogban (http://tr.im/niEP, http://tr.im/niEi, http://tr.im/niEw).

 


Amennyiben FESS műtét elvégzése egy szaglászavart (is) okozó orrmelléküreg betegség miatt indokolt, az esetek nagy részében a műtét után a szaglás javul (http://tr.im/niDs). Azonban fontos tudni, hogy egyrészt sajnos várhatóan nem lesz a teljesen egészségeseknek megfelelő szaglás, és elsősorban azoknak javul jelentősen, akik egyáltalán nem éreztek szagokat. Az a beteg, aki érzett szagot, de nem elég jól, szintén várhatóan jól jár a műtéttel, de ne számítson nagyságrendi változásra! A dohányzás szintén rontja a jobb szaglásra való esélyt FESS műtét után (http://tr.im/niDd). Érdekes módon viszont a betegség súlyossága összességében nem befolyásolja a szaglás javulásának esélyét. (http://tr.im/niHB).

 

Mit látunk gégetükrözés során?

2009.06.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: gége hangszalag

 

A fül- orr- gégészeti rutinvizsgálat részét képezi az úgynevezett gégetükrözés is. Ilyenkor egy a párásodás elkerülése miatt előre melegített tükörrel vizsgáljuk meg a gégét, algaratot, miközben a betegek kinyújtott nyelvét fogva csinálunk helyet a tükörnek a garatban. Ezt a vizsgálatot általában nem igazán szeretik a betegek, mivel gyakran öklendezéssel jár.
 
De mégis mi az a látvány, ami miatt mindenképpen szükséges ezt a vizsgálatot elvégezni?
 
Gégetükrözés során, ép viszonyok esetén valami hasonlót látunk:
 
 
 
 

 

Milyen képleteket lehet azonosítani a fenti képen?

 
 

1: hangszalag

2: álhangszalag
3: gégefedő
4: a gégefedő és a hangszalagot mozgató porc közötti szalag (aryepiglotticus redő)
5: a hangszalag mozgásáért felelős porc (aryporc)
6: az algarat oldalsó redője (sinus piriformis)
7: nyelvgyök

 

Mennyit szeretnének tudni a betegek a FESS műtét veszélyeiről?

2009.05.31. | drHorváthTamás | komment

Címkék: szövődmények fess műtét melléküreggyulladás idült

Nemrégiben szó esett a FESS műtét során esetlegesen előforduló, szemmel kapcsolatos szövődményekről (http://tr.im/mYkI), még korábban pedig a műtét előtt szükséges alapos CT elemzésről (http://tr.im/mYlf). Mindezek alapján látható, hogy a FESS műtétet rendkívül fontos szervek/képletek kímélése mellett kell elvégezni, tehát ez a beavatkozás komoly odafigyelést és kellő gyakorlatot igényel.

Bár az orvos oldaláról közelítettem meg a kérdést, de végső soron az esetleges szövődményt természetesen nem az orvos, hanem a beteg szenvedi el. A bejegyzések célja elsősorban a betegek felvilágosítása volt. De vajon a betegek egyáltalán akarnak-e tudni ezekről a lehetőségekről?


A magyar betegekről nincs mért információnk, tudtommal nem készült ez ügyben eddig felmérés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a betegek általában igénylik a részletes felvilágosítást, bár néha előfordul, hogy valaki azt mondja, ő az egészről inkább nem is akar tudni, csak legyen túl rajta, ha már egyszer úgyis meg kell csinálni a műtétet...

Szerencsére az amerikaik a betegek hozzáállást is lemérték, így van már némi adatunk is ez ügyben. Az ezzel kapcsolatos cikkekben (http://tr.im/mYos, http://tr.im/mYox) foglaltak alapján a betegek úgy érzik, hogy általában nem kapnak elég felvilágosítást a kockázatokról műtét előtt, és szeretnék a műtét rizikóját teljes egészében felmérni. Még akkor is, ha ez esetleg feszültséget okoz bennük. Ugyanakkor a veszély ismerete nem tántorította el a betegeket: több (lehetséges negatív) ismeret birtokában is a műtét elvégzése mellett döntöttek.
 

Bár a felmérések nem magyar betegek közreműködésével készültek, remélem, hogy a szövődmények átlagosnál részletesebb taglalása itt a blogban hasonló elvárásokat elégít ki hazánkban is!

süti beállítások módosítása