 |
A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész |
A TRIO Best Practice sorozat legújabb elemében a pajzsmirigy göbök kivizsgálásával foglalkoznak (Which Ultrasound Classification System is Best at Reducing Unnecessary Thyroid Nodule Biopsies?). Ezen belül is egy spéci altéma van terítéken, mert itt most arról mondanak véleményt, hogy melyik az a pajzsmirigy ultrahang ajánlás, amivel leginkább el lehet kerülni a felesleges pajzsmirigy göb biopsziákat. Ami nem egy-az-egyben azt jelenti, hogy melyik ajánlás mondja meg legnagyobb eséllyel egy pajzsmirigy göbről, hogy rosszindulatú daganat-e, vagy sem, de valamennyire mégiscsak erről szól a dolog, csak a jóindulatúság felől megközelítve.
Itt a blogon már többször is előkerült ez a téma, legrészletesebben talán 3 éve itt: Ajánlások a pajzsmirigy göb kivizsgálására. A világ abba az irányba tendál, hogy a pajzsmirigy göbök kivizsgálásnak az alapját az ultrahang és a biopszia (vékonytű aspiráció - FNAB) adja, minden más vizsgálat csak ezek után, ezek függvényében jön. De valójában már az ultrahang lelet alapján be lehet sorolni a betegeket, hogy a vizsgált göb milyen eséllyel jelent rosszindulatú daganatot. A göbök ultrahang vizsgálatának egységesítésére már jó pár nemzetközi ajánlás született, és ebben a TRIO Best Practice cikkben ezeket hasonlítják össze tehát abból a szempontból, hogy melyik mondja meg biztosabban, hogy jóindulatú egy göb, és ezzel elkerülhető egy felesleges biopszia. Arra jutottak, hogy az American College of Radiology ajánlása erre a legalkalmasabb (ACR Thyroid Imaging, Reporting and Data System (TI-RADS): White Paper of the ACR TI-RADS Committee). Ez az ajánlás 5 különböző paramétert vizsgál, ezeket pontozza, és aztán az összpontszám alapján tesz javaslatot, hogy legyen-e FNAB, vagy sem.
Az alábbi szempontokat figyeli az ajánlás, az elé írt számok (0-3) pedig az adott jellemzőre adható pont értékét jelenti. Remélem a fordításom elfogadható lett:
Szerkezet:
0 - Cisztikus, vagy majdnem teljesen cisztikus, vagy szivacsos
1 - Kevert cisztikus és szolid
2 - Szolid, vagy majdnem teljesen szolid
Echogenitás:
0 - Echomentes
1 - Echodús vagy izoechogén
2 - Echoszegény
3 - Nagyon echoszegény
Alak:
0 - Szélesebb, mint hosszabb (a transversalis átmérője nagyobb mint az anteroposterior)
3 - Hosszabb, mint szélesebb (az anteroposterior átmérője nagyobb mint a transversalis/craniocaudalis)
Szél:
0 - Szabályos
2 - Lobulált, vagy szabálytalan
3 - Extra thyroidealis terjedés
Echogén fókusz:
0 - Nincs, vagy nagyobb üstökös csóva szerű eltérések
1 - Makrokalcifikáció
2 - Perifériás, gyűrűszerű kalcifikáció
3 - Apró pontszerű echodenz gócok
(A radiológiai kifejezések pontosításáért köszönet dr. Laki András radiológus főorvosnak!)
A fenti rendszerben a beteg pajzsmirigy göbét osztályozva, különböző pontértékeket lehet elérni. Ez alapján a következőképpen édemes eljárni:
0-2 pont: Nem szükséges FNAB
3 pont: FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 2,5 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mint 1,5 cm
4-6 pont: FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 1,5 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mint 1 cm
7 - pont: FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 1 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mnt 0,5 cm
Egyébként ez az eredeti ábra:
Ha pedig végül úgy alakul, hogy szükség van biopsziára, akkor azt legpraktikusabb a Bethesda féle rendszer alapján értékelni, mert az is egy rizikó besorolás a rosszindulatúságra (Pajzsmirigy göbök citológiai vizsgálata a Bethesda rendszer szerint). Vagyis az a legelfogadottabb.
Korábbi Triological Society Best Practice bejegyzések pedig ITT érhetők el.
