A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Mi a helyzet ezzel az újonnan felfedezett nyálmiriggyel?

2020.11.16. | drHorváthTamás |

Címkék: nyálmirigyek orrgarat

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


Kis fáziskéséssel reagálok arra a pár hete a világsajtót bejárt hírre, miszerint holland kutatók felfedeztek egy új szervet, egy (pár) nagy nyálmirigyet az orrgaratban. Megírta a Qubit, a Telex, az Origó, a HVG, és még sokan mások. Akartam róla már akkor is írni, csak a magas fokon űzött multitasking kapcsán kiment a fejemből. De most eszembe jutott. Arról van szó, hogy egy holland onkológus-fej-nyaksebész-radiológus-patológus kutatócsoport PET CT-vel és szövettani vizsgálattal azt igazolta, hogy az orrgaratban kétoldalt, egy átlag 4 cm hosszú, páros nyálmirigy található a fülkürt bejárata mellett (The tubarial salivary glands: A potential new organ at risk for radiotherapy). Azt javasolják, hogy ezeket a mirigyeket nevezzük fülkürt mirigyeknek (tubarial glands). 

tubarial_gland.jpg

(Képforrás: az idézett kutatás)

Óriási szenzációként lett felvezetve a felfedezés, de én annak ellenére szeretném kicsit lehűteni a kedélyeket, hogy mindig öröm, ha valami orvostudományi felfedezés ekkora felhajtást kap, pláne nekem külön öröm, hogy ha fül- orr- gégészeti dologról van szó. De két kérdés felmerül részemről, és ezek miatt én egy kicsit óvatosabb duhaj vagyok.

1. kérdés: Igaz-e a hír?

Nyilván igaz olyan értelemben, hogy bizonyos módszerekkel kimutattak nyálmirigyszövetet. Ugyanakkor furcsa, és hogy lehet az, hogy az elmúlt évszázadokban valamiért észrevétlen maradt 2 db, átlag 4 cm hosszú szerv a koponyaalapon? Az elődeink, a korábbi orvosgenerációk nem reagensekkel meg képalkotóval kutattak, hanem halottak ezreit boncolták fel, és miközben mikroszkópikus szerveket és anatómiai struktúrákat fedeztek fel az akkori eszközökkel, valahogy elkerülte a figyelmüket ez a páros szerv? Mindegyiküknek? Persze simán lehet, de ez akkor is érdekes kérdés.

Emellett pedig muszáj a volt PhD témavezetőmet idéznem: egy eredmény nem eredmény. Ami azt jelenti, hogy a kutatásokban mindig benne van a tévedés lehetősége. Nem elég valamit egyszer, egyféleképpen kimutatni, hanem többféle módszerrel, akár térben és időben is elkülönülve kell igazolni, hogy valósnak tekinthessük az eredményt. Hiszen bár nagyon sokféle módszerrel lehet valamit kimutatni (CT, MRI, PET, izotóp, DNS, RNS, receptorok, ioncsatornák, egyéb fehérjék, szövettani vizsgálat, festések, stb.), szinte semelyik sem tökéletes. Jobb esetben 99%-os a találata egy adott problémafelvetés esetén egy adott módszernek, rosszabb esetben sokkal kevesebb.

Tehát lehet, hogy tényleg felfedeztek egy új szervet, de ezt akkor lehet tutibiztosra venni, ha mások is ezt igazolják, vagy ők, de még több módszerrel, még több emberen.

2. kérdés: Mi ennek a felfedezésnek a jelentősége?

Tételezzük fel, hogy igaz a hír, és valóban egy új szerv van arrafelé. Lehet, hogy nagyon fontos, de lehet, hogy nem annyira. A holland kutatók azt rakták hozzá klinikai oldalról, hogy az adott terület sugárkezelése során nagy arányban lépett fel szájszárazság és nyelési nehezítettség, tehát ezt az új nyálmirigy párt figyelembe kell venni egy fej-nyaki daganat sugárkezelése megtervezésénél. Ez mind OK, de jobb esetben eddig is csak azért sugarazták be azt a területet, mert ott volt a tumor.

Vagy például akár a garati váladékcsorgásnak hívott, sok beteg életét megkeserítő, és a fül- orr- gégészek munkáját kellően megnehezítő panaszra is magyarázatot adhat ez az új nyálmirigy. De nem biztos, hogy erre a mirigyre lehet és kell kenni ezt a panaszt. Egy időben mindent a refluxra kentünk (ma is...), most meg erre fogjuk? És ha igen, akkor mi a terápiás konzekvenciája?

 

Szóval még nem tudjuk, hogy ez a hír igaz-e, bár valószínüleg egyébként igaz. Emellett nem tudjuk a jelentőségét, mert azt csak az idő dönti el, ha sikerül hozzá rendelünk valós, jelentős klinikai relevanciát. De drukkolok, hogy minél több ilyen felfedezés legyen, mert ez viszi előre a világot!

süti beállítások módosítása