A hámzsák-cholesteatoma kérdéskör rendszeres téma itt a blogon. Most olyan formában kerül elő, hogy több dél-koreai cikk is foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy egy kifejezetten kicsi, elvileg belátható pars flaccida hámzsák mögött is előfordulhat atticus cholesteatoma (A tiny retraction of the pars flaccida may conceal an attic cholesteatoma; és Attic Cholesteatoma With Tiny Retraction of Pars Flaccida). Mondjuk nem gyakran fordul elő, mindkét fenti kutatás szerint pár százalék erre az esély, de azért akkor is előfordul.

Fontos emlékeztető, hogy a száraz, üres hámzsák, hámöböl nem egyenlő a keratin akkumulációval járó cholesteatomával. Míg ez utóbbi veszélyes, és egyértelműen műtéti indikációt képez, addig egy belátható, száraz hámzsák általában csak megfigyelést (Retrakciós hámzsák kezelése; EAONO2012 - Hámzsák konszenzus). Ugye ebbe kavar bele a fent idézett 2 dél-koreai cikk, mert ott azt látták a kollégák, hogy kívülről kis hámöbölnek tűnő eltérés mögött mégis megbújhat a cholesteatoma. Ezekben a retrospektív vizsgálatokban a már itt is leírt Tos-féle beosztást alkalmazták, ahol azt a stádiumot tekintették kis hámzsáknak, ahol csontpusztulás még nem volt látható, ép a scutum, nem kirágott a lateralis atticusfal, azaz Tos I. és II. stádium. Ezeknél a betegeknél a CT többször látott lágyrészt az atticusban, és aztán az exploráció során ez végül az esetek egy részében cholesteatomát jelentett, bár nem mindig.

Hogy lehet ilyen? A kollégák elsősorban a cholesteatoma "lefűzödésével" magyarázzák ezt a jelenséget, hogy annyira kicsi volt a zsák szájadéka, hgy egyszer csak benőtt, ezért kívülről maradt egy kis hámzsák, de mögötte ott maradt az onnantól önálló életet élő -és a lezártságát illetően a congenitalishoz hasonlító- cholesteatoma. Azért az sem zárható ki szerintem, hogy a hámzsák nagyrészt belátható volt, de egy kis ponton még ott volt a szájadéka, csak rejtett helyen, az egyik csücskében. Nekem is volt olyan betegem, akinek a mikroszkópos fülvizsgálaton a pars tensán egy csík volt látható, de mivel időnként folyott, és volt egy vezetéses halláscsökkenése CT készült és feltártam. És hát a csík egy rés volt, ami a hatalmas, a láncolatot is destruáló cholesteatoma bejárata volt. Mondjuk ez pars tensa volt, de hát ugyanez lehet a pars flaccidán is.

Azon kívül, hogy milyen érdekes, hogy egy kis hámzsák mögött is lehet egy nagy cholesteatoma, mi ebben a történetben a fontos üzenet? Az, hogy egy kis, belátható hámzsák esetén rutinszerűen nem csinálunk CT-t. Ugyan pl. a 2012-es EAONO konszenzus a képalkotóról nem nyilatkozik (EAONO2012 - Hámzsák konszenzus), de én személy szerint ezt úgy vettem, hogy legalábbis rutinszerűen nem kell. És itt jön egy fontos kiegészítés a cikkek alapján, vagyis a cikkekből: rutinszerűen nem kell, HA NINCS PANASZA. De ha van panasz (érdemi vezetéses hallászavar, fülfájás, teltségérzés, fülzúgás, pláne ha időszakos folyás), akkor érdemes egy középfül HRCT-t csinálni. Mert kiderülhetnek dolgok, azaz felismerésre kerülhet cholesteatoma.