A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Tympanico-malleolaris izület: egy új hallócsontláncolati izület a láthatáron?

2019.07.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: anatómia fül középfül hallócsontok

Nagyon érdekes felvetéssel jöttek most elő portugál kollégák a European Archives-ban: vezessük be a tympanico-malleolaris izület (tympanicomalleal joint) fogalmát a középfül anatómiájában (Pars tensa and tympanicomalleal joint: proposal for a new anatomic classification). Tradicionálisan 2 izületet tartunk számon a középfülben: az incudomalleolaris és az incudostapedialis izületet, és most ezek mellé szeretné ez a kutatócsoport felsorakoztatni ezt az új entitást.

De mit is jelent ez az egész, hogyhogy nem vettünk észre eddig egy ilyen dolgot, mint egy izület a fülben? Azért alakulhatott így ez a történet, mert ezek a kollégák a dobcsont és a kalapács közötti összeköttetésre tekintenek úgy, mint egy szokatlan alakú izületre. Ami azért is érdekes, mert hát elvileg nincs is szoros összeköttetésben a két csont, de szerintük meg igen :). Az izület a scutum és a kalapács markolata és rövid nyúlványa közötti összeköttetés, semi-mobil syndesmosisnak felelhetne meg, és a dobhártya rostos rétege az, ami szorosan összeköti a két csontot. Az izületi szalagok a ligamentum malleolare anterius és posterius, de ide sorolják a rostos dobgyűrűt és a pars tensát (!) is. Az izületi mozgás pedig egyrészt passzív abdukció/addukció, amit a hangrezgés, illetve a dobüregi nyomásváltozás okoz, másrészt aktív mozgás, amit a musculus tensor tympani visz végbe.

A fentiek részben evoluciós megfontolásokon alapulnak, részben embriológiai lépéseken, és a szerzők szerint megerősítik bizonyos humán klinikai megfigyelések is. Például a kalapácsfej szerzett fixációja, amivel valóban néha találkozunk (Cikkünk a hallócsontláncolati problémákról mesotympanalis krónikus középfülgyulladásban), vagy a major hallójárati- és középfül fejlődési rendellenességgel született betegek esetében az, hogy a dobhártya hiánya a kalapács markolatának hiányával is szokott járni.

Az idő el fogja dönteni, hogy ez a felvetés fontos-e, szükség van-e rá. Ha olyan fülsebészeti vonatkozást lehet hozzárendelni, ami megerősíti ezt az igényt, akkor egyszercsak azt vesszük észre, hogy használjuk. Ha nem, akkor volt egy ilyen ötlet, de bekerül a szekrény aljára.

süti beállítások módosítása