Nem először van szó itt a blogon arról, hogy az akut arcüreggyulladás megállapításához általában igazából nem szükséges semmi extra, csak egy fül- orr- gégészeti vizsgálat, és abból nagyon jó eséllyel fel lehet állítani a diagnózist. Nem kell rutinszerűen semmi további vizsgálódás, röntgen, vagy bármi képalkotó, vagy esetleg laborvizsgálat. A panaszok jellege, a fül- orr- gégészeti vizsgálati lelet, és a statisztikák alapján elég jól be lehet lőni, hogy mivel állunk szemben. A végső kérdés kb. úgyis az, hogy ezt most vírus okozza, és esetleg a tüneti kezelésen kívül semmi mást nem igényel, vagy pedig bakteriális, és antibiotikumot is javaslunk a betegnek. Erre már konkrét ajánlások vannak, pl. a 2015-ös USA guideline, vagy a 2012-es európai position paper.

De nem arról van szó, hogy sosem kellhet kiegészítő vizsgálat. Kérdéses esetben már egy sima CRP mérés is valamennyit segít. Ugyanez az eset a képalkotóval: nem rutinszerűen, de néha kellhet. Mondjuk a cone beam CT-k (CBCT) elterjedésével a képalkotó sokszor inkább már CBCT-t jelent, elsősorban tőlünk nyugatabbra, mintsem röntgent, de ha az nincs, akkor azért egy sima arcüreg röntgen is jól jöhet.

Most pont ilyen megközelítéssel jelent meg egy review a The British journal of general practice-ban, Diagnosis of acute rhinosinusitis in primary care: a systematic review of test accuracy címmel, ami az előzőeket igazolja. Nem kell mindenkire helyből minden vizsgálatot ráereszteni, mert felesleges, bár, ha nagyon nem egyértelmű, akkor akár az általam is korábban már pedzegetett CRP mérés vagy röntgen is segíthet eldönteni az ügyet. Elsősorban úgy, hogy az alacsony CRP érték, és/vagy a negatív röntgen nagyon jó eséllyel kizárja a bakteriális fertőzést, tehát felesleges az antibiotikum. Ha viszont eltérés van, akkor már ezeknek a vizsgálatoknak kicsi a specificitása, azaz nem mondja meg pontosabban, hogy mivel állunk szemben, mert az eltérések eredhetnek másból adódóan is. Pl. amit a röntgen lát, az egy arcüregi ciszta 15 évvel ezelőttről, vagy pl. a vérben más párhuzamos betegség miatt magasabb a CRP érték. Így viszont ennek az információnak van egy olyan fontos üzenete, hogy még azoknak a betegeknek egy részénél is, akiknek láttak valamit a röntgenjén, vagy magasabb volt a CRP-jük, is van pár olyan ember, akinek nem kellene antibiotikum. Mert a végső cél, hogy leszorítsuk az indokolatlan antibiotikumfelírást, szedést, hogy elkerüljünk egy sokak által vízionált antibiotikum rezisztencia katasztrófát, amiről sajnos néha tényleg úgy tűnik, hogy nem is teljesen irreális utópia. Az arcüreggyulladások nagyon nagy részében teljesen felesleges az antibiotikum, erről engem leginkább egy 5 évvel ezelőtt megjelent JAMA cikk győzött meg. Inkább sokkal kevesebb antibiotikum, és 1-1 kérdéses esetben CRP mérés vagy röntgen, mintsem mindenkinek automatikusan egy antibiotikum recept.