A BPPV a szédüléses kórképek között mind fiatal, mind időskorban a leggyakoribb. A BPPV leggyakoribb a posterior ívjáratban, kevésbé gyakori a horizontális ívjáratban és legritkább az anterior ívjáratban. Az anamnesisben gyakran szerepel a fejet ért trauma, műtét vagy nemrégiben lezajlott neuronitis vestibularis, valamint megfigyelték a BPPV és osteoporosis kapcsolatát is.

Anterior ívjárat BPPV-ben jellemzően lógó fejhelyzetben lefele csapó, azaz downbeat pozícionális nystagmust látunk torziós komponenssel, amely óramutató járásával megegyező irányú bal oldali ívjárat esetében és óramutató járásával ellentétes jobb oldali ívjárat esetében. Differenciáldiagnosztikai szempontból fontos megjegyezni, hogy a downbeat nystagmus lógó fejhelyzetben lehet perifériás eredetű (BPPV, vertikális ívjáratok kupulolithiasisa), de lehet centrális eredetű is (Arnold-Chiari-sy, kisagytumor). Ülő helyzetben a spontán downbeat nystagmus mindig centrális jel.

Számos repozíciós manőver fellelhető az irodalomban, itt a 2009-ben Yacovino, Hain és Gualtieri által leírt deep head haning (mély fejlógatás) manővert mutatjuk be, amely a szerzők eredményei alapján 85 %-ban eredményezett tünetmentességet és előnye, hogy oldaliságtól függetlenül ugyanúgy kell végrehajtani, érdemes külső segítséggel kivitelezni a mozdulatsort.

A pácienst nyújtott ülésből hanyatt fektetjük, a fej mélyen lelóg az ágyról a középvonalban, ezt a pozíciót 30 mp-ig tartjuk, majd a fekvő beteg fejét előre döntjük (a beteg álla közelít a szegycsonthoz), ezt szintén 30 mp-ig tartjuk, majd felültetjük, közben a fej újra a függőleges síkba kerül.

 https://www.youtube.com/watch?v=qw1QciZWfP0

Forrás:

Büki Béla: Szédülés c. könyve (2017)

http://www.dizziness-and-balance.com/disorders/bppv/acbppv/anteriorbppv.htm

Califano, L., et al. (2014). "Anterior canal BPPV and apogeotropic posterior canal BPPV: two rare forms of vertical canalolithiasis." Acta Otorhinolaryngol Ital 34(3): 189-197.