Ha valakinek ez még hiányzott az életéből, most tudjon róla, hogy létezik olyan is, hogy fülzsír transzplantáció. 1981-ben közelték le a Laryngoscope-ban, erre nemrég hívta fel a figyelmünket Michael Chang kollégánk a Fauquier ENT blogon. A Fauquier ENT bejegyzésben a fülzsír átültetést a széklet transzplantációhoz hasonlatos mechanizmusként írja le Chang dr, aminek az a lényege, hogy az egészséges ember székletében nagyon sok jó baktérium van, ami egy súlyos bélfertőzésben, például Clostridium difficile fertőzésben szenvedő betegnek segíthet visszaállítani a normál bélflórát. Ezért, hasonló elv alapján, egy krónikusan beteg hallójáratban segíthet helyreállítani a rendet egy jól működő fülből származó fülzsír adag. A fülzsír transzplantáció eredeti leírása alapján viszont a történet annyiból sántít, hogy Storrs doktor, az eljárás kitalálója azt írja, hogy sterilizálja a kivett fülzsírt, ami a szöveg alapján szerintem elég kérdéses: The collected cerumen is suspended in 50% glycerine and left for several weeks to sterilize. Nem tudom, hogy hetekig 50%-os glicerinben tartott fülzsír steril lesz-e, vagy itt a sterilize valami mást jelent, passzolok. Megszereztem az egész cikket, amúgy elég furcsa cikk, semmi érdemi adat nincs benne, hanem csak az, hogy ő ezt csinálja már 20 éve, és milyen elvek szerint gondolja jónak. Semmi összehasonlítás, eredmény, vagy bármi adat nem szerepel a cikkben. Amit ki lehet bogarászni belőle, hogy inkább mint jó állagú, protektív anyagként gondol a bevitt fülzsírra Storrs doktor, tehát inkább az ismert ekcémás, seborrheás fülnél megelőzésképpen használta. Azt sem írta le, hogy vajon a betegi tudták-e, mit kapnak a fülükbe, heti 1x. Azt viszont leírta, hogy ez nem autotranszplantáció (ugyanaz az ember másik füléből vett zsír), hanem allotranszplantáció, tehát másik ember fülzsírját cseppfolyósította, főleg gyerekek füléből nyert fülzsírt.

Hát nem tudom, na. Nem biztos, hogy alkalmazni fogom.