Kanadai kollégák megnézték, hogy a Rinne hangvillavizsgálat (Rinne, és nem Rinné) során a valóságban miként befolyásolja a hangvilla pozíciója a beteg által hallható hang intenzitását. A valóság szó itt azt jelenti, hogy nem ők voltak az elsők, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, csak szerintük a korábbi mérések túl sterilek és tudományosak (ők ezt szebben írták le :)) voltak, és nem biztos, hogy a valódi betegvizsgálatnál is azok az eredmények jönnek ki, mint a kísérletes modellekben. Itt fül- orr- gégészek a térdükön pendítettek meg alumínium, 256 Hz-es és 512 Hz-es hangvillákat, aztán egy bábu dobhártyájára helyezett mikrofonnal detektálták a hangintenzitást:

Az eredményeik megerősítették a korábbi tudományos megállapítást, hogy a hallójárattal párhuzamosan tartott hangvillából (a és b kép) jövő hang intenzitása nagyobb, mint a hallójáratra merőlegesen tartott villából (c és d kép) származó hangé, bár ez pl. a 256 Hz-es hangvilla esetében csak 0,83 dB volt, az 512-esnél 2,5 dB. Viszont a felharmonikusoknál ez az érték már jóval nagyobb volt, megközelítette az 5 dB-t. Nehogy ezen múljon már, hogy egy halláscsökkenést végül percepciósnak vagy vezetésesnek gondolunk, szóval érdemes tudni.