Lefényképeztem egy myringitis bullosát (hólyagos dobhártya-gyulladást):

Régen, közel 100 évvel ezelőtt egyértelműen az influenzavírust tették felelőssé a bullosus myringitisért, ez már szinte evidencia volt. Ugyanis a nagy influenzajárványok idején sokkal többször találkoztak az akkori kollégák ezzel a betegséggel, mint máskor. De ezt már 1937-ben megcáfolta Karelitz, és azóta sem sikerült szoros összefüggést kimutatni. Aztán volt egy időszak, mikor eléggé a Mycoplasmákra akarták kenni ezt a betegséget, de azóta számos kutatás azt mutatta, hogy nem a Mycoplasma okozza (cikk, cikk, cikk). Az influenzán túl, próbáltak más vírusokat is keresni, de egyelőre nem igazolódott spéci vírusfertőzés a háttérben. Nagyjából most az a felállás, hogy ugyanazon kórokozók állhatnak a háttérben, mint egy sima középfülgyulladásnál, csak éppen egy extra manifesztációt látunk ezekben az esetekben.

Önmagában az is egy kérdés, hogy ez egy külön klinikai entitás-e, vagy pedig az akut középfülgyulladás szövődménye, részjelensége. A kórokozóhoz hasonlóan ez sem egyértelmű, de inkább az utóbbi tűnik valószínűnek, mivel az esetek nagy részében a dobüreg nem légtartó. Ugyanakkor sokszor meg nem látni egyéb eltérést a hólyago(ko)n kívül, és a dobüreg légtartó. Például a fent lefényképezett fülnél is az első negyedek szép, szintben álló dobhártyaként jelentek meg, és levegő volt a dobüregben. Ha valakinek a fénykép alapján úgy tűnik, hogy ez nem igaz, akkor az a fénykép minősége miatt van így. Légtartó volt, na.

A hólyagképződés a subepithelialis rétegben történik meg, de nem kizárt, hogy submucosusan. Még szerencse, hogy csak két oldala van a dobhártyának, és nincs sokkal több hám alatti rétege :). Én a magam részéről akkor szoktam csak paracentálni a hólyagot, ha nagy fájdalmat panaszol a beteg. Ha nem vészes, akkor hagyom.

Amúgy megtaláltam egy finn kolléga PhD disszertációját erről a témáról, ráadásul az ő munkacsoportjukhoz köthető több fent is idézett cikk is.