A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Életkorral és szezonálisan is különböznek a mandulakörüli tályogok

2014.02.10. | drHorváthTamás | komment

Címkék: garat mandula körüli tályog torokmandula garatgyulladás streptococcus pyogenes Fusobacterium

Úgy tűnik, hogy tipikus különbségek mutathatók ki az egyes mandula körüli tályogok mikrobiológiájában, ha az életkort és a betegség megjelenésének szezonalitását nézzük, legalábbis Dániában, ez derült ki egy nemrég megjelent cikkből.

Úgy találták, hogy messze tizenéves korban a leggyakoribb, és 30-40 éves korban kezd el igazán csökkenni az előfordulása, ami szerintem máshol is nagyjából így van. Ami kifejezetten érdekes, hogy míg 10 éves kor alatt egyértelműen B csoportú, alfa-hemolizáló Streptococcus (GAS) a fő kórokozó, addig a leggyakoribb, tinédzserkori tályogok esetében mesze több a Fusobacterium necrophorum. Ez több szemponból is fontos. Például azért, mert tőlünk nyugatabbra elég sokan képviselik azt az álláspontot, hogy antibiotikumot csak GAS-ra kell adni, a többi meggyógyul magától, kis szövődmény eséllyel. Mondjuk azok, akiknek pont Fusobacteriumtól lesz Lemierre szindrómájuk, annak ez nem vígasz. Én már láttam két vena jgularis trombózist, egyet sima tonsillitis, egyet tályog után, bár azt nem tudom, hogy Fusobacterium volt-e a háttérben, de gyanús, hogy igen. Szerencsére meggyógyultak, de azért nem vidám betegség az sem, és eléggé rácáfol erre a csak GAS-ra adunk antibiotikumot elvre. Na mindegy. Másrészt azt írja a szerző, hogy mivel a mandulkakörüli tályog leggyakrabban mandulagyulladás szövődménye, ezért elég valószínű, hogy a 10-es 20-as éveiben járó betegeknél a Fusobacterium is gyakran okozhat mandulagyulladást. Ami az antibiotikumot illeti, néah rezisztens a penicillinre, de szerencsére csak ritkán, míg a metronidazolra sosem (cikk). Vajon ez jelentse-e azt, hogy egyből mindenkinek menjen metronidazol is? Nem hinném...

Érdekes még, hogy télen sokkal inkább a GAS dominál, míg nyáron egyértelműen a Fusobacterium. Ez aztán egy elvarratlan szál a cikkben, nem derül ki, hogy a szerző mit gondol. Véletlen? Vagy télen eleve jobban támad a GAS? Akármi is van, csak valami nagyon spekulatív dolgot lehetne ráhúzni.

süti beállítások módosítása