A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A fülkagyló visszatérő porchártyagyulladása jó eséllyel csak klinikai diagnózis

2013.03.23. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül fülkagyló porchártya gyulladás

Találkoztam már olyan beteggel, akinek visszatérő, kétoldali fülkagyló porchártya gyulladása volt. Ez volt az egyetlen panasza, ugyanakkor nem kizárt, hogy később csak részjelenség lesz, és a betegnél valódi relapsing polychondritis fog kialakulni. Ezt egyelőre nem tudjuk, elölről-hátra vizsgáltuk, nem sikerült semmi kézzelfoghatót találni nála, sem a labor, sem a szövettan érdemben nem segített. Más szervi érintettséget sem találtunk, viszont szteroidra reagált. Már régen láttuk, remélem jól van, de pontosabb helyzetjelentést nem tudok róla mondani.

polychondritis recidivans.png

(képforrás)

Onnan jutott eszembe ez a beteg, hogy múlt héten olvastam egy cikket ebben a témában, amiben kínai kollégák 15 beteg kapcsán szerzett tapasztalatukat osztották meg. Kíváncsi voltam, hogy ők hogyan diagnosztizálták ezt a betegséget, és hát kiderült, hogy nehezen. Legalábbis a laboreredmények náluk sem voltak konzisztensek (a szövettan sem...). Persze egyik-másik betegnél volt ilyen-olyan eltérés, de valódi típusos, vagy trendszerű dolog nem bontakozott ki, pedig elég sok mindent megnéztek. Annak ellenére, hogy a laborvizsgálat alapján erre a betegségre nem állt össze a kép, mégis elég optimistán nyilatkoztak a vérvétel szerepéről. Például ilyeneket írtak, hogy "However, inflammation parameters can be helpful: in 10 % of the cases, eosinophilia can be observed". Na ezzel egyáltalán nem értek egyet mert ha egy ritka betegségnél 10%-ban előfordul valami x eltérés, az szerintem nem helpful. Magyarul ugyanúgy ők sem tudtak -ahogy mi sem- másra hagyatkozni, mint a betegség kinézetére, lefolyására, és az orrunkra, csak sajnos ezt a mai világban, ami tele van tömve technikával, egyszerűen nem nagyon lehet leírni.

Végül a nekem tetsző jó mondatot egy tavalyi Seminars in Arthritis and Rheumatism cikkben találtam meg: "The diagnosis of RPC is typically established on clinical criteria alone, and the contribution of laboratory indings to diagnosis is limited."

Azért valaki csak ki meri mondani, megnyugtató.

süti beállítások módosítása