Van jópár olyan fülbetegség -pl. sima száraz dobhártyaperforáció, esetleg ennél összetettebb, csontpusztulással is járó idült középfülgyulladás, vagy cholesteatoma-, ami egy sima fülészeti vizsgálattal megállapítható, de csak műtéti úton lehet rendezni. A műtét során a középfül üregrendszerébe be kell hatolni, sőt, cholesteatoma esetén akár komoly átalakításokat is kell végezni odabenn. Ugyanakkor ez az üregrendszer nagy része fül- orr- gégészeti vizsgálattal nem hozható látótérbe, a fülbe belenézve gyakorlatilag csak a dobhártyát és a hallójáratot tudjuk jól vizsgálni. Szerencsére a középfül-probléma pontosabb megítéléséhez további segítséget adhat a hallásvizsgálat eredménye. Ami legalábbis arra vonatkozóan ad felvilágosítást, hogy a hallócsontláncolat ép-e, lehet-e fixáltság, megszakadás, hallócsont-pusztulás stb., ha esetleg ezek a fültükri kép alapján nem egyértelműek. De mi a helyzet a képalkotóval? Manapság simán lehet csináltatni röntgent, CT-t, MRI-t is, ezek mind hozzá tudnak adni valamit a látott képhez. De vajon megéri-e? Tényleg hozzátesz-e annyit, hogy csináltassunk ilyet?
Szerintem nem, a sima krónikus középfülgyulladások vagy cholesteatomák legalább 99%-ban nem hinném, hogy érdemben bármit befolyásolna, hogy mit mutat a középfül-CT. Természetesen itt nem a daganatos fülbetegségekről van szó, ahol a műtét során az utolsó daganatos sejtet is ki kell venni. Ott elengedhetetlen a képalkotó, akár együtt CT és MRI is kell a pontos tervezéshez. Ugyanígy szükség van képalkotóra egy szövődményes fülnél is. De egy mezei krónikus középfülgyulladásnál nem tartom szükségesnek. Ugyanis nem igazán tudok olyan szituációt elképzelni, amikor a CT dönti el, hogy mit csináljunk. Úgyis ki kell nyitni a fület, megnézzük mi a helyzet, aztán ami nem odavaló, azt kivesszük, ami pedig megmarad, abból megpróbálunk összerakni egy használható dolgot. Kicsit kisarkítva, de ez a helyzet. Volt és van is szerencsém olyan kórházakban dolgozni (HIETE, Bajcsy), ahol a fő profil a fülműtét, és gyakorlatilag sosem készült képalkotó a műtét megtervezése céljából, mégis kiváló arányban sikerült az adott szituációból a legjobbat kihozni.
Szerencsére nem vagyunk egyedül ezzel a véleménnyel. A European Archives of Oto-Rhino-Laryngology-ban görög kollégák publikáltak egy cikket arról, hogy tympanoplastica előtt készült CT felvételeken mennyire jól lehetett megtippelni 10 különböző középfül struktúra meglétét, hiányát, állapotát, stb. A vége az, hogy gyakorlatilag nem igazán. Pl. ami az atticust, a középfül felső részét illeti, ahova a cholesteatomák előszeretettel beterjednek, pont semmit sem ért a CT. Idézem az absztraktból: "there was no correlation between the radiological assessment and the surgical findings in the attic area". Így ez is megerősít abban, hogy rutinszerűen felesleges a CT-től várni bármit is. Nyissuk ki, aztán majd meglátjuk...