Manapság szinte minden tankönyvet pdf-ben szerzek meg. Így fel tudom rakni őket a google docsba, vagy dropboxba, sőt, most már a telefonomra is, és bárhol vagyok, bele is tudok nézni bármelyikbe. De én akkor is a nyomtatott könyveket szeretem jobban, és próbálom gyűjteni is őket. A hétvégén szert is tettem két új darabra. Az egyik "új" egy igazi gyöngyszem, egy 1868-as (!!) Bőke Gyula-féle Fülgyógyászat tankönyv.

Be is scanneltem a címlapot:


Hihetetlen érzés beleolvasni. Már 1868-ban is sejtették az otosclerosist, és egyértelműen különbséget tettek az akut és a krónikus fülkürtműködési zavar kórélettana között, de mégis nagyon messze volt a tudomány a mai viszonyokhoz képest. Ez persze mindenképpen jó hír, mert azt jelenti, hogy volt fejlődés az elmúlt 150 évben... :)
A nyelvezetet is meg kellett szoknom, mivel például a polipot habarcz néven említi, míg a belsőfület tömkelegnek nevezi.

A másik könyvet félig-meddig vakon vettem. Tudtam, hogy nem hagyományos tankönyv, hanem valamilyenfajta szupplementum-szerűség, aminek az önképzéshez van köze, de be volt nejlonozva, és nem lehetett kibontani. Byron Bailey írta, az ő sima tankönyve már megvan, és annak nem olyan volt a borítója. Mindenesetre megvettem, és kiderült, hogy egy tesztkönyv. Beleolvastam, hát finoman szólva fogas kérdések is vannak benne. Mindenesetre ez is elég jó lesz szárazedzésre. Majd lehet, hogy lefordítok 1-2 kérdést belőle, aztán felrakom valahova, például a posterousra, aztán majd lehet közösen gondolkodni, önképződni.



Most pedig jöhetnek a habarczok élőben!