Az elmúlt hetekben twitteren közzétett/ olvasott szakmai hírekből, publikációkból a legfontosabbak és legérdekesebbek, egy csokorban:


Krónikus orrmelléküreg gyulladás esetén elsősorban a CT és a beteg panaszai alapján lehet megítélni a betegség súlyosságát. De azért jó, ha történik orrendoszkópia is...
Cikk ITT.

Még egy krónikus orrmelléküreg gyulladásos cikk: A különböző jellegű panaszok mögött különböző biofilmet találtak. Eszerint akár a panaszok alapján felismerhető, melyik kórokozó okozta a felülfertőződést?
Cikk ITT.

Gombás koponyaalapi gyulladás elsősorban orrmelléküreg gyulladás talaján jön létre, míg bakteriális inkább fülgyulladás után. Jellemző, hogy a betegek fele cukorbeteg, negyede immunszuprimált.
Cikk ITT.

A fülzúgáshoz társult leggyakoribb kóros állapotok 14.000 beteg vizsgálata alapján: magas vérnyomás, dohányzik vagy dohányzott, zajártalom, és szorongás.
Cikk ITT.

Nincs szignifikáns különbség a műtét utáni fájdalomban akár lézerrel, akár nagyfrekvenciás eszközzel történik a mandulaműtét.
Cikk ITT.

Úgy tűnik, hogy szerencsére még mindig érzékenyek a malignus otitis externát (súlyos hallójárat gyulladást) okozó kórokozók ciprofloxacinra.
Cikk ITT.

Leginkább a kapszaicin és a liponsav tűnik hatásosnak az "égő száj" szindrómára.
Cikk ITT.

Az elmúlt 30 évben változott a szájüregi és garatrákok szövettani megjelenése és kezelési sikere: egyre kevésbé differenciáltak a daganatok (elvileg nem jó), viszont egyre jobbak a túlélés esélyei.
Cikk ITT.

Bár a reflux okozhat idült melléküreg gyulladást, úgy tűnik, hogy az orrnyálkahártya csillószőr aktivitását nem befolyásolja a gyomorsav.
Cikk ITT.

Az elvileg nem annyira agresszív papilláris típusú pajzsmirigyráknak is lehetnek az átlagnál veszélyesebb variánsai. Egyes szövettani típusoknál nem elégséges a hagyományos papilláris pajzsmirigyrák kezelés.
Cikk ITT.