Már egy csomó helyen lehet olvasni a vuvuzeláról, az idei focivébé sláger-hangszeréről, vagyis inkább zajgenerátoráról. Sokan nem szeretik, mert nem kellemes, mikor egy légkalapács hangerejével 2x45 percet zümmögnek vele az ember fülébe. Az hagyján, hogy nem feltétlen kellemes, de komoly halláskárosodást is okozhat, hiszen 120 dB feletti hangerővel is tud szólni, ráadásul mindez 90 percen keresztül. Ezzel minimum átmeneti, de simán tartós halláscsökkenést, esetleg fülzúgást is okozhatnak a szurkolók maguknak és környezetüknek. A South African Medical Journal-ben már meg is jelent egy cikk erről, de sajnos még absztrakt szinten sem elérhető.
Elfogadjuk, hogy a vuvuzela halláskárosodást okozhat. De pontosabban milyen molekuláris szintű károsodást szerezhetnek be ezzel a lelkes szurkolók?
- A finomhangolásért felelős külső szőrsejtek szőrei elpusztulhatnak, bár a nagy zajtrauma előtt egy kisebb hangerejű kondícionálás a károsodás mértékét csökkentheti (cikk). A sejthalál az ún. tervezett sejthalál, az apoptosis révén következik be, és ezt nem befolyásolja a sejtek energetikai központjának, a mitokondriumaiknak az állapota sem (cikk). Ezzel együtt, a mitokondriumok is persze sérülnek, és a szabadgyök felszabadulás számos ponton károsíthatja a sejteket (cikk).
- A hallószervet (Corti-szerv) fedő, membrana tectoria nevű lemez elvékonyodhat, ezzel a mozgása megváltozhat, így gátolva a belsőfül erősítőfunkcióját (cikk).
- A hallószerv alaplemezét alkotó membrana basilaris hanghullámok okozta kitérési amplitudója csökkenhet, eleinte csak az alacsony frekvenciákon, nagyobb hangerőnél viszont a magasabbakon is (cikk).
- A hallópálya felsőbb részén, például a colliculus inferiorban az idegsejtek tüzelési frekvenciája és karakterisztikája is megváltozik (cikk).
- A belsőfül keringése is romlik zaj hatására, kompenzálásképpen fokozódik az érképződést serkentő VEGF szintézise (cikk).
És most még csak egy pár cikket emeltem ki az óriási terjedelmű, zaj okozta halláskárosodással foglalkozó irodalomból...
Amikor a másik fülébe vuvuzelázunk, akkor a fentiekről ne feledkezzünk meg!
(Köszönöm Vasvári Gergely dr-nak az ihletet!)