A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Gyógyszer okozta orrdugulás

2011.06.16. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr gyógyszerek orrcsepp orrdugulás orrcsepp függőség

Már elég sokszor írtam az orrdugulásról, például a gyermekkorban előforduló leggyakoribb okokról is, de arról is, hogy maguk az orrdugulás ellen ajánlott orrcseppek rendszeres és eltúlzott használata is paradox módon hosszú távon duguláshoz vezethet. Ezt más néven rhinitis medicamentosanak hívják. Ez is mutatja, hogy egyébként gyógyszerek, méghozzá nem csak orrcseppek is okozhatnak orrdugulást, ami nem túl gyakori dolog, de alkalomadtán előfordulhat.

A duguláshoz vezető mechanizmus nem teljesen olyan az egyéb gyógyszer okozta orrdugulásnál, mint a klasszikus, orrcsepp okozta rhinitis medicamentosa-nál. Egy 2010-es Journal of Clinical and Experimental Allergy cikkben találtam egy jó felosztást a hatásmechanizmust illetően. Itt alapvetően 3 típust különítettek el az amerikai kollégák:
- helyi gyulladásos típus
- neurogén típus
- idiopátiás típus (azaz gőzünk-sincs-hogyan-jön-létre típus)

Az első, a helyi gyulladásos típus legjobb példája az aszpirin indukálta rhinitis, ami elsősorban a ciklooxigenáz rendszeren hat (COX-1 gátlás). A csökkent COX-1 aktivitás csökkent prosztaglandin E2 termeléshez vezet (PG-E2), ami végső soron a Leukotrien C4 (LTC4) szintet emeli, legalábbis aszpirin intoleranciás betegeknél ez az igazolt útvonal.

Ehhez képest a neurogén típusnál az orrnyálkahártya szimpatikus és paraszimpatikus beidegzési egyensúlyának megbomlása áll a háttérben. Elsősorban a szimpatolitikumoknál figyelhető meg ilyen hatás, pl. methyldopanál, clonidinnél. Ezek hatása révén paraszimpatikus túlsúly alakul ki az orrnyálkahártyában, ami duguláshoz és fokozott váladékozáshoz vezethet.

Végül, de nem utolsósorban van a harmadik, tippünk-sincs-hogyan-okozza-a-dugulást típusú gyógyszer okozta rhinitis. Ide sorolják az egyes vérnyomáscsökkentő béta-blokkolók, kalciumcsatorna blokkolók, és vízhajtók okozta dugulást, de szintén ide tartozik a fogamzásgátló hormonkészítmények és az egyes pszichiátriában használatos szerek okozta rhinitis is.

A gyógyszer okozta orrdugulás kezelése elsősorban helyi szteroidos orrspray-vel történik. De a legjobb, ha rájövünk arra, hogy mindez gyógyszer mellékhatás, mert akkor némileg rövidebbre zárjuk az utat. Nem tömjük meg a beteget egy újabb gyógyszerrel, ami csak a mellékhatásra van. Makacs, nem igazán magyarázható orrdugulás esetén érdemes megérdeklődni, hogy szed-e gyógyszert a beteg, és nincs-e köztük valami a fent felsoroltakból, amit esetleg le lehet cserélni másra.
 

süti beállítások módosítása