Már korábban is akartam írni erről a témáról, de most, hogy a legújabb European Archives of Oto- Rhino- Laryngology-ban megjelent egy idevágó cikk, ténylegesen meg is teszem. Ugyanis egy visszatérő félreértésről van szó.

Többször jöttek már úgy betegek, hogy valamilyen okból (fejfájás, szédülés, stb.) készült koponya MRI felvételük, melynek leletén szerepel, hogy mellesleg egyik vagy másik oldalon mastoiditis, azaz csecsnyúlvány gyulladás van (a mastoiditisről részletesebben ITT). A mastoiditis egy középfülgyulladás szövődmény, ami kezelés nélkül még nagyobb problémát tud okozni, ezért komolyan kell venni. Ráadásul gyakorlatilag mindig műtéti megoldást igényel még manapság is. Abba most ne menjünk bele, hogy egyes helyeken már próbálkoznak kizárólag gyógyszerrel, erről tényleg majd máskor.

Szóval jön az egyébként fülészetileg panaszmentes beteg. Olvasta az MRI leleten a mastoiditis diagnózist, és megnézte az interneten, hogy az micsoda, majd megijedt. Hasonló helyzet, hogy ha akut neurológiai probléma miatt készül az MRI, ami mastoiditist ír le, és ez alapján az ideggyógyász a középfülfolyamatban véli megtalálni a probléma forrását. Miközben a betegnek nem fáj a processus mastoideusa, sem a füle, szintben álló, ép dobhártyái vannak, és légtartó a dobürege.

Tehát a kavarodást itt az okozza, hogy ami radiológiai értelemben mastoiditis, az fül- orr- gégészeti értelemben nem az, legalábbis a fenti betegek esetében nem az. Például a bejegyzés elején említett tanulmányban 275 betegből összesen csak 17,5%-nak volt egyáltalán bármilyen fülészeti betegsége, de "igazi" mastoiditise egyiknek sem. Egyébként volt tubahurut, savós középfülgyulladás, idült középfülgyulladás, vagy például tympanosclerosis is. Ugyanakkor természetesen érthető a radiológusok állásfoglalása, hiszen látnak egy olyan jelet a felvételen, ami gyulladásra utal, és ezt nyilván le is kell írniuk. És igazuk is van, hiszen ha nomenklaturális oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor gyulladásos jel a processus mastoideusban = mastoiditis. Szintén érthető a neurológus reakciója, aki a lelet alapján von le következtetést. Ha például felmerül, hogy a betegnek agyhártyagyulladása van, és hozzá egy szövődményes középfülgyulladása a képalkotó szerint, akkor teljesen jogos az erős gyanú az ok-okozatot illetően.

De ez nem az a mastoiditis, amitől félnünk kell, legalábbis ha fülpanasza és fülstátusz eltérése nincs a betegnek. Valamilyen középfül patológia, vagy korábbi gyulladásos folyamat maradványa. A klasszikus mastoiditis nem radiológiai diagnózis, kell hozzá a beteg panasza és fül- orr- gégészeti vizsgálat is. Ez is mutatja, hogy a fül- orr- gégészeti betegségek is nagyon sokszor több szakma közreműködését is igénylik. Jelen esetben önmagában radiológiailag nem eldönthető a kérdés, míg máskor pedig önmagában csak fül- orr- gégészeti vizsgálattal, képalkotó nélkül nem lehet megmondani a probléma forrását, főleg a melléküreg-betegségeknél.