KONZÍLIUM 2.0
ALKOHOL OKOZTA BETEGSÉGEK
Mi az a Konzílium 2.0? Részletek ITT.
Előző Konzílium 2.0 a fulladásról ITT.
A mai Konzílium 2.0-át
a következő blogok adják:
Elmedoktor
ENT House Budapest blog
Kindler Medical blog
MedIQ
Mentaközpont blog
Mentők blog
Pepita Zebra blog
ALKOHOL OKOZTA BETEGSÉGEK
FÜL- ORR- GÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI
Nem nagyon találni olyan egészségügyi szakterületet, ahol ne lehetne találkozni az alkohol (általában rendszeres) fogyasztásához köthető betegséggel. Ennek megfelelően az alkohol több, egymástól független fül- orr- gégészeti kórkép kialakulásában is közrejátszik. Ezek közül a legfontosabb a fej-nyaki rosszindulatú daganatokra való hajlam növekedése. De ide tartozik még indirekt módon a nagyobb hajlam az orrvérzésre, amit az alkolhol-okozta májbetegség miatt létrejött vérzékenység idézhet elő, illetve az alkoholos befolyáltság miatt bekövetkező fejsérülések is. Szintén meg lehet említeni még az alkoholfogyasztás és a halláscsökkenés között feltételezett kapcsolatot.
Rosszindulatú daganatok
Korábban úgy vélték, hogy egyes fej-nyaki rosszindulatú daganatok kialakulására való hajlam elsősorban vagy kizárólag a dohányzáshoz köthető. A beteg erősen dohányzott, emiatt lett valamilyen rosszindulatú daganata, emellett pedig egyébként ivott is. Azonban bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Önmagában az alkoholfogyasztás, dohányzás nélkül is nagyobb rizikót jelent bizonyos fej-nyaki tumorok kialakulására.
A nyálkahártyával visszatérően érintkező alkohol a nyálkahártya állandósult gyulladását okozza, fokozott sejtosztódást indukál, károsítja a sejtek DNS-ét (cikk). Így készíti elő a talajt rosszindulatú daganat kialakulásához. A fentiek értelmében az alkohol a fej-nyak területén elsősorban a tápcsatornában hajlamosít rosszindulatú daganatra, a szájüregben, garatban (mesopharynx), algaratban (hypopharynx). Szemben a dohányzással, ami pedig érthető okokból a légutakat irritálja, azaz a fül orr- gégészetet illetően a gégében hajlamosít daganatra.
A szájüregi daganatok talán valamivel előbb kerülnek felismerésre, mint a garati, főleg algarati elváltozások. Ennek az az oka, hogy a beteg adott esetben láthatja is, hogy valami nem stimmel a szájüregében, míg a garatban, algaratban csak érzi a problémát, és azzal nem fordulnak időben orvoshoz. A szájüregi daganatokat eleinte sebnek érzik a betegek, míg a garati, algarati tumorok inkább gombócérzést, idegentestérzést okoznak a torokban, amihez előbb-utóbb nyelési nehezítettség is társul. Ha az algarati daganat a gégét is eléri, akkor rekedtség is felléphet. Fájdalom csak előrehaladott állapotban jelentkezik, de akkor kismértékű, viszont visszatérő vérzés is felléphet.
A daganatok eleinte egy körülírt, általában fekélyes közepű szövetszaporulatként jelennek meg. Később a terjedés miatt egyre nagyobbakká válnak, a környezetüket úgymond beszűrik, és egyre nagyobb helyet foglalnak el. Egy idő után sajnos a környező nyaki nyirokcsomókba is áttéteteket adnak. Ez rendkívül rontja a prognózist. Durván általánosítva elmondható, hogy a nyirokcsomó áttétek kb. 50%-kal rontják az 5 éves túlélést. De mivel nem túl egyértelműek az elsődleges daganat okozta jelek, ezért sokszor a nyaki nyirokcsomó áttátét az a panasz, ami miatt a betegek orvoshoz fordulnak.
Az alábbi képen egy szerencsére rendkívül korán felfedezett nyelvtumor látható. Nagyon ritka, hogy ilyen kis méretű betegséggel orvoshoz forduljanak, illetve hogy észrevegyük. (Képforrás: NewsOn6.com)
A következő képen egy már jóval előrehaladottabb állapotban lévő, felhányt szélű, középen kifekélyesedő nyelvtumor látható. (Képforrás: Carolineaction.com)
Az alkoholhoz kapcsolt rosszindulatú daganatok kezelésénél is három lehetőség van:
- Műtét
- Sugárkezelés
- Kemoterápia
A választandó kezelés sokmindentől függ:
- A daganat szövettani típusától, altípusától, agresszivitásától
- Az elsődleges daganat kiterjedésétől, elhelyezkedésétől
- Nyaki nyirokcsomó- vagy távoli áttét meglététől vagy hiányától
- A beteg általános állapotától, egyéb más betegségeitől
Kisebb méretű daganatok esetén, főleg, ha nincsen áttét, akkor elég lehet vagy műtét, vagy sugárkezelés. Kiterjedtebb daganatoknál, nyirokcsomó áttéteknél hatékonyabb a kombinált kezelés, műtét és sugárkezelés, esetleg kiegészítve kemoterápiával. A kemoterápia önmagában csak rendkívül ritkán gyógyítja meg a betegeket, inkább csak a daganat megkisebbítésére alkalmas. Bár az is hozzátartozik, hogy egyre jobb kemoterápiás szerek vannak, a kutatások ebbe az irányba nagyon fellendültek.
Még a daganatos témához tartozik:
Bár már sokan és sokszor felvetették, és régóta vizsgálják, de evidencia illetve tankönyvi szinten még nem igazolódott, hogy a nyálmirigyrákra való hajlam is nőhet az alkohollal élők körében.
Orrvérzés
Természetesen az orrvérzés nem csak alkoholizmus esetén fordul elő, sőt. Viszont az alkohol tönkreteszi a májat, az ott termelődő véralvadási faktorok mennyisége is csökkenhet. Ezért a komoly mennyiségű alkoholt fogyasztókat szinte úgy kell kezelnünk, mint a vérhigító gyógyszert szedőket, akiknél gyakrabban fordul elő orrvérzés az átlagpopulációhoz képest.
Mivel az alkoholizmus más, belgyógyászati betegségek kialakulásában is közrejátszik, ezért ilyenkor sokszor találkozunk magas vérnyomással, szív- és érbetegséggel is. Ezeknek köszönhetően az orrvérzés nemcsak a típusos helyről, az orrsövényről indulhat, hanem szinte bárhonnan. Az ellátása sem mindig sikeres, legalábbis sokszor még endoszkóppal sem sikerül megtalálni a vérzés forrását. Ha nem tudjuk megtalálni, és elektroakuterrel megégetni az ércsonkot, akkor tamponálásra kényszerülünk. Ami nem egy leányálom...
Tamponnal az orrban nem szabad hazamenni, mert a tampon hátracsúszhat, le a garatba, gégébe, és akár fulladást is okozhat. 48-72 óra után lehet eltávolítani a tamponokat, és reménykedhetünk abban, hogy ez az idő elég volt az ércsonk elhegesedéséhez, és a vérzés nem ismétlődik meg újra.
Fejtrauma
A fejsérülések nem is annyira a krónikus, mint inkább az akut alkoholfogyasztáshoz kapcsolható események. Széles skálán mozognak a panaszok: az egyszerű horzsolástól kezdve a kombinált arc- és agykoponya törésekig bármi lehet. Most nem állok neki minden sérülés- és töréstípust felsorolni, mivel akkor senki sem olvasná végig a bejegyzést. Külön-külön posztok formájában még fogok szerintem erről a témáról írni.
Viszont a leggyakoribb, a törések között legenyhébbnek mondható traumáról, az orrcsonttörésről írnék három praktikus gondolatot:
Az orrcsonttörésnél fontos, hogy elmozdultak-e a tört végek egymástól, vagy sem. Ha elmozdultak, akkor vissza kell rakni, ha nem, akkor nincs teendő. Általában egyébként ha kicsit is, de elmozdulnak.
Az orrcsonttörés diagnosztikájában a röntgen megerősítő, de nem kizáró eredményt ad. Attól, hogy a röntgen szerint nincs elmozdulás, még valójában lehet. Ez természetesen nem a röntgenes kollégák hibája, hanem a törés klinikuma ilyen.
A harmadik fontos dolog az eltört orrcsont visszahelyezésének időzítése. Aki a szigorúbb iskolát képviseli hazánkban, az azt mondja, hogy legfeljebb 2 napunk van egy elmozdult törés rendezésére, utána már olyan fokú a hegképződés, hogy nem lehet korrektül visszarakni (csak plasztikai műtéttel, amit nem fizet az OEP). A megengedőbbek erre egy hetet mondanak. Viszont például a Mayo klinika szerint ez 14 nap is lehet...
Én azért inkább azt gondolom, ne várjunk 2 hétig, minél előbb tegyük helyre!
Halláscsökkenés
Kindler Réka vetette fel még a mostani Konzílium 2.0 témamegbeszélésénél, hogy szívesen olvasna végre az alkohol és a halláscsökkenés kapcsolatáról. Mire én azt mondtam neki, hogy olyan nincs. Most megkövetem őt, mert jobban utánanéztem, és van kapcsolat. Legalábbis próbálnak kapcsolatot keresni a kettő között, viszont az eredmény inkább indirekt összefüggést jelez, és nem egyértelmű a hatás. Indirekt alatt itt azt értem, hogy azok, akik az alkohol halláscsökkenést okozó hatása mellett kardoskodnak, elsősorban agyi, és nem a fülben zajló károsodásra vezetik vissza a jelenséget. Bár szóba kerül az is, hogy az alkohol hatására átmenetileg emelkedik a hallásküszöb. Ezt a következtetést egy a diszkóban alkoholizáló fiatalok analógiájára történt vizsgálat után vonták le.
Ugyanakkor született már olyan tanulmány is, ami pont ellenkező hatást állít: Közepes mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása (>140 g/hét) inkább a halláscsökkenés kialakulása vagy progressziója ellen hat.
Csatlakozz Te is, ha szakmai egészségügyi blogot írsz, és úgy érzed, hasznos, ha a Te szakterületedről is megismerhetnek az olvasók egy-egy adott betegséget!
