A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Hajszárítóval a fülfolyás ellen

2021.01.16. | drHorváthTamás |

Címkék: fül hajszárító hallójáratgyulladás külsőfül hallójárat fülfolyás

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A legutóbbi, a krónikus középfülgyulladás okozta fülfolyás kezeléséről szóló podcast adásunkban (Podcast 9. rész: A fülfolyás evidence based, nem műtéti kezelése) felmerült kérdésként, hogy mi a helyzet a hajszárítóval, amit szintén szoktunk javasolni a fül szárítására. Én erre azt mondtam, hogy igen, annak is van létjogosultsága, de a Cochrane evidenciákban ezt nem említik, és kértem, hogy a mikrofont kapcsoljuk ki :). Most a hajszárító kérdésnek kicsit jobban utánanéztem, és konkrétabb választ tudok adni ezen a vonalon.

A hajszárítót lehet ajánlani a fül szárítására, az útmutatás úgy szól, hogy langyos levegővel, kb. 30 cm távolságból szárítsuk vele a fület. Ebben világszerte nagy az egyetértés, sok, neves intézmény, szervezet így ajánlja, lásd például:
ENT Health (American Academy of Otolaryngology - Head and Neck Surgery
American Speech-Language-Hearing Association
University California Los Angeles
British Medical Journal - Otitis externa (10 minutes consultation)


Ugyanakkor egy dologra muszáj felhívni a figyelmet. A hajszárító használatát nem a gyulladt, és ezért váladékos fül kiszárítására ajánlják, hanem elsősorban fürdés után a víz eltávolítására, hogy megelőzzük a hallójáratgyulladást (Podcast 6. rész: A kellemetlen nyári fülfájások oka: a hallójáratgyulladás). Tehát nem egy beteg, folyós fül kiszárításáról szól ez a történet, hanem az egészséges fülről, megelőzési céllal. Itt viszont még tovább kell menni. Ez az ajánlás egyáltalán nem evidence based ám! Érdemes rákeresni a pubmeden, és kiderül, hogy a hajszárítózásra semmilyen tudományos adat nincsen:

hair_dryer_ear_2.jpg

 

Szóval ajánlunk egy metódust, mert logikusnak tűnik. De nem tudjuk, hogy tényleg működik-e, mert az igazolásához komoly tudományos munka szükséges, jópár orvos és biostatisztikus sok-sok munkaórája. Egy ilyen kis dolog esetében ezt nyilvánvalóan nem éri meg elvégezni, mivel ennél fontosabb dolgaink vannak. Ezért megnyugszunk, hogy azért a hajszárító csak nem lehet ártalmas, és hátha segít. Ennyi erővel viszont akár a krónikus fülre is ajánlhatjuk talán. Igen, tudom, ez így nagyon kisarkított és demagóg, de akkor is.

Podcast 9. rész: A fülfolyás evidence based, nem műtéti kezelése

2021.01.11. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast fül dobhártya cholesteatoma középfül középfülgyulladás krónikus fülfolyás dobhártya perforáció

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A lyukas dobhártya vagy cholesteatoma miatt kialakult krónikus középfülgyulladás egyik vezető tünete a fülfolyás. A végső megoldást a műtét (tympanoplastica) jelenti, de milyen gyógyszeres, vagy egyéb, nem műtéti lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy addig is csökkentsük a fülfolyást? Az elmúlt 1-2 évben megjelentett Cochrane evidenciákat vesszük górcső alá 12 percben, amire bárkinek, bármikor lehet ideje, köztünk szólva.

Ez a legfrissebb adásunk itt érhető el:

spotify_2.jpg

Az alábbi 5, idevágó Cochrane összefoglalót próbáltuk a legrövidebb, emészhető formába önteni:
Benefits and risks of ear cleaning for people with chronic suppurative otitis media (persistent or recurring ear infection with discharge of pus)
Topical antibiotics for people with chronic suppurative otitis media
Topical antiseptics for chronic suppurative otitis media
Topical antiseptics compared with antibiotics for people with chronic suppurative otitis media
Benefits and risks of combining antibiotics and steroids as drops, sprays, ointments or creams to treat chronic suppurative otitis media (persistent or recurring ear infection with discharge)

 Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

A 2020-as év itt a blogon

2020.12.29. | drHorváthTamás |

Címkék: ent house hírek

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A blog 11 éves történelmében már nagy hagyománya van az év végi visszatekintésnek, ahol rendre az adott év legnépszerűbb bejegyzéseit gyűjtöm össze (pl. a tavalyi válogatás: ENT House blog best of 2019). Viszont ez a 2020-as év a COVID-19 miatt abszolút rendhagyó volt, és úgy gondoltam, hogy emiatt az év végi visszatekintés is rendhagyó lesz.

Ha már a COVID-19-es felütés, akkor rögtön rá is lehet térni a legfontosabb üzenetre, az online tájékoztatás fontosságára. Ahogy tavasszal beütött a vírus és a lezárások, azonnal elkezdtünk kifejezetten gyakorlati, a karantént fül- orr- gégészeti túlélés szempontjából segítő bejegyzéseket írni. Az első bejegyzés (Fül- orr- gégészet a koronavírus idején) 2.700 like-ot kapott itt a blogon, több, mint 10.000-en olvasták, és 400-an osztották meg facebookon. Ez egyértelművé tette, hogy tényleg komoly igény van a megfelelő online tájékoztatásra, ezért további COVID-dal kapcsolatos bejegyzéseket tettünk közzé, amiket a COVID19 cimkével láttunk el, és amiket végül összesen több, mint 20.000-en olvastak el. A kezdeményezéshez több kollégánk is lelkesen csatlakozott, pl. dr. Csajbók Réka allergológus, vagy dr. Tinku Dóra gyermek fül- orr- gégész, sőt, külsős kollégák, pl. dr. Ács Patrícia, és mindenki a maga területén nagyon sok betegnek tudott így segíteni. Reméljük, hogy ilyen lezárások már nem lesznek, de a bejegyzéseik ettől függetlenül nagyon hasznosak.

2020 másik fontos hozadéka a podcast volt. Igazából már 2013-ban is írtam a blogon egy fül- orr- gégészeti podcast-ről (Új, hasznos fül- orr- gégészeti linkek), de én csak idén, az év első felében lettem a rabja a podcast hallgatásnak. Tizenéve nem nézek tv-ét, de most már az autóban való rádióhallgatást is abbahagytam, helyette magamnak rakok össze a podcast-ekből műsorlistát. Nagyon sok, nagyon jó fül- orr- gégészeti podcast létezik, ezeket már összegyűjtöttem nyáron itt a blogon (A legjobb fül- orr- gégészeti podcastek - ajánló). Varga Zsuzsival május elején csináltuk meg az első saját podcast adásunkat az EPOS 2020-as ajánlás kivesézésével (Podcast indul, 1. rész az új európai melléküreggyulladás ajánlásról (EPOS 2020)). Eddig 8 adás hallható, és mi nagy sikerként könyveljük el, hogy több, mint 1000 alkalommal hallgatták meg ezt a 8 adást, ami egy ilyen szűk spektrumban, mint a fül- orr- gégészet, szerintünk nagy dolog.

Egy kicsit mégis szeretnék visszakanyarodni az elmúlt években megszokott év végi összefoglaláshoz, az adott évi legjobb blogbejegyzésekhez, mert ennek is van üzenete. Idén a 2 legnépszerűbb bejegyzésünk a 2020-ban megjelent tudományos cikkeinkkel kapcsolatos posztok voltak:
Cikkünk a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról
Egy cikk története: Mal de Debarquement szindróma - "Partraszállási betegség"
Ez azért fontos, mert itt és most szeretném deklarálni, hogy mi abban hiszünk, hogy akkor vagyunk hitelesek a blogon, ha a "hagyományos" tudományos közlés terén is odatesszük magunkat. Ez évente legalább 2-3 lektorált cikk, közlemény formájában meg is szokott valósulni, és ebbe még a 2020-as év sem tudott belerúgni. Sőt, pont 2 napja a European Archives of Oto-Rhino-Larynglogy-ban is elfogadták egy közleményünket az endoszkópos dobhártyapótlás sikerességére vonatkozó rizikószámítás témájában, de erről majd részletesebben a megjelenéskor fogok írni.

Azért összességében a 2020 mozgalmas volt, tanulságos, kemény, embert próbáló. De ami nem öl meg, az megerősít, és igyekszünk minden szinten ebből a helyzetből is erősebben kikerülni. Boldog karácsonyt, és új évet mindenkinek!

A legjobb ultrahang klasszifikáció a pajzsmirigy göbök felesleges biopsziájának elkerülésére

2020.12.11. | drHorváthTamás |

Címkék: ultrahang onkológia pajzsmirigy best practice citológia Pajzsmirigygöb

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A TRIO Best Practice sorozat legújabb elemében a pajzsmirigy göbök kivizsgálásával foglalkoznak (Which Ultrasound Classification System is Best at Reducing Unnecessary Thyroid Nodule Biopsies?). Ezen belül is egy spéci altéma van terítéken, mert itt most arról mondanak véleményt, hogy melyik az a pajzsmirigy ultrahang ajánlás, amivel leginkább el lehet kerülni a felesleges pajzsmirigy göb biopsziákat. Ami nem egy-az-egyben azt jelenti, hogy melyik ajánlás mondja meg legnagyobb eséllyel egy pajzsmirigy göbről, hogy rosszindulatú daganat-e, vagy sem, de valamennyire mégiscsak erről szól a dolog, csak a jóindulatúság felől megközelítve.

Itt a blogon már többször is előkerült ez a téma, legrészletesebben talán 3 éve itt: Ajánlások a pajzsmirigy göb kivizsgálására. A világ abba az irányba tendál, hogy a pajzsmirigy göbök kivizsgálásnak az alapját az ultrahang és a biopszia (vékonytű aspiráció - FNAB) adja, minden más vizsgálat csak ezek után, ezek függvényében jön. De valójában már az ultrahang lelet alapján be lehet sorolni a betegeket, hogy a vizsgált göb milyen eséllyel jelent rosszindulatú daganatot. A göbök ultrahang vizsgálatának egységesítésére már jó pár nemzetközi ajánlás született, és ebben a TRIO Best Practice cikkben ezeket hasonlítják össze tehát abból a szempontból, hogy melyik mondja meg biztosabban, hogy jóindulatú egy göb, és ezzel elkerülhető egy felesleges biopszia. Arra jutottak, hogy az American College of Radiology ajánlása erre a legalkalmasabb (ACR Thyroid Imaging, Reporting and Data System (TI-RADS): White Paper of the ACR TI-RADS Committee). Ez az ajánlás 5 különböző paramétert vizsgál, ezeket pontozza, és aztán az összpontszám alapján tesz javaslatot, hogy legyen-e FNAB, vagy sem.

Az alábbi szempontokat figyeli az ajánlás, az elé írt számok (0-3) pedig az adott jellemzőre adható pont értékét jelenti. Remélem a fordításom elfogadható lett:

Szerkezet:
0 - Cisztikus, vagy majdnem teljesen cisztikus, vagy szivacsos
1 - Kevert cisztikus és szolid
2 - Szolid, vagy majdnem teljesen szolid

Echogenitás:
0 - Echomentes
1 - Echodús vagy izoechogén
2 - Echoszegény
3 - Nagyon echoszegény

Alak:
0 - Szélesebb, mint hosszabb (a transversalis átmérője nagyobb mint az anteroposterior)
3 - Hosszabb, mint szélesebb (az anteroposterior átmérője nagyobb mint a transversalis/craniocaudalis)

Szél:
0 - Szabályos
2 - Lobulált, vagy szabálytalan
3 - Extra thyroidealis terjedés

Echogén fókusz:
0 - Nincs, vagy nagyobb üstökös csóva szerű eltérések
1 - Makrokalcifikáció
2 - Perifériás, gyűrűszerű kalcifikáció
3 - Apró pontszerű echodenz gócok

(A radiológiai kifejezések pontosításáért köszönet dr. Laki András radiológus főorvosnak!)


A fenti rendszerben a beteg pajzsmirigy göbét osztályozva, különböző pontértékeket lehet elérni. Ez alapján a következőképpen édemes eljárni:
0-2 pont: Nem szükséges FNAB
3 pont:  FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 2,5 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mint 1,5 cm
4-6 pont: FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 1,5 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mint 1 cm
7 - pont: FNAB javasolt, ha a göb nagyobb, mint 1 cm, és utánkövetés, ha nagyobb, mnt 0,5 cm

Egyébként ez az eredeti ábra:

acr_tirads.jpg

Ha pedig végül úgy alakul, hogy szükség van biopsziára, akkor azt legpraktikusabb a Bethesda féle rendszer alapján értékelni, mert az is egy rizikó besorolás a rosszindulatúságra (Pajzsmirigy göbök citológiai vizsgálata a Bethesda rendszer szerint). Vagyis az a legelfogadottabb.

Korábbi Triological Society Best Practice bejegyzések pedig ITT érhetők el.

Otosclerosis újdonságok - három az egyben

2020.12.04. | drHorváthTamás |

Címkék: fül otosclerosis középfül hallócsontok stapes stapedotomia

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


Az elmúlt hetekben hónapokban 3 olyan otosclerosisos kutatás is megjelent, amikre külön-külön nem akartam egy komplett blogbejegyzést szánni, de most 3 az 1-ben jelleggel összeraktam őket egy posztba. Sajnos egyik instant kávégyártó sem csapott le szponzorálási céllal a 3 az 1-ben szlogen láttán, de tudják, hol találnak meg, ha mégis akarnak küldeni egy csomó pénzt.

Mindenesetre az első, Otology & Neurotolgy cikk volt nekem a legérdekesebb: The Rise and Fall of Otosclerosis: A Population-based Study of Disease Incidence Spanning 70 Years. A Mayo Klinka munkacsoportja 1950-től 2017-ig feldolgozta az adatbázisukat, és a reprezentatívnak tehető mintából egy elég érdekes tendencia bontakozik ki: Az 1950-es években 100.000 lakosra vetítve 8,9 volt az otosclerosis incidenciája, ami egészen a '70-es évek közepéig emelkedett, és elérte a 18,5-öt. Ezután a '90-es elejére drámain lecsökkent 6,2-ig, és még tovább 3,2-re a 2015-2017-es időszakra. Közben sem a kétoldali esetek előfordulása, sem a felismeréskor észlelt halláscsökkenés mértéke nem változott. Magyarul az otosclerosis -legalábbis az USA-ban- egy eltűnőfélben lévő betegség.

Azért nem lehet elmenni emellett az adat mellett, mert ahogy fejlődik az orvostudomány, egyre jobban szűrünk, egyre kisebb eltérést is észreveszünk, tehát még egy kis emelkedés is beleférhetett volna, mármint az akár a változatlanságot is jelezhetné. De ez a csökkenés elég határozott. Az okot csak találgatni lehet, és a szerzők elsődlegesen a kanyaróval elleni küzdelem sikerének melléktermékét látják ebben, bár az egyértelmű ok-okozati kérdés még mindig nem lejátszott.

A másik 2 kutatás hasonló témát jár körül: otosclerosis és terhesség, illetve női hormonok (Effects of Pregnancy on Otosclerosis, illetve Pregnancy, Estrogen Exposure, and the Development of Otosclerosis: A Case-Control Study of 1196 Women), az első a Stanfordról, a második ismét a Mayo Klinikáról. Itt onnan indul a történet, hogy az otosclerosis jóval gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és van egy olyan megfigyelés, hogy a terhesség ront az otosclerosison, talán a megváltozott női hormon szérum koncentráció miatt, ami kihat a csont anyagcserére. Ez azt jelenti, hogy a terhesség során/körül nagyobb eséllyel romlik a hallás, mintha az illető nő nem lenne terhes. Ezt szakmán belül kvázi tényként kezeljük, de ez igazából egy olyan szakmai alapvetés, ami mögé nem lehet túl sok objektív, módszertanilag adekvát adatot rakni. Ez a két kutatás pedig pont ezt teszi, és egymástól függetlenül megcáfolja ezt a korábbi feltevést. Mind a 2 kutatócsoport szerint nem kell attól félniük az otosclerosisos nőknek, hogy a terhesség rontani fog a hallásukon. Ugyanis ez egy bizonyos eséllyel amúgy is bekövetkezik előbb-utóbb, és az inkább csak pech, hogy ez egyeseknél pont a terhesség alatt következik be, nem előtte vagy utána.

Szóval ezek az újdonságok az otosclerosisban, és bár nyilván ezek sem hibátlan kutatások, mivel minden studynak van kisebb-nagyobb limitációja, de azért az idő előrehaladtával minden módszer inkább csak tökéletesedik, és az adatmennyiség nő. Tehát egyre stabilabb alapokon nyugvó megállapításokat lehet tenni.

Podcast 8. rész: A dobhártyapótlás sikerességét befolyásoló tényezők

2020.11.29. | drHorváthTamás |

Címkék: cikk podcast fül fülműtét dobhártya tympanoplastica dobhártya perforáció

Vajon milyen eséllyel lehet befoltozni egy lyukas dobhártyát, mi ennek a műtétnek a sikerrátája? Milyen tényezők határozzák meg a sikerességet? Számít-e, hogy mitől alakult ki a lyuk, annak mérete, a beteg életkora, stb.? Hogyan tudjuk ezt a betegek felé egyszerűen tolmácsolni? Erről beszélgetünk a legújabb podcast adásunkban 20 percben.

Az adásban megidézünk három korábbi blogbejegyzésünket is:
- Cikkünk a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról
- Cikkünk a hallócsontláncolati problémákról mesotympanalis krónikus középfülgyulladásban
- Middle Ear Risk Index (MERI) - prognosztikai eszköz a fülműtétekhez

Ez a legfrissebb adásunk itt érhető el:

spotify_2.jpg

anchor_fm_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

Mi az a pseudo-spontán nystagmus?

2020.11.25. | VargaZs |

Címkék: szédülés vestibularis rendszer bppv benignus paroxysmalis positionalis vertigo

vargazsuzsi_ildi.jpg A bejegyzés írója: dr. Varga Zsuzsa fül- orr- gégész


Laterális ívjárat BPPV-ben az esetek kb. 75 %-ában megfigyelhető jelenség, hogy neutrális fejhelyzetben spontán horizontális nystagmus jelenik meg, amely a fej hátra döntése, majd előre biccentése mellett megváltozik. Ezt az úgynevezett “bow and lean teszt” során látott változó irányú szemtekerezgést hívjuk pseudo-spontán nystagmusnak.

A szó “pseudo” arra utal, hogy a látott szemtekerezgés nem vestibularis károsodás következményeként jön létre, hanem otokonium kristályok mozgása idézi elő, ahogy előre-hátra csúszdáznak az ívjáratban. Mindez arra vezethető vissza, hogy a lateralis ívjárat mellső része 20-30 fokkal magasabban helyezkedik el, mint a hátsó pólusa (lásd kép). Tehát neutrális fejhelyzetben is a kristályok egy ideig mozgásban vannak.

6b4b1f6c827c079d29daed5bf8788e10.png

Nézzük mindezt a gyakorlatban: A laterális ívjárati BPPV-k kb 2/3-ában kétoldali geotrop (Föld középpontja felé csapó), 1/3-ában apogeotrop (Föld középpontjával ellentétes irányú) nystagmust látunk, amely az érintett oldalon erősebb. Attól függően, hogy az otokonium kristályok hol helyezkedik el változó nystagmus mintázat figyelhető meg a különböző fej helyzetekben, amelyet Ewald 2. törvényét alkalmazva tudunk könnyen megérteni.

1-2. kép: JOBB OLDALON az otokoniumok mozgása változó fejtartás mellett; Figyeljük meg mikor milyen endolympha áramlás jön létre! Magyarázat alább olvasható. A képek Vincenzo Marcelli cikkéből származnak INNEN.

pseudo_sp_ny_1.jpg

pseudo_sp_ny_2.jpg

 

Az első képen JOBB OLDALI laterális ívjárati BPPV esetén az látható, hogy a kristályok hátra hajtott fejhelyzetben ampullopetalis (excitátoros) endolympha áramlást idéznek elő, amely egy erős balra irányuló lassú fázist és jobbra irányuló gyors fázist, végeredményben az érintett oldal felé, azaz jobbra csapó nystagmust eredményez. Míg előre hajtott fejhelyzetben a kristályok távolodnak az ampulllától, azaz ampullofugalis (inhibitoros) endolympha áramlás jön létre, amely egy gyenge jobbra csapó lassú fázist és balra csapó gyors fázist, azaz balra, a nem érintett oldal felé csapó szemtekerezgést eredményez.  

A 2. képen viszont az látható, hogy az ívjáratban szabadon mozgó partikulumok hátra döntött fejnél hátrafelé, ampullofugalisan, előre döntött fejnél ampullopetalisan mozdulnak el. Tehát ez 1. képhez viszonyítva pont ellentétes lesz a nystagmus iránya.

Fenti módszerrel könnyebb azonosítani az érintett oldalt laterális ívjárat BPPV esetén, így a repozíciós manőverek is hatékonyabban kivitelezhetőek. Tehát, ha nem tudjuk eldönteni "supine roll teszt" után melyik lehet az érintett oldal, akkor végezzünk "bow and lean tesztet" és figyeljük  a nystagmus jellegzetességeit.

 

Forrás:

Marcelli V. Nystagmus intensity and direction in bow and lean test: an aid to diagnosis of lateral semicircular canal benign paroxysmal positional vertigo. Acta Otorhinolaryngol Ital. 2016 Dec;36(6):520-526.

Pseudo-spontaneous nystagmus: A new sign to diagnose the affected side in horizontal canal benign paroxysmal vertigo. Acta Otorhinolaryngol Ital. 2008 Apr; 28(2): 73–78.

 

 

 

Mi a helyzet ezzel az újonnan felfedezett nyálmiriggyel?

2020.11.16. | drHorváthTamás |

Címkék: nyálmirigyek orrgarat

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


Kis fáziskéséssel reagálok arra a pár hete a világsajtót bejárt hírre, miszerint holland kutatók felfedeztek egy új szervet, egy (pár) nagy nyálmirigyet az orrgaratban. Megírta a Qubit, a Telex, az Origó, a HVG, és még sokan mások. Akartam róla már akkor is írni, csak a magas fokon űzött multitasking kapcsán kiment a fejemből. De most eszembe jutott. Arról van szó, hogy egy holland onkológus-fej-nyaksebész-radiológus-patológus kutatócsoport PET CT-vel és szövettani vizsgálattal azt igazolta, hogy az orrgaratban kétoldalt, egy átlag 4 cm hosszú, páros nyálmirigy található a fülkürt bejárata mellett (The tubarial salivary glands: A potential new organ at risk for radiotherapy). Azt javasolják, hogy ezeket a mirigyeket nevezzük fülkürt mirigyeknek (tubarial glands). 

tubarial_gland.jpg

(Képforrás: az idézett kutatás)

Óriási szenzációként lett felvezetve a felfedezés, de én annak ellenére szeretném kicsit lehűteni a kedélyeket, hogy mindig öröm, ha valami orvostudományi felfedezés ekkora felhajtást kap, pláne nekem külön öröm, hogy ha fül- orr- gégészeti dologról van szó. De két kérdés felmerül részemről, és ezek miatt én egy kicsit óvatosabb duhaj vagyok.

1. kérdés: Igaz-e a hír?

Nyilván igaz olyan értelemben, hogy bizonyos módszerekkel kimutattak nyálmirigyszövetet. Ugyanakkor furcsa, és hogy lehet az, hogy az elmúlt évszázadokban valamiért észrevétlen maradt 2 db, átlag 4 cm hosszú szerv a koponyaalapon? Az elődeink, a korábbi orvosgenerációk nem reagensekkel meg képalkotóval kutattak, hanem halottak ezreit boncolták fel, és miközben mikroszkópikus szerveket és anatómiai struktúrákat fedeztek fel az akkori eszközökkel, valahogy elkerülte a figyelmüket ez a páros szerv? Mindegyiküknek? Persze simán lehet, de ez akkor is érdekes kérdés.

Emellett pedig muszáj a volt PhD témavezetőmet idéznem: egy eredmény nem eredmény. Ami azt jelenti, hogy a kutatásokban mindig benne van a tévedés lehetősége. Nem elég valamit egyszer, egyféleképpen kimutatni, hanem többféle módszerrel, akár térben és időben is elkülönülve kell igazolni, hogy valósnak tekinthessük az eredményt. Hiszen bár nagyon sokféle módszerrel lehet valamit kimutatni (CT, MRI, PET, izotóp, DNS, RNS, receptorok, ioncsatornák, egyéb fehérjék, szövettani vizsgálat, festések, stb.), szinte semelyik sem tökéletes. Jobb esetben 99%-os a találata egy adott problémafelvetés esetén egy adott módszernek, rosszabb esetben sokkal kevesebb.

Tehát lehet, hogy tényleg felfedeztek egy új szervet, de ezt akkor lehet tutibiztosra venni, ha mások is ezt igazolják, vagy ők, de még több módszerrel, még több emberen.

2. kérdés: Mi ennek a felfedezésnek a jelentősége?

Tételezzük fel, hogy igaz a hír, és valóban egy új szerv van arrafelé. Lehet, hogy nagyon fontos, de lehet, hogy nem annyira. A holland kutatók azt rakták hozzá klinikai oldalról, hogy az adott terület sugárkezelése során nagy arányban lépett fel szájszárazság és nyelési nehezítettség, tehát ezt az új nyálmirigy párt figyelembe kell venni egy fej-nyaki daganat sugárkezelése megtervezésénél. Ez mind OK, de jobb esetben eddig is csak azért sugarazták be azt a területet, mert ott volt a tumor.

Vagy például akár a garati váladékcsorgásnak hívott, sok beteg életét megkeserítő, és a fül- orr- gégészek munkáját kellően megnehezítő panaszra is magyarázatot adhat ez az új nyálmirigy. De nem biztos, hogy erre a mirigyre lehet és kell kenni ezt a panaszt. Egy időben mindent a refluxra kentünk (ma is...), most meg erre fogjuk? És ha igen, akkor mi a terápiás konzekvenciája?

 

Szóval még nem tudjuk, hogy ez a hír igaz-e, bár valószínüleg egyébként igaz. Emellett nem tudjuk a jelentőségét, mert azt csak az idő dönti el, ha sikerül hozzá rendelünk valós, jelentős klinikai relevanciát. De drukkolok, hogy minél több ilyen felfedezés legyen, mert ez viszi előre a világot!

Mikor kell elektív nyaki blokkdisszekciót végezni rosszindulatú parotis daganat esetén? - Best Practice

2020.11.13. | drHorváthTamás |

Címkék: nyirokcsomó onkológia best practice parotis adenoid cysticus carcinoma blokkdisszekció nyirokcsomó áttét mucoepidermoid carcinoma acinus sejtes carcinoma salivary duct carcinoma

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A TRIO Best Practice sorozatában most az onkológiának egy olyan területén próbálnak utat mutatni, ami nem extrán gyakori probléma, pont ezért nincs is rá igazi evidencia. Az a kérdés, hogy milyen parotis rosszindulatú daganat esetén javasolt elektív blokdisszekciót csinálni (When Should Elective Neck Dissection Be Performed for Parotid Gland Malignancy?). Ezt a kérdést azért nehéz megválaszolni, mert ellentétben pl. a szájüreg-, garat-, és gégerákkal, ahol 99%-ban laphámcarcinomáról van szó, a parotis esetében nagyon sok különböző szövettani típusú rosszindulatú daganat van, és egyik sem túl gyakori. Ezért nagyon nehéz RCT-ket tervezni erre a problémakörre, emiatt nem alakulhattak ki standardok.

Pedig foglalkozni kell a kérdéssel, mert  ebben a TRIO Best Practice cikkben idézett kutatások az esetek 0-45%-ában igazoltak okkult metastasisokat a különböző parotistumorok esetében. Ami persze egy nagyon széles skála, de ha statisztikailag nem túl elegánsan mindkét végéből le is csippentünk mondjuk valamennyit, akkor is mérhető mennyiségben lesznek ott betegek. Egyébként ezekben a studykban az áttét kialakulásának esélye elsősorban a grade-del volt szoros összefüggésben, de a szövettani típusok is természetszerűleg befolyásolták a számokat.

Összegezve a rendelkezésre álló adatokat, elmondható, hogy ha elektív blokkdisszekciót végzünk, akkor annak a II-III-IV-es régiót (nyaki nyirokcsomó régiók) mindenképpen magában kell foglalnia. Elektív beavatkozást a következő high grade tumoroknál mindenképpen ajánlott végezni: adenoid cisztikus carcinoma, pleomorph adenomából kialakult carcinoma, adenocarcinoma, salivary duct carcinoma, acinus sejtes carcinoma. Emellett a T3/T4-es tumoroknál a szövettantól függetlenül. Az intermedier grade mucoepidermoid carcinoma esetén áll rendelkezésre talán a legkevesebb adat ebben a kérdésben egyébként. De talán a többi vonatkozásban ez egy jó segítség.

Korábbi Triological Society Best Practice bejegyzések pedig ITT érhetők el.

Az "infratemporal fossa" jel

2020.11.04. | drHorváthTamás |

Címkék: fül tünet fülkürt

horvatht_otsz.jpeg A bejegyzés írója: dr. Horváth Tamás fül- orr- gégész


A laikusok számára fontos az elején leszögezni, hogy a "fossa" kifejezés latin, tehát a kiejtése fossza, és nincs köze a hasmenéshez. És ha már a kiejtés kapcsán előkerült a nevezéktan, az infratemporal fossa kifejezés igazából a ma már az orvoslásra abszolút jellemző angol-latin keverék. Az eredeti, hivatalos, teljesen latin elnevezés a fossa infratemporalis, ami a fül előtti-alatti, mélységében a járomív mögötti térséget jelöli.

Az infratemporal fossa jel, vagyis tünet egy teljesen új dolog, most vetette fel egy new orleans-i kolléga az Otorlaryngology - Head and Neck Surgery-ben (The Infratemporal Fossa Sign: Pilot Study of a Potential Clue to Eustachian Salpingitis). Az a lényege, hogy az ún. "eustachian salpingitis", azaz a fülkürt proximális végének gyulladásos állapota esetén ha megkérjük a beteget, hogy mutassa meg hol fáj, akkor határozottan az állkapocs szára és a mastoidcsúcs közötti résbe, a fejbiccentő izom mögé/alá mutatja a fájdalom punctum maximumát. A szerző egy pilot study-t csinált ez ügyben, és dobüregi nyomásméréssel, valamint nasenendsocopiával, illetve a fülkürt állapotát és működését értékelő, már bevált score rendszerekkel igazolta az infratemporal fossa jel diagnosztikus értékét. A jelet, a rámutatást a cikkből ki is másoltam ide:

infratempral_fossa_sign.jpg

Ennek a közleménynek két okból is megörültem, amikor olvastam róla. Egyrészt azért, mert ahogy telik az idő, egyre inkább csak a számszerűsíthető, radiológiailag vagy laboreredményekkel objektivizálható jelekre, eltérésekre hegyeződik ki az orvosi diagnosztika, ami jogos, mert így reprodukálható, standardizálható, és később is igazolható egy diagnózis. Ugyanakkor egy csomó betegség, probléma esetén nincs kézzelfogható objektív eltérés, tehát érdemes elővenni a jó öreg szubjektívumot is, és ezen a téren régen volt mozgás, újdonság. Ez adja az orvoslás művészetét. Nincs olyan orvos, aki mindig, minden betegnél teljesen egyértelműen és objektíven meg tudja mondani, hogy mi a baj. Amíg ez így van, ez ehhez hasonló tünetekre, jelekre szükség van a munkánkhoz.

A másik oka az örömömnek maga a betegség, a fülkürtgyulladás előkerülése. Ez egy olyan állapot, aminek létezését sokan nem is ismerik el. Pedig létezhet. Nem is annyira ritka, hogy a betegek egy ilyen nagyon bizonytalan, de őket zavaró, mélyről jövő, állkapocs mögötti, fül alatti fájdalommal jönnek, aminek kivizsgálása kapcsán a középfülbetegségeket, az állkapocsizületi bántalmat, nyirokcsomó betegséget, nyaki gerinc vagy egyéb reumatolóiai eltérést, fogászati problémákat, stb. mind kizárunk, és ott vagyunk, hogy akkor mi lehet? Nem lehetne akkor ez a háttérben? Miért ne? A cikk szerzője szerint természetesen ez a betegség létezik, és ez egy olyan állapot, amikor a fülkürt átjárhatósága megmarad, csak a porcos szakaszon a fala begyullad, ez endoszkópiával az orr felől látható is. Ilyenkor a középfülben sem vizuálisan, sem tympanometria során nem találunk eltérést.

süti beállítások módosítása