A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Miért kell CT felvétel FESS műtét előtt?

2009.05.01. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr ct diagnosztika fess műtét arcüreg melléküregek rostasejt melléküreggyulladás idült

 

Az orrmelléküregek anatómiai helyzetük miatt nem tekinthetők át, ezért ha melléküreg műtétre kerül sor (pl. FESS műtét=endoszkópos melléküreg műtét), akkor a műtétet előre meg kell tervezni. Ugyanis az orrmelléküregek határosak jópár "kényes" térséggel, amit jobb, ha nem bántunk: ilyen például a szemgödör, a látóideg, az agyhártya, nagy erek, vagy maga az agy. Sajnos (vagy sem...) minden ember különböző. Emiatt nincs két két egyforma orrüreg és melléküreg rendszer. Hogy pontosan tudjuk, mit kell eltávolítanunk, és mit nem szabad sértenünk, a műtét előtt alapos CT elemzés szükséges, és ez alapján lehet csak korrekt műtéti tervet felállítani.

Pytel professzor Pécsről egy mozaikszót (PREHOCOCS) javasolt azokra a képletekre, amiket a műtét előtt ellenőrizni kell:
P: Processus uncinatus (a rostasejtek "bejárata" előtti csontlemezke)
R: Rhinobasis (agykoponya alja, azaz egyúttal az orrüreg teteje)
E: (arteria) Ethmoidalis anterior (az elülső rostasejtek artériája)
H: Haller sejt (Az arcüreg és a szemgödör határán esetlegesen meglévő kis üreg)
O: Ónodi sejt (A hátsó rostasejtek és az iköböl határán lévő üreg)
C: (arteria) Carotis interna (A koponya fő verőere)
O: (nervus) Opticus (a látóideg)
Cs: Csonthiány (az orr- és melléküregekben esetleg meglévő csontfal-hiány)

A fent felsorolt képletek ismerete, és a műtét előtti CT felvételen történő felismerése rendkívül fontos a műtét szövődmények elkerülésére. Emiatt CT felvétel nélkül melléküreg műtétet nem szabad végezni!

 

Szükséges-e arcüreg röntgen akut arcüreg-gyulladás esetén?

2009.04.30. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr ct diagnosztika röntgen arcüreg

Szövődmény mentes esetben nem.


Az arcüreg-gyulladás diagnózist röntgen felvétel nélkül is fel lehet állítani. Elég a beteg kikérdezése, az orrtükri kép, szükség esetén orr-endoszkópia. Manapság az elsődleges képalkotó diagnosztikus eszköz a melléküreg CT, azonban ez is csak a szövődményes esetekben elengedhetetlen!

A képalkotó eljárásokról az evidenciákon alapuló, 2005-ös, Allergy újságban közzétett, Academy of Allergology and Clinical Immunology (EAACI) által létrehozott, és a European Rhinologic Society által elfogadott ajánlás így nyilatkozik:
 
 

"Plain sinus x-rays:
Plain sinus x-rays are insensitive and of limited usefulness for the diagnosis of rhinosinusitis due to the number of false positive and negative results.


Transillumination:
Transillumination was advocated in the 1970 as an inexpensive and efficacious screening modality for sinus pathology. The insensitivity and unspecificity makes it unreliable for the diagnosis of rhinosinusitis.


CT scanning:
CT scanning is the imaging modality of choice confirming the extent of pathology and the anatomy. However, it should not be regarded as the primary step in the diagnosis of the condition but rather corroborates history and endoscopic examination after failure of medical therapy."
 

 

Miért és/vagy kiben alakul ki orrpolip?

2009.04.27. | drHorváthTamás | komment

Címkék: genetika orr asztma orrpolip

 

A teljesen korrekt válasz a címben feltett kérdésre: nem tudjuk...

Vannak bizonyos megbetegedések, állapotok, amik hajlamosítanak rá, de a pontos ok még feltárásra vár. Az orrpolip kialakulásáról egyelőre a következőket tudjuk:
- az allergiás mechanizmushoz hasonló sejttípusokat találtak a polipokban szövettani vizsgálatok során, de mégsincs direkt kapcsolat az allergia (szénanátha) és az orrpolip között.
- az asthma viszont hajlamosító tényező, asthmásoknál gyakoribb az orrpolip, és fordítva.
- ugyanígy van kapcsolat az aspirin érzékenység és az orrpolip között
- egyes betegségek, melyek érintik (rontják) az orr- és melléküregi nyálkahártya csillószőreinek működését, szintén hajlamosítanak orrpolipra. Ilyen pl. a cysticus fibrosis, vagy a Kartagener szindróma.


Mivel nem tudjuk, hogy mi okozza az orrpolipot, ezért a gyógyítása sem megoldott. Azt már mindeképpen mi orvosok, és a betegek is kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az orrpolip az orvostudomány mai állásánál az allergiás náthához hasonlóan nem gyógyítható, csak jobban, vagy kevésbé jól karban tartható. Rendszeres szteroidos orrspray használat elengedhetetlen a kiújulás elkerülésére, de bizonyos időközönként műtéti úton kell eltávolítani a polipokat, vagy pedig kúraszerűen szedett szteroid tablettákkal lehet visszaszorítani őket. Ez utóbbi módszer, bár egyes esetekben alkalmas a műtét elkerülésére, az esetleges mellékhatások miatt csak szigorú felügyelet mellett kivitelezhető!

 

FESS (endoszkópos melléküreg sebészeti) tanfolyam Szombathelyen

2009.04.25. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr fess műtét fül orr gégészeti hírek

 

Dr. Kisely Mihály osztályvezető főorvos és osztálya szervezésében kiváló FESS, azaz funkcionális orrmelléküreg sebészeti tanfolyam került megrendezésre május 23-25. között a szombathelyi Markusovszky Kórházban. Neves előadói gárda gondoskodott az aktuális melléküreg sebészeti trendek, a FESS határterületei, valamint a műtéti szövődmények elkerülési lehetőségeinek ismertetéséről. Emellett cadaver gyakorlat keretei között a manualitás fejlesztése sem maradt el.
A szervező osztály dolgozói mellett az előadók között üdvözölhettük Pytel József professzort Pécsről, Hirschberg Andor docenst a budapesti Szent János kórházból, valamint Fabinyi Balázs főorvost Kremsből, Ausztriából. A tanfolyam "sztárvendége" Stammberger professzor volt Grazból, Ausztriából, aki a FESS technikát korábbi főnöke, Messerklinger professzor nyomdokain kidolgozta.
Külön kiemelt téma volt az úgynevezett dacryo-cysto-rhinostomia (DCR) műtét, mely az idült könnytömlő gyulladás műtéti megoldása. Összevetésre kerültek a különböző technikák, azok eredményessége, esetleges hátulütői. Stammberger professzor pedig a jövőt is előrevetítő, koponyalap-sebészeti műtéteket mutatott be videófelvételeken, melyeket a grazi egyetem idegsebészeti intézetének vezetőjével hajtott végre.

 

Miért nő a fej-nyaki daganatos betegek száma Magyarországon?

2009.04.21. | drHorváthTamás | komment

Címkék: alkohol dohányzás nyirokcsomó onkológia nyak általános fül orr gégészet

 

Magyarországon az utóbbi években tendenciózusan növekszik a fej- nyak területén elhelyezkedő rosszindulatú daganatok előfordulása. Ráadásul a megbetegedettek életkora egyre csökken: manapság már nem ritka, hogy egy negyvenes éveiben járó betegnél fej- nyaki rákot állapítanak meg. Ez még mindig nem elég: a daganatos betegek közt a nők aránya folyamatosan nő...
 
Azért a fenti, enyhén szólva negativisztikus bevezető után mindenképpen szót érdemel az, hogy bizonyos faktorok nagyon is elősegíthetik a fej- nyak területi daganatok kialakulását. Tehát annak, aki világéletében odafigyelt az egészségére, annak szerencsére 2009-re sem lett nagyobb az esélye, hogy fej-nyaki tumor alakuljon ki nála.

Minek köszönhető, hogy mára Európában vezető helyen vagyunk a fej-nyaki daganatok népességarányos előfordulásában?
A bőrből kiinduló daganatok egyértelműen a fokozott káros napsugárzás miatt szaporodnak. Korábban az ózonréteg nagyobb biztonságot adott a szabad ég alatt dolgozóknak.
A szájüregi-, garat-, és algaratrákok fő táptalaja az alkoholfogyasztás, azon belül is a tömény italok. Ez, összehasonlítva a napsugárzás okozta bőrrákokkal már sokkal inkább hazai jelenség. Ráadásul a töményitalok egy igen nagy része gyümölcsöt sohasem látott, mesterséges vegyület. Ez talán még inkább kedvez a daganat kialakulásának, bár ez csak az én véleményem, nem tudok róla, hogy készült-e olyan tanulmány, ami a "valódi-" és az "álpálinkák" daganatok kialakulásában kifejtett hatását hasonlította volna össze. Természetesen a gyümölcsből készült töményitalok rendszeres fogyasztása sem egy életbiztosítás...
A harmadik, szintén hazánkban elterjedt faktor a dohányzás. Ez elsősorban a gégerák kialakulását segíti elő, de beigazolódott már szerepe az ajak-, és a szájüregi rák kialakulásában is.

Amíg a népesség körében a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás nem csökken, sajnos nem várható, hogy javulás álljon be a fej-nyaki daganatok statisztikáiban. Az a populáció, aki a fenti faktorokkal rendelkezik, pedig nagyon sokszor későn fordul orvoshoz. Sokszor a nyaki nyirokcsomó áttét az első jel, amit észlelünk a betegnél. Pedig a nyirokcsomó áttét megléte, gyakorlatilag minden fej-nyaki daganat esetén a túlélés esélyét megfelezi....
Ezért fontosak a fej-nyaki szűrővizsgálatok, főleg a rizikócsoportok körében. Szintén ezért szükséges a nem múló rekedtség, nyelészavar, nyaki duzzanat, torokban lévő gombócérzés alapos kivizsgálása minden esetben!
 

 

Miért veszélyes az orr furunkulus?

2009.04.19. | drHorváthTamás | komment

Címkék: orr antibiotikum szövődmények fertőzéses betegségek

 

Az orr furunkulus az orrbemenetben található szőrtüszők mechanikus ingerlése, vagy az orr bőrének megsértése, azaz az orr piszkálása kapcsán jön létre. Egy Staphylococcus nevű baktérium felelős a kialakulásáért, mely kezdetben csak enyhe helyi duzzanatot, nyomásérzékenyésget okoz, később azonban az orr- és környezetének egésze megduzzadhat, vörös lesz, akár láz is kialakulhat. Kezelése antibiotikummal történik, valamint az orra a gyulladásos folyamat beolvadása érdekében párakötést kell felhelyezni.

De miért veszélyes ez a betegség?
Az orr vérellátása olyan, hogy több, kisebb véna is onnan nem az arcon vezeti el a vért a nyaki gyűjtővénákba, hanem a koponyán belülre, az ottani gyűjtővénákba kerül a vér. Ez egy gyorsan terjedő, agresszív gyulladás esetén potenciálisan életveszélyes lehet. Hiszen a befertőződött vénák az aggyal érintkeznek, fertőzött állapotban pedig könnyen trombózis alakulhat ki bennük, ami a helyi keringés leállásához, a fertőzés továbbterjedéséhez vezet. A szövődmény jelei lehetnek a szemzugi fájdalom, a szemhéjduzzanat, kettőslátás, szeptikus lázmenet.
Emiatt az orr furunkulus nyomkodása TILOS! Ha valaki „ki akarja nyomni” belőle a gennyet, azzal pont a koponyán belüli vénák felé tudja préselni a fertőzést!

 

Miért ritka manapság a radikális fülműtét?

2009.04.18. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül fülműtét dobhártya cholesteatoma középfül középfülgyulladás krónikus tympanoplastica

 

A radikális fülműtét évtizedekkel ezelőtt a krónikus középfülgyulladás általánosan elterjedt műtéti megoldása volt. A krónikus középfülgyulladás a dobhártya mögötti térség, a középfül gyógyszerrel nem gyógyítható idült gyulladása. Lyukas dobhártya, visszatérő fülfolyás, és halláscsökkenés jellemzi, fájdalom viszont nem kíséri. Oka leggyakrabban gennyes középfülgyulladásból visszamaradt dobhártya perforatio, illetve az úgynevezett cholesteatoma, azaz a környezetét a daganatokhoz hasonlóan lassan, de biztosan elpusztító, belsejében folyamatos szarutermeléssel növekedő hámzsák.

Manapság a krónikus középfülgyulladás korszerű sebészi megoldása a tympanoplastica műtét. Ennek lényege, hogy a dobhártyán lévő lyukat befoltozzuk, ezáltal zárt dobüreget hozunk létre, hogy a vissza-visszatérő felülfertőződést megakadályozzuk. A műtét célja ezen kívül lehetőség szerint a hallásjavítás is, az elpusztult hallócsont(ok) pótlásával.
Azonban korábban, mikor még a rekonstrukciós sebészet nem volt ilyen kifinomult, nem igazán lehetett helyreállítani az élettani viszonyokat, ezért sokszor radikális fülműtétet történt. Radikális fülműtétnél nem az volt a cél, hogy a dobhártya folytonossága helyreálljon, vagy a hallást javítsuk, hanem hogy a krónikus gyulladást kezelhetővé tegyük: a dobhártyát és a hallócsontokat teljes egészében el kellett távolítani, a középfül üregét szélesen a hallójárat felé ki kellett tágítani, hogy egy rendszeresen kezelhető, tisztítható üreget kapjunk, megelőzve ezzel a középfülgyulladás szövődményeit. Ilyenkor természetesen nagyfokú vezetéses halláscsökkenés maradt vissza, a fület soha többet nem érhette víz (különben újra befertőződött), és rendszeres kontroll, tisztítás volt szükséges.
Amióta a dobhártyapótlás mondhatni rutinszerű műtétté vált, kialakult a hatékony technika, azóta a radikális fülműtétek száma rendkívül lecsökkent. Manapság már csak válogatott esetekben, például szövődményes krónikus középfülgyulladásnál, rendkívül kiterjedt cholesteatomás folyamatnál, daganatoknál végezzük. Ez jelzi, hogy a krónikus középfülgyulladásban szenvedők nagy része szerencsére már lehetőséget kap a teljes gyógyulásra.

 

Hallásvizsgálat: mi az a lég- és csontvezetés?

2009.04.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: fül belsőfül halláscsökkenés audiológia dobhártya középfül

 

Egy átlagos hallásvizsgálat során az úgynevezett hallásküszöböt mérjük meg. Tehát azt a leghalkabb hangot keressük különböző frekvenciákon, amit a beteg még képes meghallani. Mindkét fül esetében két-két görbét segítségével ábrázoljuk a hallásküszöböt, a mért eredmények alapján. Minél közelebb futnak a görbék a felül található 0dB-hez (decibel), annál jobban hallunk.

De miért van két görbe egy fülnél?


A belsőfülbe két úton érkezik be a hang. Itt történik a mechanikus hangrezgés elektromos jellé történő átalakítása. Ahhoz, hogy pontosan felmérjük a beteg hallását, mindkettő út ismerete szükséges.
Ezt a két utat jelenti a két görbe:
- a „hagyományos”, hallójárat-dobhártya-hallócsontok-belsőfül útvonal. Ezt hívják légvezetésnek, ez az egyik görbe. A hallásvizsgálati leleteken a légvezetést jobb fül esetében piros körökkel, míg bal oldalon kék X-ekkel szokás jelölni.
- a külső- és középfület megkerülő út. Ilyenkor a koponyacsontok rezgésein keresztül terjed a hang a belsőfülbe. Ez a csontvezetés, és jobb oldalon piros, bal oldalon kék nyíllal jelölik.

Amennyiben valakinek jó a hallása, akkor a két görbe egymást fedve, a 0dB környékén fut. De ha valakinek a hangátvezető rendszerében (hallójárat, dobhártya, hallócsontok, középfül ürege) valamilyen hiba van, akkor a légvezetéses görbe romlik, ugyanakkor a csontvezetés jó. Ezt hívják vezetéses halláscsökkenésnek, a két görbe értéke közti különbséget pedig csont-lég köznek. A két görbe közül mindig a csontvezetés a jobb, hiszen a hangátvezetési rendszert megkerülő úton továbbra is jól hall a beteg! A vezetéses halláscsökkenés sok, a külső- és középfület érintő betegségben fordulhat elő.
Például:
- Fülzsírdugó
- Komoly hallójáratgyulladás
- Komoly nátha esetén fellépő fülkürthurut
- akut vagy krónikus középfül-gyulladás
- dobhártyaszakadás, vagy letapadt dobhártya
- elpusztult hallócsontok
- hallócsontok csontos kirögzülése a falhoz, vagy a hallócsont-láncolat szakadása
A vezetéses halláscsökkenés a betegségtől függően akár magától is meggyógyulhat (lásd nátha!), vagy gyógyszerrel (pl. esetleg idült savós középfülgyulladás), vagy műtéttel (krónikus középfülgyulladás, dobhártyaszakadás, hallócsont-problémák, stb.), de szinte mindig lehet rajta segíteni.

Ha nem a hangátvezető rendszerrel van baj, hanem a hangátalakító mechanizmussal (belsőfül), a hallóideggel, vagy az agy hallásért felelős területeivel, akkor mindkét görbe egymást fedve, valamilyen 0-tól eltérő dB-bel szinteken fut. Azért futnak a görbék együtt, mert bármely úton is érkezik a hang a belsőfülbe, a beteg hallása nem lesz jó, lévén a hiba a két út találkozási pontjánál, a belsőfülben, vagy annál beljebb (hallóideg, agy) keresendő. Ezt hívják percepciós, azaz szenzorineurális (idegi) halláscsökkenésnek, többek között ide tartozik az is, amire azt szokás mondani: „a korral jár”… Az idegi halláscsökkenés egyes ritka állapotoktól eltekintve műtéttel nem kezelhető. Gyógyszerrel is inkább csak a friss halláskárosodáson tudunk jó eséllyel javítani, de legalább a további romlást tudjuk fékezni. Amennyiben szükséges, a betegeket hallókészülékkel tudjuk ellátni.

Természetesen létezik a fenti kétfajta (vezetéses és percepciós) halláscsökkenés kombinációja is. Ezen esetekben a két görbe nem egymást fedve, de általában párhuzamosan fut, és egyik görbe sem éri el a 0 dB-t. Kombinált halláscsökkenés esetén a légvezetés mindig rosszabb a csontvezetésnél (lásd feljebb)!

 

Új egészségpénztári szerződések

2009.04.17. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek

Vissza az ENT House honlapra: Klikk ide!

Rendelőnk szerződést kötött a Budai egészségpénztárral, és a K&H Medicina egészségpénztárral.

Dr. Patkó Tamás rendelése

2009.04.15. | drHorváthTamás | komment

Címkék: ent house hírek otoneurológia

 

Hamarosan otoneurológiai profillal is bővül rendelőnk. Megkezdi működését dr. Patkó Tamás PhD. fül- orr- gégész, otoneurológus. Szerda délután 16:00 és 20:00 között fog rendelni, előzetes bejelentkezés alapján. Innentől kezdve rendelőnkben a szédülés részletes kivizsgálására is lehetőség nyílik. Dr. Patkó Tamás érkezésével rendelőnk általános fül- orr- gégészeti profilja teljessé vált.

 

süti beállítások módosítása