Beleszaladtam az egyik fül- orr- gégészeti facebook csoportban egy bulbus venae jugularis klasszifikációba, és aztán kezdetét vette a szokásos történet: elkezdtem olvasni a cikket, amiben aztán persze egy csomó jó hivatkozás volt. Azokat is elkezdtem olvasgatni, és egyszer csak már kb. 10 ezzel kapcsolatos tab volt nyitva a böngészőmben, ami végül ebbe a bejegyzésbe torkollott.
Ez is nagyon érdekes ügy, pláne, ha jó helyről tájékozódik az ember, illetve megfelelő klinikai relevanciát lehet mögé rendelni. Ez utóbbi a bulbus venae jugularis esetében lehet fülsebészeti vonatkozás, például magasan fekvő bulbus (high-riding jugular bulb - HRJB), ami a dobüregbe türemkedik, esetleg destruálva a környező struktúrákat, vagy ha dehiszcens, akkor meg könnyű megsérteni műtét közben. Kiemelten fontos a bulbus elhelyezkedésének individuális ismerete a lateralis koponyaalapi sebészetben. De a pulzuszinkron fülzúgás kapcsán is felmerülhet egy tágult, vagy magasan fekvő bulbus.
Rajzoltam is egy magasan fevő bulbust, ha már egyszer az okozhat problémát:
(Jobb fül: kék: magasan fekvő bulbus venae jugularis; lila: sinus sigmoideus; sárga: nervus facialis; piros: arteria carotis interna; narancs: félkörös ívjáratok)
Érdekes módon 2 éves kor előtt lényegében nem beszélhetünk bulbus venae jugularisról, mivel a sinus sigmoideus egy lágy kanyarral megy át a vena jugularis internába, semmiféle érdemi kiboltosulás, "bulbus"-jelleg nem észlelhető ott még akkor (Development of the Jugular Bulb: A Radiologic Study). A stabil és dominánsan álló testhelyzet hozza el azt az időszakot, amikor egyfajta tágulat alakul ki a foramen jugulare-nál, 2-3 éves korban. Utána folyamatosan nő a bulbus, és csak késő serdülőkorban áll meg a növekedése. Ugyanakkor a későbbi életkorban is változhat (nőhet) a bulbus mérete, ha tőle distalisan elfolyási zavar alakul ki. Általában egyébként a jobb bulbus jelzetten nagyobb szokott lenni, mint a bal, ami vélhetően az intracranialis és koponyaalapi vénás elvezetés aszimmetriájából alakul ki.
Ugyan sokszor csak simán magasan fekvőnek szoktuk titulálni a szokottnál magasabb elhelyezkedésű bulbust, de erre már vannak különböző klasszifikációk. Például a Park-féle (The Relationship Between Jugular Bulb Position and Jugular Bulb Related Inner Ear Dehiscence: A Retrospective Analysis), amiben kétfajta HRJB-t különböztetünk meg: az alacsonyabb magasan fekvő bulbus :) az, ami a kerekablak alsó síkját haladja meg, és a még magasabban fekvő bulbus, ami a belső hallójárat síkja fölé terjed. A legutóbbi rendszer pedig a 2018-as Manjila és Seeman féle felosztás (Jugular Bulb and Skull Base Pathologies: Proposal for a Novel Classification System for Jugular Bulb Positions and Microsurgical Implications). Eszerint 5 típust különböztetünk meg:
1. Lényegében nincs bulbus
2/a. A bulbus felső pereme a hátsó ívjárat alatt van, és nem dehiszcens
2/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
3/a. A bulbus felső pereme a hátsó ívjárat alsó pereme felett, de a belső hallójárat alatt van, és nem dehiszcens
3/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
4/a. A bulbus felső pereme a belső hallójárat felett van, és nem dehiszcens
4/b. U.a., mint feljebb, de dehiszcens a bulbus
5. Multiplex dehiszcencia a bulbuson.
Eszerint a beosztás szerint én egy 2 a/b típusú HRJB-t rajzoltam.
