A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

A fülzúgás és ízérzés zavar gyakoribb dobhártyapótlás után, ha a beteget kérdezik, nem az orvost

2018.10.15. | drHorváthTamás |

Címkék: fül életminőség szövődmények fülzúgás fülműtét tinnitus tympanoplastica ízérzés myringoplastica

Egy nagyon fontos kutatást jelentettek meg svéd kollégák a Laryngoscope-ban Tinnitus and taste disturbances reported after myringoplasty: Data from a national quality registry címmel pár napja. Az derült ki, hogy sokkal, lényegében egy nagyságrenddel gyakrabban fordul elő sima myringoplastica után ízérzés zavar és fülzúgás, ha a betegek jelzik ezt (12.3% és 11.2%), mint ahogy azt az orvosok jelentették (1.2% és 0.5%). Nocsak, nocsak, ezek a huncut svéd fülsebészek... Ez most valami svéd-specifikus dolog, mondhatni svédcsavar lehet? Mert az 5 évvel ezelőtti, Mennyi ideig tarthat az esetleges ízérzészavar fülműtét után? című bejegyzésemben egy japán fülsebészek által jegyzett, 2001-es felmérésről írtam, és a japánok a svéd betegek által jelzett számokhoz sokkal közelebbi adatokról számoltak be.

Érdekes dolog ez a szövődmény, illetve életminőség értékelés egy műtét kapcsán. A fül- orr- gégészetben talán legmarkánsabban, leggyakrabban a rhinológiában, a krónikus melléküreges betegek kezelélésénél jön elő az életminőség kérdése, de ez igazából a fülsebészetben is egy fontos szempont. Mit nyerhet a beteg egy lyukas dobhártya műtéte során? Jellemzően kb. 90%-os eséllyel bezáródik a dobhártyaperforáció, ezzel víztűrő lesz a füle, megáll a fülfolyás (ha volt), és javul a hallás (ha rossz volt). Ezzel szemben kialakulhat fülzúgás és ízérzés zavar, akár 10%-os eséllyel is, illetve vannak a ritka, 1% alatti szövődmények is, pl. agyhártyagyulladás, arcideg bénulás, teljes siketség, és még lehet sorolni a műtéti kedvet nem igazán növelő lehetőségeket. De még egyszer, szerencsére ezen utóbbi szövődmények nagyon ritkák. Így tehát statisztikailag valószínűleg jobban jár a beteg, ha belemegy a beavatkozásba, mintha nem történne semmi. Egyébként van pl. a Glasgow Benefit Inventory, ami úgy értékel életminőséget egy beavatkozás után, hogy a beteg összességében, egészségügyi, en bloc életminőségi oldalról meg tudja mondani, hogy profitált a műtétből, kezeléből, vagy sem.

Életminőség szempontból amúgy nagyon komoly jövő van a telemedicinában, hiszen egy valamilyen alkalmazás segítségével, a betegek nagyon egyszerűen, egy központi adatbázisban tudnának véleményt mondani az ellátásról életminőségi szinten, és akkor nincs variálás, ott lesznek a korrekt számok. Ugyanakkor ehhez az is hozzátartozik, hogy ez akkor működne jól, ha kötelezően minden beteg jelentene, mert ezt önként elég rossz hatásfokkal teszik. Szóval két dolog kell a korrekt életminőségi megítéléshez: partner orvosok, és partner betegek.