Most már több, mint 10 éve foglalkozom online egészségügyi felvilágosítással, és már többször is szembesültem vele, hogy amellett, hogy milyen jó lehetőség az internet a betegfelvilágosításra, mennyire veszélyes üzem is egyben. Tele van csomó megbízhatatlan információval, ami sokszor nem hogy segíti, de rontja, veszélyezteti a betegellátást, vagy akár közvetlenül a beteg életét is. Az online egészségügyi információ minőségéről tavaly írtunk is egy összefoglaló közleményt Varga Zsuzsival (Cikkünk az online egészségügyi információ minőségéről az Orvostovábbképző Szemlében). Ebben amellett, hogy rávilágítottunk a problémákra, próbáltunk megoldási, javítási lehetőségeket is ajánlani.
Az egyik lehetséges út, hogy a betegeknek egy minősítési rendszerben ajánlunk egészségügyi weboldalakat. A legtutibb az lenne, ha a weboldalakat szakmailag minősítenénk, és akkor egyértelmű lenne, hogy mit hol kell keresni, hol, milyen szakmai minőségű tartalommal fogunk találkozni. A gond ezzel az, hogy ez egy lehetetlen feladat. Például a legnagyobb magyar egészségügyi portálnak, a Házipatikának kb. 30.000 tartalma, bejegyzése, egészségügyi híre, betegségleírása, stb. van. Ki tudja azt felvállalni, hogy ezt mind átnézi szakmailag, és minősíti? Senki. És ez csak egy magyar oldal, rajta kívül van egy csomó más is. Szakmailag maximum nagyon szűk területen, 1-1 konkrét betegség alapján lehet minősíteni, de ez nagy munka, és nem általánosítható.
Egy áthidaló lehetőség a hitelesség szempontjából való elbírálás. Ilyen a svájci székhelyű Health on the Net alapítvány HONcode tanúsítványa is, amelyet annak idején ez a blog is megszerzett (HONcode bizonyítvány blogunknak). Az alapvetően a transzparenciát vizsgáló HONcode, illetve más kritériumrendszer (pl. JAMA benchmark) esetében már bebizonyosodott, hogy amelyik honlap hitelesség szempontjából jobb megítélés alá esik (azaz megkapta a HONcode-ot, vagy jobb pontot kapott a JAMA benchmark vizsgálaton), ott statisztikailag jobb eséllyel találunk szakmailag is jobb információt. Ezt igazolták a depresszió kapcsán (Quality of Web-based information on depression), Perthes kórban (Perthes Disease: The Quality and Reliability of Information on the Internet), vagy a fül- orr- gégészetben pl. a ventillációs tubus kapcsán is (Consulting Dr. Google: Quality of Online Resources About Tympanostomy Tube Placement), és még jópár ilyen kutatás történt.
Ugyanakkor a HONcode pár éve fizetőssé vált, és a svájci székhelyű, angol nyelven működő alapítvány pecsétje nem igazán terjedt el és vált ismertté Magyarországon. Arról nem beszélve, hogy ez egy közel 20 éve kifejlesztett tanúsítvány, az internet pedig markánsan, folyamatosan változik. Főleg ezek miatt tavaly kifejlesztettünk egy magyar tanúsítványt, ami a keresztségben az EgészségKommandó nevet kapta, és a pecsétje itt van a blogon, a jobb oldali hasábban. Maga a projekt az e-kommando.hu oldalon érhető el, az összes vizsgált indikátor, paraméter ott nyilvánosan közzé van téve. Tavaly augusztus óta működik nyilvánosan a projekt, melynek vizsgálati módszerét egy metodikai cikkben most leközöltük az Orvosi Hetilapban, és most jelent meg open access formában nyilvánosan (Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére). Mindenkinek ajánlom, akit érdekel az egészségügyi információ minősítésének kérdései, előnyei, nehézségei. Illetve minden betegnek, laikusnak felhívnám a figyelmét, hogy ha egészségügyi kérdésről olvasgat a neten, mindig nézze meg, hogy ott van-e, hogy ki írta az adott szöveget, egészségügyi-e a végzettsége, hogy mikor írta, hivatkozik-e forrásokra, stb. Semmit sem vegyünk automatikusan készpénznek, mindig kétkedjünk legalább egy kicsit!
