Nem lehet nem észrevenni, hogy az ember egyre gyakrabban találkozik pajzsmirigybetegséggel, azon belül is rákkal, ráadásul egyre fiatalabbaknál. Az USA-ban már van egy olyan becslés is, hogy a pajzsmirigyrák 2030-ra meg fogja előzni a vastagbélrákot is, és az "előkelő" 4. helyre fog feljönni, mint leggyakoribb rosszindulatú daganat (Projecting cancer incidence and deaths to 2030: the unexpected burden of thyroid, liver, and pancreas cancers in the United States). Pár napja jelent meg a Head & Neck-ben egy összefoglaló cikk, ami ennek a jelenségnek az okait boncolgatja. Miért fordul elő manapság gyakrabban pajzsmirigyrák?
Alapvetően 2 dolgot kell elkülöníteni, ha növekvő esetszámról beszélünk: egyrészt azokat a faktorokat, amik valóban gyakoribbá teszik ezt a betegséget, illetve azokat a tényezőket, amik elősegítik, hogy jobban felismerjünk lappangó eseteket. Ugyanis ez utóbbi azt jelenti, hogy nem is biztos, hogy gyakoribbá válik egy betegség, hanem lehet, hogy csak hamarabb/gyorsabban vesszük észre őket, kisméretű, okkult, lassan növekvő daganat is felismerésre kerül. A cikk szerzői egyébként az ún. wheel of causation model alapján egy négyes rendszerbe sorolták be ezeket a tényezőket: a betegen, az orvoson, az egészségügyi rendszeren múló tényezők, és a környezeti faktorok. Ezek között van átfedés, ezért jobbnak láttam ellopni az ábrát a cikkből, idemásoltam, alatta pedig próbálom magyarázni:
A laikusok általában olyasmire kíváncsiak, mint hogy pl. Csernobilhoz köze lehet-e a növekvő esetszámnak. Ezek a tényezők alapvetően a környezeti faktorok közé tartoznak. És igen, akár Csernobil is közrejátszhat, mivel a felsorolt tényezők között a sugárzás is ott van, és ezek kutatásokkal igazolt, nem pedig légből kapott adatok. A fenti ábra alapján, egy rövid listában összeszedtem ezeket a tényezőket, kicsit leegyszerűsítve, egyes pontokat összevonva, a beteget elsősorban érdeklő környezeti tényezőkről hangyányit bővebben írva.
Környezeti tényezők:
- Növekvő sugárterhelés. Adatok támasztják alá azt, hogy például a csernobili, de a fukusimai atomrobbanás után is megnőtt a jól differenciált pajzsmirigyrák előfordulása (Thyroid cancer in Ukraine after the Chernobyl accident (in the framework of the Ukraine-US Thyroid Project); Thyroid cancer incidence in Chornobyl liquidators in Ukraine: SIR analysis, 1986-2010.; Quantification of the increase in thyroid cancer prevalence in Fukushima after the nuclear disaster in 2011–a potential overdiagnosis?). Ugyanakkor önmagában az a tény, hogy valaki egy atomreaktor mellett lakik, még nem fokozza a rák előfordulási esélyét. Viszont a röntgen alapú képalkotó diagnosztika is ront az ügyön, sajnos a gyermekkori túl sok sugárzás, röntgenfelvétel, CT növeli az esélyét a pajzsmirigyráknak (Exposing the thyroid to radiation: a review of its current extent, risks, and implications). Ilyen értelemben jogos, ha valaki ellenzi a röntgen alapú képalkotó vizsgálatokat (röntgen, CT), de azt is mérlegelni kell, hogy mit veszít a gyerek, ha az adott panasza, betegsége kapcsán nem készül képalkotó vizsgálat. Ráadásul nem arról van szó, hogy akit kétszer megröntgeneznek gyermekkorában, garantáltan pajzsmirigyrákos lesz.
- Növekvő környezetszennyezés. Itt elsősorban vegyszerekre, nitrátokra, szénhidrogénekre, permetezőszerekre, nehézfémekre kell gondolni, mert azok növelik a pajzsmirigyrák kockázatát (Risk factors of thyroid tumors: role of environmental and occupational exposures to chemical pollutants).
- Elhízás. Az elhízás és a gyakoribb pajzsmirigyrák (papillaris carcinoma) között összefüggés van, ami vagy az inzulinnal van összefüggésben, vagy nem (Adiposity and risk of thyroid cancer: a systematic review and meta-analysis)
Beteg oldali faktorok:
- Egyre idősebb társadalom, egyre tovább élő emberek
- Rassz faktorok (pl. ázsiaikban gyakoribb a pajzsmirigy daganat, és ők egyre többen vannak)
- Több orvos-beteg találkozás, szűrő jellegű vizsgálat, főleg nőknél
- Tömegmédia felvilágosító szerepe nő
Orvos oldali tényezők:
- Szakmai média felvilágosító szerepe nő
- Defenzív medicina - több "felesleges" vizsgálat történik, melyek egy része nem is felesleges
- Hatékonyabb szakmai diagnosztikai ajánlások
- Javuló képalkotó eljárások
- Az orvosnak anyagi érdeke több vizsgálat (USA-ról beszélünk!)
Egészségügyi faktorok:
- Jobb beteg-regisztrációs és utánkövetéses rendszerek
A fentiekből látható, hogy elég összetett dolog, hogy miért is nő a pajzsmirigyrák előfordulása. De egyértelműen nő, és ez nem csak a hatékonyabb vizsgálatok miatt van, hanem külső, környezeti tényezők is fokozzák. A csernobilizóknak" igazuk van.
