A fül- orr- gégészeti műtétek antibiotikum profilaxisával volt most kapcsolatos az aktuális kórházi házitudományunk, és én ehhez az alábbi cikket (is) tanulmányoztam:
Jó cikknek indul (később sem lesz rossz :) ), mert friss, egy hónapja jelent meg egy rangos újságban, review és metaanalízis. A szerzők szerettek volna rendet vágni, hogy milyen antibiotikumot és meddig kellene adni clean-contaminated fej-nyaki műtétek esetén profilaktikus céllal. A clean-contaminated műtétek nem fertőzött, jellemzően garatmegnyitással járó, nagyobb onkológiai beavatkozásokat jelentenek a fül- orr- gégészetben.
Végül csak annyit tudtak leírni, hogy a metaanalízis alapján nincs különbség az 1 napos posztoperatív antibiotikus profilaxis, és az 5 napos között, magyarul szerintük felesleges 5 napig adni antibiotikumot, elég az egy. De azt már nem sikerült kideríteni, hogy van-e különbség az egyes antibtiotikum típusok hatékonysága között, mert túl heterogén az irodalom ebben a tekintetben, nem lehet összehasonlítani az adatokat. És ez a cikk második izgalmas része. Ugyanis ez egy típuspélda, hogy milyen nehéz is korrekt metaanalízist csinálni, és milyen kényszercsavar van a tudományos kutatásokban, ami ezt okozza.
Ebben a cikkben a metaanalízis beválasztási kritériumok a következők voltak:
- Csak 18 évnél idősebb betegeket bevonó kutatások lehetnek
- Fej-nyak rák diagnózis miatt clean-contaminated műtét a beavatkozás
- Kizárólag kontrollált randomizált study (RCT) lehet benne
- A kutatások során a posztoperatív sebinfekció ráta megállapítása legyen a cél
- Az egyes antibiotikumok típusait és az adás idejét hasonlították össze
Az irodalom áttekintése során 428 absztraktot találtak közelítőleg a témában, ami aztán 68 elérhető full text cikkre szűkült le. Ebből végül a fenti beválasztási kritériumoknak csak 28 kutatás felelt meg többé-kevésbé, de korrekt módon, lényegében azonos paraméterek mellett csak 4 cikkből lehetett metaanalízist csinálni, ami 340 beteget jelentett. Félelmetes, hogy annyira heterogén az irodalom, hogy 428-ból végül összvissz 4 cikk hasonlítható össze! És ezeknél is statisztikai "trükköket" kellett bevetni, hogy egymás mellé állítsák az adatokat:
Ennek a heterogenitásnak az egyik, ha nem a legfőbb oka, hogy van egy olyan kényszer, hogy mindenkinek új eredményt kell publikálni. Ha valaki csak lemásol egy korábbi kutatási dizájnt, akkor már szinte biztos, hogy csak egy többedik rangú lapban tudja leközölni, mert hogy nem eredeti az ötlet. Ez viszont az összehasonlíthatóság rovására megy, valójában magunk alatt vágjuk a fát ezzel a jelenséggel. Vagyis nem mi, nem csak mi, hanem a kiadók. Mert innentől kezdve az egyes kutatási eredmények nem lesznek megfelelő mértékben összehasonlíthatók természetes módon, csak ha mindenféle statisztikai eszközöket vetünk be. Amik persze jók, de valójában az evidence-based medicine érában sokkal egyszerűbb lenne a bizonyítékok előállítása, ha lennének nagyon hasonló kutatások.
