Azért nem egyszerűen ASA triásznak (vagy Samter triásznak) tituláltam a betegséget, aminek korszerű kezeléséről az International Forum of Allergy & Rhinology-ban múlt héten jelentettek meg egy cikket, mert a szerzők sem úgy hívják, hanem AERD-nek, ez most a trendi. Tehát "aspirin-exacerbated respiratory disease" (AERD), remélem jól magyarosítottam.
Szegény ASA-sok AERD-esek az orrpolipos betegek közül is a rosszabb sorsúak, valami alsó- vagy felső légúti panaszuk mindig van, sokszor kell őket operálni, stb., szóvak nem egy kellemes ügy. Persze melyik betegség az, de az már másik kérdés. Mindenesetre náluk jóval nehezebb egy megfelelő életminőséget biztosító terápiás stratégia felállítása, és erre próbáltak meg javaslatot tenni portlandi kollégák. Ők a következőkben látják a siker kulcsát:
- Szalicilát diéta: Nagyon sok élelmiszer tartalmaz alapból szalicilátokat, amik ugyanúgy provokálják a betegséget, mint az aszpirin. Ilyenek például a szárított gyümölcsök, barack, szilva, avokádó, narancs, ananász, paradicsom, a bogyós gyümölcsök (szőlő is), fűszerek (chili, erőspaprika), magvak (pl. mandula), méz, gyógyfüvek. ITT egy részletesebb lista, hogy pontosan még miben van sok szalicilát, és miben kevesebb. Már van rá bizonyíték (ITT), hogy önmagában a szalicilát kerülése, szalicilát diéta javít a panaszokon, vagyis javíthat, mert azért ez nem minden esetben következik be sajnos.
- Leukotrién antagonisták: Először az asztmára adott leukotrién antagonistát (LT) szedett betegek számoltak be mellesleg arról, hogy az orrpanaszaik javultak, úgyhogy így került be a rhinológiába ez a kezelés. Szintén javíthatja az ASA-s AERD-es betegek panaszait.
- Deszenzitizáció aszpirinnel: Bajor Bence kollégánk foglalkozik komolyan ezzel a kérdéssel, és alapvetően jó tapasztalatai vannak. Ugyanakkor többek között mivel például az elején intenzív osztályos megfigyelést is igényel, hogy nem lesz-e az első fázisban komolyabb allergiás reakció, ezért alapvetően nem a deszenzitizációval érdemes kezdeni. Illetve egyértelműen hatékonyabb a deszenzitizáció, ha műtét után kezdik el. De nyilván, ha valakit meg évente 2x kell operálni, és a hagyományos gyógyszerek mellett nem uralhatók a panaszai, érdemes megpróbálni.
A fenti lista csak a relatív új kezelési módokat és lehetőségeket mutatja be. De alapvetően az ASA-s AERD-es betegeket is ugyanúgy kell elkezdeni kezelni, mint a sima orrpolipos betegeket, tehát lokálszteroid, esetleg szisztémás szteroid, és műtét az opció. Műtétnél szóba kerülhet egy kicsit radikálisabb megoldás kiterjedtebb polipózis esetén, viszont az atrophiás rhinitis lehetőségét szem előtt kell tartani, mielőtt mindent kirámolunk a beteg orrából. A jövőben egyébként itt is, mint minden krónikus gyulladásos betegségben szóba jön a biológiai terápia. Az asztmában már használatos omalizumabot már próbálgatják az ASA-s AERD-es betegek orrpanaszai kapcsán is, az eredmények biztatóak.
