A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el. A blog íróinak nincs kapacitása, és jogilag sem találják vállalhatónak, hogy általuk korábban nem kezelt betegeknek email-ben egészségügyi tanácsokat adjanak.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Mal de debarquement, avagy bajos partraszállás

2016.03.29. | VargaZs | komment

Amikor pár évvel ezelőtt arra vállalkoztam, hogy részt veszek egy balatoni intenzív vitorlás tanfolyamon napi 6-8 óra ringatózással a fedélzeten, gondoltam, hogy fárasztó lesz, de nem sejtettem mi vár rám a partraszállás után... szerencsére csak átmenetileg.  
szines_hajok.jpg
Mal de débarquement (ejtsd: mál dö débárkömon) szindróma egy relative ritka egyensúly probléma, amely általában valamilyen mozgó járművön történő hosszabb tartózkodás, legtöbbször vízen történő utazás (hajó, szörf) után alakul ki. Egyes statisztikák szerint a profi vitorlázók 75%-a beszámol átmeneti tünetekről. A hajón tartózkodva a tünetek nem jelennek meg, azonban földet érést követően tartós hintázó, ringató, fel-le mozgó érzet alakul ki, amely hónapokig, évekig fennállhat.  
Poszturographiás vizsgálat során a test 0,2 Hz-es kilengése (oszcillációja), fejforgatásnál oszcilláló vertikális nystagmus, Fukuda próbánál (csukott szemmel helyben járás) elfordulás figyelhető meg.

A legtöbb embernél bizonyos fokú Mal de debarquement tünet megfigyelhető hajóval történő utazást követően, azonban partra szállás után ezek rendszerint pár órán belül megszűnnek. Ezeknek az egyének töredékénél alakul ki a Mal de debarquement szindróma, amikor a tünetek fennmaradnak hetekig, vagy tovább. 
Sokáig a betegség hátterében meghúzódó elváltozás ismeretlen volt. Egyes kutatási eredmények szerint fenti elváltozás a vestibulo-ocularis reflex (VOR) adaptációjának zavarával függ össze. (A VOR egy olyan reflex, amely által a tekintet stabilizálódik a fej mozgásai során.)
A legkorszerűbb kezelés lényege a VOR readaptációján alapszik, azáltal, hogy a vizuális háttér mozgatása mellett a fejet ugyanazon a frekvencián hajlítják egyik oldalról a másikra, amelyen a páciens a megélt panaszai során érzékeli a mozgásélményt (forog, hintázik, himbálódzik). A fej hajlítása hatására verticalis nystagmus keletkezik, a páciens igyekszik elfordulni, miközben helyben járást végez.

 

  

Kép innen: Frontiers in Neurology

A páciens feje passzívan dől a tüneteinek megfelelő frekvencián, ahogy a balra mozgó fekete csíkokat követi, hogy ellensúlyozza a rosszul adaptálódott, jobbra irányuló VOR komponenst. H: a horizontális optokinetikus stimulus sebessége, V: optokinetikus stimulus komponense a fej saggitalis síkjában, P: rosszul adaptálódott vertikális komponens. Fej helyzete: A: balra, B: középen, C: jobbra. A nyilak a horizontális és vertikális síkban mutatják a lassú fázis sebességének irányát.

A páciensek 5 másodpercenként 1 ciklust tettek meg. Általánosságban 3-5 kezelés naponta, 1 héten keresztül hatékonynak bizonyult a panaszok csökkentése illetve gyógyulás érdekében.

 

süti beállítások módosítása