Sajnos átestem egy jó hosszan tartó, folyamatos lázzal, rendes nyaki nyirokcsomó duzzanattal járó mandula-gyulladáson, amiről a mai napig nem tudjuk, hogy valójában mi is volt. Talán valami mononucleosis szindróma lehetett (CMV?), mert antibiotikumra nem reagált, de valahogy minden kategóriából kicsit kilógott a klinikai kép és a laborok alapján. Mindegy is, mindenesetre miközben több éjszaka is arra ébredtem, hogy olyan a torkom, mintha üvegcserepeket nyeltem volna, rögeszmémmé vált, hogy biztos valami fekélyes mandula-gyulladásom van, mert annyira olyan érzésem volt. Aztán mikor a kollégáim megnéztek, kifejezett fekélyt nem találtak, de gondoltam akkor már összeszedem, hogy mi minden tud fekélyes mandula-gyulladást okozni.
Ha már szóba került, a mononucleosis (foto) is tud fekélyes formában jelentkezni a mandulán, bár jellemzőbb a tüszős mandula-gyulladást utánzó felrakódás. Mind a klasszikus EBV mononucleosis, mind a CMV-okozta mononucleosis szindróma is járhat fekéllyel.
Nem annyira ritka, mint amennyire annak idején gondoltam a Plaut-Vincent angina, amiről már 4 éve is írtam, sőt fényképem is van, több is. Ezt talán annyiból egyszerű elkülöníteni, hogy egyoldali folyamatról van szó. Persze itt nagyon kell figyelni arra, hogy nehogy egy tonsillatumort nézzünk el, de azt meg a klinikum segít eldönteni. Ha gyulladásos panaszok kísérik, pár napos csak az előzmény, fáj is, esetleg lázas is a -nagy valószínűséggel fiatal- beteg, akkor Plaut-Vincent. Bár a HPV éra küszöbén például az életkor sajnos egyre kevésbé lehet kórjelző...
Az irodalom szerint herpesvírus fertőzés is tud fekélyes mandula-gyulladást okozni (cikk 1, 2), bár mindkét citált esetben nem annyira a klinikai kép mutatott fekélyt a tonsilla felületén, hanem a későbbi, akut mandulaműtet követő szövettani feldolgozás. Ilyen formában ezért ez talán nem is ebbe a diferenciáldiagnosztikai kérdéskörbe tartozik, hanem a sima akut mandula-gyulladáséba.
Aztán az ENT Journal-on írnak arról, hogy beta hemolizáló Streptococcus is okozhat fekélyt, ráadásul ez is egyoldali folyamat volt. Az ENT Journal-ra egyébként minden további nélkül lehet regisztrálni, akkor elérhető a teljes cikk is, és ott nagyon jó kép van a gyulladásról. Ha ezt a klasszikus Plaut-Vincent anginával hasonlítjuk össze, akkor azért is lehet nehéz kérdés, mert úgyis elkezdjük amoxicillin-klavulánsaval kezelni a beteget, amire mindkét betegség elvileg jól kellene reagáljon. Utólag meg már nehéz megmondani, hogy melyik kórokozó is volt, de tulajdonképpen mindegy.
Elvi szinten akár diphteriával, torokgyíkkal is találkozhatunk, ahol az egyik első jel a tonsillák fekélye lehet (Oral and Maxillofacial pathology könyv), bár ebben az esetben a fekélyes folyamat nem áll meg a tonsillán, hanem a lágyszájpad és az uvula, vagy akár a bucca és a nyelv is érintett lehet. Annál rosszabb hír, hogy nem is biztos, hogy csak elvi találkozásunk lehet a diphteriával, köszönhetően az oltásellenzőknek, Spanyolországban nemrég felbukkant újra ez a betegség. Illetve találtam még egy cikket, ahol további érdekes kórokozók, pl. adenovirus is fel van sorolva. Jókat írnak ott is, érdemes végigfutni.
Ha a klinikai kép fekélyes mandula-gyulladásra gyanús, és nem egyértelmű a dolog (pl. Plaut-Vincent anginára), akkor tenyésztés, és vérvétel tud segíteni (vérkép, crp, ast, szerológiai, májfunkció) eldönteni a kérdést. Sajnos a spéci dolgoknak van némi latenciaideje, meg a szerológia sem rögtön lesz pozitív, a tenyésztés meg néha félrevezető, kontaminálódhat, az anaerobokat meg kifejezetten nehéz tenyészteni. De azért szerencsére vannak mankóink, bár az első szűrő a látvány, tehát a saját szemünk a legfontosabb a fekélyes mandula-gyulladásnál.
