Már korábban említettük itt, hogy 2013 nyarán megjelent a legújabb ajánlás fenti témában. Most áttekintjük a gyermekkorban előforduló leggyakoribb nátha típusok fontosabb jellemzőit a legfrissebb állásfoglalás szerint, amelyeket az alábbiak szerint osztályozunk: 1. allergiás nátha, 2. fertőzéses eredetű nátha, 3. egyéb nem allergiás, nem fertőzéses eredetű nátha.
Az orrnyálkahártya gyulladása kedvezőtlen hatással bír a testi-lelki és szociális jóllétre egyaránt, a váladékozás, orrdugulás következtében kialakuló kialvatlanság, nappali fáradtság, koncentrációs zavarok az iskolai teljesítményt is hátrányosan befolyásolhatják.
1. A betegség lényege, hogy az allergiás egyén, bizonyos anyagokkal találkozva ellenanyag termelésbe kezd és az ismételt találkozások során az allergiát kiváltó anyag és az ellenanyag összekapcsolódása eredményeként gyulladásos folyamat indul el. Az allergiás nátha esetében ez a gyulladásos folyamat az orr- és orrmelléküregek-, garat-, torok nyálkahártyáján zajlik.
Szokás az allergiás náthát szezonális és perenniális (egész évben tartó) formákra osztani, ami jól reprezentálja a kiváltó allergén és tünetek időbeni megjelenésének viszonyát, ez a megközelítés azonban nem száz százalékosan elfogadott. Az ARIA (Allergic Rhinitis and it's Impact on Asthma) munkacsoport a tünetek időbeni fennállását figyelembe véve intermittáló és perzisztáló formákat különít el. Ez a megközelítés nem csak a tünetek leírásában hasznos, de az allergia életminőségre gyakorolt hatását és kezelésre vonatkozó iránymutatást is tartalmazza. Az ARIA munkacsoport az allergiás nátha életminőségre gyakorolt hatása alapján megkülönböztet enyhe, közepes és súlyos formát.
2. A fertőzéses eredetű heveny orrnyálkahártya gyulladásokra általánosságban jellemző, hogy vírusfertőzés következményeként alakulnak ki, az idült gyulladások többnyire bakteriális, ritkábban gombás eredetűek. Statisztikai elemzések szerint kisgyermekkorban évente átlagosan 11, óvodáskorban 8, iskoláskorban 4 heveny felső légúti fertőzés zajlik gyermekeknél. Bakteriális felülfertőződések következtében kialakult krónikus mucopurulens váladékozás hátterében meghúzódhatnak egyéb kórállapotok, mint az orrmandula túltengése, anatómiai eltérések, primer immundeficiencia, primer ciliaris dyskinesis vagy cisztás fibrosis is.
3. A nem allergiás, nem fertőzéses eredetű orrnyálkahártya gyulladások mögött gyakran valamilyen légúti irritációt kiváltó anyag, gyógyszerek, hormonális változás, reflux betegség, idegrendszeri tényezők állnak.
A folytatásban a gyermekkori allergiás nátha előfordulásáról és tüneteiről lesz szó, hangsúlyozva a felnőttkori formától való eltéréseket.
