Érdekes kutatás látott napvilágot az Acta Otolaryngologicában. Lengyel kollégák 202, egyik fülön cholesteatomával diagnosztizált gyermek másik fülének sorsát követték nyomon évekig. Azt nézték, hogy milyen patológia látható (ha látható) a "jó" fülön, és abból később mi lesz. Azért idézőjeles a jó, mivel az esetek több, mint felében a másik oldali fül sem volt makkegészséges már a vizsgálat indulásakor sem.

A vizsgálat kezdetén a 2-7 éves kisgyerekek között a másik, nem cholesteatomás fülön leggyakrabban idült savós középfülgyulladást találtak, ez 40%-ban fordult elő. Természetesen a nagyobb gyerekek között ez ritkábban volt látható, konkrétan 14-18 éveseknél csak 10%-ban. Érthető, hogy kevesebb volt, hiszen az otitisek aránya csökken az életkor előrehaladtával. Ugyanakkor ha belegondolunk a 10%-ba, egy 14-18 éves populációban az is sok. Ez például alátámaszthatja a fülkürtműködési zavarhoz kötött cholesteatoma genezis elméletét. Ha kisebb arányban is, de szintén csökkent a behúzódottság előfordulása is, ez megint csak a fülkürtműködés életkori sajátosságai miatt lehet. Viszont ha nem is jelentősen, de nőtt a negatív dobüregi nyomás (légtartalom mellett) és a krónikus gennyes otitis aránya az idősebbeknél. Ez utóbbi megint jól beilleszthető mozaikdarab, hiszen ez egy folyamat későbbi stációja, adott esetben végállapota. Érdekes, hogy én arányaiban több retrakciót, atelectasiát vártam volna az idősebbeknél, a másik irányú végállapot miatt, de ez nem volt jellemző.

Szintén érdekes, hogy később mit találtak a gyerekek nem cholesteatomás fülében. Például 9 gyerkőcnél a korábban teljesen egészséges fülénél pars flaccida hámzsák alakult ki. Ha pedig a hámzsák csoportnál tartunk: 20 gyerkőcnél a kezdeti obszervációt követően később a zsák áttekinthetetlensége miatt műtét történt (emiatt akár vissza lehetne kanyarodni a retrakciós hámzsák vitához is egyébként), 12 gyereknél pedig lege artis cholesteatoma. A vizsgálat végén pedig a gyerekek 13%-ánál született kétoldali cholesteatoma diagnózis, amely a vizsgálatba vonáskor még csak 7% volt.

Milyen tanulságokat lehetne levonni a fentiekből?

- Gyerkőcök cholesteatomás füle esetén a másik oldalra is figyelni kell (jó, persze mindig, de akár utánkövetés szintjén is).
- A rossz fülkürt vagy a száraz hámzsák nem okvetlen vezet cholesteatomához, bár sokszor, vagy legtöbbször ezek együtt járnak. Ez, valamint a nem cholesteatomás fülben észlelt sokfajta betegség arra utalhat, hogy a cholesteatoma egy multifaktoriális betegség, nem valószínű, hogy egyetlen okra vissza lehet vezetni.
- A gyermekkorban gyakran előforduló kórképek, elsősorban a krónikus savós középfülgyulladás ebben az esetben is simán előfordulhat magától rendeződő, "kinőhető" formában.