Bár még csak év eleje van, máris itt van egy nagyon fontos újdonság, szerintem minimum a hónap híre: A Fauquier ENT blogon olvastam, hogy az USA-ban a helyi hivatalos fül- orr- gégészeti szakmai szervezet, az American Academy of Otolarygology - Head and Neck Surgery (AAOHNS)  kiadta a gyermekkori torokmandula-műtétre vonatkozó új ajánlását. Mivel Magyarországon (is) a legtöbbet végzett fül- orr- gégészeti beavatkozás a mandulaműtét, nem lehet elmenni szó nélkül az amerikai kollégák állásfoglalása mellett, akik általában egy lépéssel a világ többi része előtt haladnak (bár persze nincs mindig, mindenben igazuk).

Az állásfoglalás az egyéb szempontból egészséges, 1-18 év közötti gyermekekre vonatkozik, pl. cukorbetegség, alvadási zavar miatt kezelt, vagy koponyafejlődési problémával született gyermekekre nem érvényes. Az állásfoglalás egy rövid összefoglalással indul, én most abból szemeznék, utána pár dolgot hozzáfűzök.


- Az ajánlás szerzői erősen javasolják, hogy a mandulaműtét során, egyszeri intravénás szteroidinjekciót kapjon a gyermek, ugyanis evidenciaszinten bizonyított, hogy csökkenti a műtét utáni hányingert és hányást. Persze az evidenciáknak is vannak komoly hátrányai, a témát már párszor érintettem itt a blogon (gyermekkori sinusitis kezelése, orrmandulaműtét).

-Az ajánlás szerzői kifejezett nem javasolják, hogy mandulaműtét alatt/után antibiotikumot adjunk rutinszerűen, ismét csak az evidenciákra hivatkozva. Az evidenciavizsgálatok nem mutattak pozitív hatást az antibiotikumok és a műtét lehetséges szövődményei és a gyógyulás vonatkozásában.

- Mandulaműtétet lehet ajánlani annak a kis betegnek, akinek az elmúlt évben legalább 7 igazolt torokgyulladása volt, vagy az elmúlt 2 évben évente legalább 5, vagy az elmúlt 3 évben évente legalább 3 alkalommal, ÉS olyankor vagy 38,3 C volt a hőmérséklete, és/vagy nyaki nyirokcsomó duzzanata, és/vagy a manduláján tüsző, és/vagy igazolt streptococcus fertőzése volt. Javasolt a mandulaműtét, ha a fentiek mellett,mandulakörüli tályog, esetleg Lemierre szindróma is kialakult, vagy a kis beteg sok antibiotikumra allergiás, esetleg a növekedésben elmaradt. Önmagában, ha a szülő visszatérő torokgyulladásról számol be, az még a "watchful waiting" kategóriába tartozik.

-Javasolt a mandulaműtét, ha a gyermeknél a torokmandulák jelentős megnagyobbodása mellett igazoltan alvászavar áll fenn, vagy ha a szülő nem tapasztalt alvászavart, de a poliszomnográfiás vizsgálat eredménye kóros. Azonban ilyen esetekben a mandulaműtét nem mindig javít az állapoton, erre fel kell hívni a szülők, gondviselők figyelmét. Alvászavarhoz kapcsolt egyéb tünet lehet például egyébként a magatartászavar, vagy az ágybavizelés, ezekre külön érdemes figyelni.

- Kiemelten javasolt a szülő és gondviselő informálása a műtét utáni fájdalomcsillapítás szükségességéről, ugyanis a legtöbb esetben a fájdalomnak köszönhetően alakulnak ki a műtét utáni szövődmények.

- Végül az AAOHNS fontosnak tartja, hogy az orvosok regisztrálják a saját műtétjeik után kialakult utóvérzéses eseteket. Ennek önoktató célja van.


Hát ez az ajánlás, egy pár gondolatot hozzáfűznék:
- kiemelendő, hogy az antibiotikumokat nem kell túlzásba vinni, ezzel abszolút egyetértek.
- a fentiekből látszik, hogy alapvetően egyre kevésbé a gyulladásos betegségek képezik a mandulaműtét fő javallatát, hanem inkább az alvászavarok. Magyarországon mind a betegek, mind az orvosok részéről még ma is sokszor előfordul, hogy 1-2 gyulladásos epizód után már meg is történik a mandulaműtét, pedig abban akár meg is lehet halni. Hiába rutinműtét, bizonyos szinten az egyik legveszélyesebb.
- dokumentáció, dokumentáció, dokumentáció. Erre persze hazánkban sokszor nincs személyzet, nem jó a számítógép, nincs pénz papírra, de akkor is fontos.