Az orr szaglásért felelős része -a szaglóhám- az orrüreg felső részén helyezkedik el:

(képforrás: library.thinkquest.org/)

Szaglászavart (csökkent szaglás - hyposmia, szagláshiány - anosmia) okozhat minden olyan megbetegedés, amelynek következtében a szaglóhámhoz nem jut el elég mennyiségű, ingert kiváltó molekula, illetve olyan betegségek, melyek magának a szaglóhámnak, a szaglóidegnek, vagy az agy ezzel kapcsolatos területeinek működését gátolja.

Átmeneti szaglászavart gyakorlatilag csak az orrban létrejött légáramlási vagy nyálkahártya probléma okoz, ilyen lehet egy sima nátha is, vagy a szezonális allergia. Tartós szaglászavarhoz azonban ennél jóval több fajta és jellegű betegség vezethet.

A tartós szaglászavar okai lehetnek:

- Veleszületett szaglászavar/hiány

- Krónikus orrbetegségek
- orrsövény ferdülés
- orrpolip
- krónikus orrnyálkahártya- és melléküreg gyulladás
- perenniális (nem szezonális) allergiás nátha

- Orrspray mellékhatás

- Kábítószer használat (pl. kokain)

- Toxikus ártalom (pl.kadmium)

- Trauma
(szaglóhám vagy -ideg környéki sérülések)

- Neurológiai és pszichitriai betegségek
- Parkison kór
- Alzheimer betegség
- Skizofrénia

- Agytumorok

- Központi idegrendszeri fertőzések

- Gégeeltávolítás
(mivel a beteg nem tud az orrán keresztül levegőt venni)


A szaglászavar kivizsgálása elsősorban fül- orr- gégészeti feladat, de adott esetben - a fentiek alapján- más szakterület, pl. neurológia közreműködése is szükséges lehet.