Mint ahogy azt pár nappal ezelőtt írtam, az évfordulós összejövetelünk kapcsán más kolléga is kedvet kapott, hogy szakmája friss híreiről alkalmasint írjon a blogban. Elsőnek dr. Horváth Róbert, alvás- és horkolásdiagnosztikával foglalkozó tüdőgyógyász kollégánk írt egy bejegyzést egy nagyon aktuális témáról:
„Egy a New York Times-ban megjelent cikk szerint a rossz alvás hajlamosít a megfázásra. Márpedig ebben az évben még fontosabb, hogy védekezzünk a fertőzések ellen, hiszen most már a hagyományos influenza mellett H1N1 sertésinfluenza járványra is számíthatunk. Legalábbis, ha hihetünk az előrejelzéseknek.
Melyek a védekezés legegyszerűbb módjai?
A New York Times javaslata:
Tartsa be az alap higienes szabályokat: mosson kezet, ne érintse az arcát a kezével, kerülje az influenzás betegeket. De ezeken túl is sokat tehet az egészségéért, például ha jól alszik. Úgy találták, hogy azok az emberek, akik 7 óránál kevesebbet alszanak, háromszoros eséllyel betegszenek meg. Többek között ezért is az AASM (American Academy of Sleep Medicine) azt ajánlja, hogy mindenki aludjon 7-8 órát naponta. Szintén a New York Times cikkében hivatkoznak egy idén publikált tanulmányra, mely molekuláris szinten világít rá az alvás fontosságára az egészség megőrzésében. Eszerint a kevés alvás az immunrendszer legyengülését okozza, ugyanis ha az alvás mennyisége kielégítő, a fertőzés leküzdésében szerepet játszó fehérjék termelődése fokozódik.
Kommentár a New York Times cikkéhez:
Az alvás mennyiségét nagyon gyakran nem tudjuk fokozni időhiány vagy elalvási-átalvási zavar miatt. Ráadásul az alvás mennyiségén túl az alvás minőségének is kitüntetett szerepe van az egészség megőrzésében. Az alvás minőségét leggyakrabban az éjszakai mikroébredések rontják, melyek a sokszor horkolással járó kóros alvási állapot során jelentkeznek. Az alvászavarok (insomnia, elalvási-átalvási zavar), vagy horkolás eredetének, súlyosságának kiderítésére már számos kérdőív készült, azonban a kóros alvási állapotok megjelenési formái az utóbbi időben olyannyira változtak, hogy gyakorlatilag csak az eszközös, poligráfos vagy poliszomnográfos mérésekkel lehet korrekt diagnózishoz jutni.
dr. Horváth Róbert Péter”
