Igen, lehet.
Mondhatni drámaian nőtt a különféle orrpanaszos betegek száma az utóbbi évtizedekben. Ezen betegek egy jó része később a kivizsgálás során az igazolható allergiás betegek közé kerül, azonban nagyon sokszor az allergiatesztek nem mutatnak ki semmiféle eltérést. Ilyen esetben beszélhetünk hivatalosan NAR-ról (non-allergic rhinitis; nem allergiás nátha), még akkor is, ha adott esetben a betegek tipikusan allergiás panaszokról számolnak be, például orrviszketés, vizes orrfolyás, tüsszögés. Sőt, a legnagyobb csavar, ha mindezen panaszok ciklikusan, kifejezetten egy bizonyos pollen szezonjában fordulnak elő.
Ilyenkor mi lehet a háttérben?
Létezik egy teória az úgynevezett "helyi" allergiáról. Azaz eszerint kizárólag ott helyben, az orrnyálkahártyában lezajló IgE mediálta allergiás reakció okozza ezt a jelenséget. Vagyis ez olyan allergiás nátha lenne, ami csak az orrnyálkahártyából kimutatható, de máshonnan nem.
Egy hónappal ezelőtt az Allergy and Asthma Proceedings-ben megjelent egy összefoglaló cikk, mely ezt az elméletet járja körbe korábbi, ezzel foglalkozó tanulmányok alapján. A cikk konklúziója, hogy bár számos tanulmány során jópár fajta kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban, de valójában nem egyértelmű, hogy ez lenne a magyarázat. Legalábbis nem lehet általánosítani, mert az eredmények vegyesek. Vannak olyan cikkek, melyek szerzői biztosan állítják, hogy egy bizonyos százalékban nagyon valószínű, hogy helyi allergia áll a háttérben. Például egy az Allergy-ben megjelent cikk 35%-ra teszi szezonális panaszokkal járó NAR-ban a fenti jelenség arányát, egy Journal of Allergy and Clinical Immunology cikk pedig majdnem hasonló arányt sejtet nem szezonális NAR-ban is. Sőt, egy 2003-as cikkben már evidenciaként kezelik a helyi allergiát, és javasolták, hogy nevezzék el ezt a jelenséget "entopia"-nak (belső vagy helyi allergia), szemben az atopia-val, a kimutatható allergiás náthára való hajlammal.
Most pedig jöhet pár szkeptikus vélemény:
Egy tavaly az Annals of Allergy, Asthma & Immunology-ban megjelent cikk szerint a fentiek nem igazolhatók az általuk vizsgált betegcsoportban, illetve itt van még egy, ugyanebből az újságból való tanulmány, mely ezt az elméletet szintén elveti. Legalábbis ez utóbbi cikkben egyértelműen szoros összefüggést találtak az általános kimutathatóság és a panaszok között, ergo indirekt tagadják a helyi allergiát.
Én személy szerint azt gondolom, hogy létezik a helyi allergia, vagy valami hasonló mechanizmus. Bár abban biztos vagyok, hogy nem húzható rá minden NAR-ral élő betegre ez a skatulya. Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, megkérdeztem Tóta Julianna tanárnőt, mert gondoltam ha valaki, akkor ő biztos meg tudja mondani mi a helyzet. Tanárnő azt mondta, hogy igen, létező elmélet, és akár igaz is lehet, de első körben onnan induljunk ki, hogy a különböző allergiatesztek hatékonysága nem biztos, hogy a 90%-ot eléri. Azaz maga az általunk végzett teszt sem feltétlen elég szenzitív az allergiás nátha diagnózisára.
Mondhatni drámaian nőtt a különféle orrpanaszos betegek száma az utóbbi évtizedekben. Ezen betegek egy jó része később a kivizsgálás során az igazolható allergiás betegek közé kerül, azonban nagyon sokszor az allergiatesztek nem mutatnak ki semmiféle eltérést. Ilyen esetben beszélhetünk hivatalosan NAR-ról (non-allergic rhinitis; nem allergiás nátha), még akkor is, ha adott esetben a betegek tipikusan allergiás panaszokról számolnak be, például orrviszketés, vizes orrfolyás, tüsszögés. Sőt, a legnagyobb csavar, ha mindezen panaszok ciklikusan, kifejezetten egy bizonyos pollen szezonjában fordulnak elő.
Ilyenkor mi lehet a háttérben?
Létezik egy teória az úgynevezett "helyi" allergiáról. Azaz eszerint kizárólag ott helyben, az orrnyálkahártyában lezajló IgE mediálta allergiás reakció okozza ezt a jelenséget. Vagyis ez olyan allergiás nátha lenne, ami csak az orrnyálkahártyából kimutatható, de máshonnan nem.
Egy hónappal ezelőtt az Allergy and Asthma Proceedings-ben megjelent egy összefoglaló cikk, mely ezt az elméletet járja körbe korábbi, ezzel foglalkozó tanulmányok alapján. A cikk konklúziója, hogy bár számos tanulmány során jópár fajta kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban, de valójában nem egyértelmű, hogy ez lenne a magyarázat. Legalábbis nem lehet általánosítani, mert az eredmények vegyesek. Vannak olyan cikkek, melyek szerzői biztosan állítják, hogy egy bizonyos százalékban nagyon valószínű, hogy helyi allergia áll a háttérben. Például egy az Allergy-ben megjelent cikk 35%-ra teszi szezonális panaszokkal járó NAR-ban a fenti jelenség arányát, egy Journal of Allergy and Clinical Immunology cikk pedig majdnem hasonló arányt sejtet nem szezonális NAR-ban is. Sőt, egy 2003-as cikkben már evidenciaként kezelik a helyi allergiát, és javasolták, hogy nevezzék el ezt a jelenséget "entopia"-nak (belső vagy helyi allergia), szemben az atopia-val, a kimutatható allergiás náthára való hajlammal.
Most pedig jöhet pár szkeptikus vélemény:
Egy tavaly az Annals of Allergy, Asthma & Immunology-ban megjelent cikk szerint a fentiek nem igazolhatók az általuk vizsgált betegcsoportban, illetve itt van még egy, ugyanebből az újságból való tanulmány, mely ezt az elméletet szintén elveti. Legalábbis ez utóbbi cikkben egyértelműen szoros összefüggést találtak az általános kimutathatóság és a panaszok között, ergo indirekt tagadják a helyi allergiát.
Én személy szerint azt gondolom, hogy létezik a helyi allergia, vagy valami hasonló mechanizmus. Bár abban biztos vagyok, hogy nem húzható rá minden NAR-ral élő betegre ez a skatulya. Mivel nem hagyott nyugodni a dolog, megkérdeztem Tóta Julianna tanárnőt, mert gondoltam ha valaki, akkor ő biztos meg tudja mondani mi a helyzet. Tanárnő azt mondta, hogy igen, létező elmélet, és akár igaz is lehet, de első körben onnan induljunk ki, hogy a különböző allergiatesztek hatékonysága nem biztos, hogy a 90%-ot eléri. Azaz maga az általunk végzett teszt sem feltétlen elég szenzitív az allergiás nátha diagnózisára.
Tehát jók az elméletek, kellenek is, de a diagnosztika gyengeségét nem szabad kihagyni.
