A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Podcast 20. rész: Vestibularis (egyensúlyszervi) rehabilitáció / cholesteatoma utánkövetés

2023.01.25. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast rehabilitáció fülműtét cholesteatoma középfül vestibularis rendszer otoneurológia mastoidüreg bppv endoszkópos fülműtét vestibularis neuronitis vHIT

Ezúttal egyszerre két, teljesen különböző téma kerül terítékre.

Először az egyensúlyszervi rehabilitációról beszélgetünk, ami rehabilitáció túlmutat a BPPV-n repozíciós manőverein (bár ezek is szóba kerülnek), viszont kiderül, hogy ez is multidiszciplináris terület, megtudhatjuk, hogy otthon hogy lehet gyakorolni, kell-e kontroll, mit jelent a prehabilitáció, és hogy már VR szemüveg, a virtuális valóság is segíthet.

Az adás második részében a cholesteatoma utánkövetésről lesz szó. Mi a recidíva és a reziduum közti különbség, kell-e második szakasz műtét, mennyi ideig kell követni a betegeket, mit segít az endoszkóp, és a non-epi DWI-MRI?

Ezekről, és még sok másról ebben a 25-30 perces adásban itt:

spotify_2.jpg

 

A beszélgetés során visszautalunk korábbi podcast adásokra, illetve bejegyzésekre, többek között ezekre:

Podcast 12. rész: A régóta fennálló szédülés egyik nagyon gyakori oka - a PPPD (Perzistens Poszturális-Perceptuális Szédülés)

Második szakasz cholesteatoma műtét után - Best Practice

Kiválthatja-e az endoszkóp a második szakasz műtétet cholesteatoma esetén?

Korábbi podcast adásaink egyébként ITT érhetők el.

IFOS 2023 Dubai - dr. Ács Patrícia élménybeszámolója

2023.01.23. | drHorváthTamás |

Címkék: kongresszus élménybeszámoló dr ács patrícia

Ács Patrícia kolléganőnk időnként vendégszerzősködik itt a blogon, most a pár napja Dubaiban lezajlott fül- orr- gégészeti és fej- nyaksebészeti kongresszusról írt nekünk egy élménybeszámolót:

ifos-dubai-2023.png

 

2023.01.17-21 között lezajlott fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti világkongresszusról szeretnék írni pár sort. Osztályunkról 4-en vehettünk részt egy saját előadással az eseményen, amit tényleg grandiózusnak lehet nevezni. 5 napon át reggel 8-tól este fél 6-ig párhuzamosan közel 30! teremben zajlottak előadások, kerekasztal megbeszélések, instrukciós kurzusok, és ebbe még nem számoltuk bele, az úgynevezett szabad előadásokat és poszterszekciókat. Szóval igazán volt lehetőség mindig valami újat- az érdeklődési körnek megfelelőt találni. Az átláthatóságot itt is az eseményhez generált applikáció segítette, bár megjegyezném voltak benne néha lefagyások, de a kisegítő személyzetre mindig lehetett számítani. Jó volt a szubspecifikációra bontás, így mindenki megtalálhatta az érdeklődési körének leginkább megfelelő szekciót akár egész napra. Volt lehetőség azonban úgynevezett vegyes szekciókra, ha nem szerettél volna egész nap csak foniátriát hallgatni, a YO-IFOS termekben illetve a kandidaló városok, országok külön előadóiban egymást követhette egy rinológiai vagy éppen egy audiológiai előadás.  Külön kiemelendő a már említett YO-IFOS szekció, ami a 45 év alatti korosztályt invitálta kisebb-családiasabb előadókba korunk világszinten elismert professzorainak disszkusziójára. Kollegáimmal igyekeztünk felosztani magunk között (érdeklődési körnek megfelelően) a témaköröket, hogy aztán átbeszéljük. Érthetően én leginkább a foniátriai szekciókban fordultam meg, ahol színvonalas előadások mellett részt vehettem egy 3D-s mozivetítésen is. Hihetetlen, mennyivel többet mutat egy ún. klasszikus microlarygoscopiás műtétből. Nagyobb vita a funckionális dysphonia agyi stimulációs kezelésnek eredményességénél  bontakozott ki. Amit talán tendenciának lehet mondani, az a local anaesthesia előtérbe kerülése phonochirurgiai beavatkozásoknál.

Rinologiában továbbra is a biológiai terápia uralja a terepet. Olyannyira, hogy egyes előadásokon az applikáció segítségével szavaztatták a közönséget az adott eset műtéti szükségességéről. Fej-nyak sebészetben továbbra is a TORS által végzett eljárások kiterjesztése, határainak feszegetése volt az egyik fő témakor, illetve a az ún. klasszikus lebenypótlások jelenkori alkalmazása (megjegyezném brilliáns előadás volt a Johns Hopkins- Pennsylvaniai egyetem kollarborációjában.) Kiállítótermekbe is érdemes volt ellátogatni és nem csak a jó kávé miatt. Kipróbálhattál akár egy virtuális mastoidectomiát is. (igen a levegőben fúrva érezted az ellenállást). Öszzeségében inkább a bőség zavara volt. Dubai monumentalizmusa a kongresszuson is megmutatkozott, a fő helyszín mellett még 2 külön szállodai helyszín is volt, így nem egyszer akár több mint 15 percbe telt az átérés.

Megemlíteném, hogy mi magyarok is képviseltük magunkat szinte minden területen. (alvásmedicina, rhinológia, allergológia, fej-nyak sebészet). dr. Koltai László főorvos úr prezentálásval munkatársaimmal mi is bemutathattuk eredményeinket a kamaszkorban megjelenő nyaki hygromákról. 

Szubjektív megítélésem alapján nem vagyunk egyatalán lemaradva a világ többi részétől, se szemléletmódban, se műtéttechnikailag. Az új eljárások, irányelvek hamar eljutnak hozzánk, részesei vagyunk a nagy milliőnek. Személy szerint nagyon köszönöm, hogy részese lehettem egy ilyen életre szóló eseménynek, és ezt kívánom minden kollegának is.

És IFOS-ISTAMBUL-2026.

Retrakciós hámzsák kialakulása congenitalis cholesteatoma műtét után

2023.01.13. | drHorváthTamás |

Címkék: fül fülműtét cholesteatoma középfül cholesteatoma congenitalis mastoidüreg mastoidectomia Hámzsák gázcsere

Még az őszi, milánói kongresszuson, a congenitalis cholesteatomáról szóló összefoglaló előadáson elhangzott, hogy a congenitalis cholesteatoma műtéte után néha előfordul, hogy a kontrollokon hámzsák, ad absurdum hámzsák alapú cholesteatoma kialakulását lehet látni. Hát ez hogy lehet? Ezt kérdezte a prezentáció után az előadótól az egyik érdeklődő kolléga, aki akár lehettem volna én is, mert engem is érdekelt. Hiszen a congenitalis cholesteatoma nem hámzsák alapú, tök máshogy jön létre, egyfajta fejlődési rendellenességként a középfül fejlődése során a dobüregben reked elszarusodó laphám, ami hámgyöngyöt képez. De semmi köze sincs a dobhártya behúzódásához. Az előadó, Simon Francois doktor, aki az International Pediatric Otolaryngology Group (IPOG) Consensus Recommendations: Congenital Cholesteatoma egyik szerzője egyébként végül ezt nem válaszolta meg, hanem annyit mondott, hogy hát van ilyen, aztán valahogy mindenki megnyugodott, hogy akkor van ilyen, kész, irány a büfé.

Mostanság más okból, de nézegetjük a congenitalis cholesteatoma irodalmát, és kiderült, hogy ez a hámzsákos jelenség nem is annyira ritka egyébként, mint gondolnánk. Vagyis ahhoz képest, hogy nincs a szakmai fókuszban. Egy japán kutatás 6%-ra teszi az előfordulását (Risk Factors of Recurrence in Pediatric Congenital Cholesteatoma), de van olyan francia felmérés, ami szerint akár 15% is lehet az előfordulása (Congenital cholesteatoma: risk factors for residual disease and retraction pockets--a report on 117 cases). Itt 105 betegből 16-nál alakult ki a műtétet követően hámzsák, főleg a pars flaccida területén. Még egyszer, hogy lehet ez?

Egy lehetséges választ a The Endoscopic Management of Congenital Cholesteatoma című review-ban találtam erre. Ott azt írják, hogy a mastoidectomia során a mastoidüregből eltávolított nyálkahártya hiányzik a normál középfül gázcseréhez, ami megváltoztatja a nyomásviszonyokat is. Ezáltal a műtéten átesett betegek esetében könnyebben lesz negatív nyomás, ami aztán behúzza a dobhártyát. A Mastoid pneumatization in children with congenital cholesteatoma: an aspect of the formation of open-type and closed-type cholesteatoma című japán kutatásra hivatoznak, ahol azt igazolták, hogy a congenitalis cholesteatomás gyerekeknek eredendően kisebb (lesz) a mastoidüregük, mint az egészségeseknek, illetve mint a másik, nem cholesteatomás oldalon. Az a mondás, hogy vélhetően a cholesteatoma fokozza a visszatérő, egyébként a legtöbb gyereket legalább 1-2x utolérő középfülgyulladás erősségét, növeli az időtartamát, ami nem lesz jó hatással a mastoidealis nyálkahártyára már eleve. És akkor ehhez jön még a mastoidectomia.

 

gr1-16.jpg

(forrás: ENTOKEY)

A mastoidectomia utáni gázcsere változás régóta ismert (Gas Exchange Function Through the Mastoid Mucosa in Ears After Surgery), tehát ez egész hihető történet. Bennem mégis motoszkál valami. Miért nem látunk ilyen gyakran (5-15%?) hámzsákot sima (=nem cholesteatomás) mastoidectomiák után? Vagy látunk, csak nem tartjuk számon? Én nem emlékszem, hogy valaha láttam volna korábban nem cholesteatomás, de mastoidectomián átesett betegnél hámzsák kialakulását. Vagyis persze lehet, hogy mondjuk láttam egyet (az sem az volt, hehe...), de ahhoz azért elég sok beteget kontrolláltam saját magam, vagy a mestereim után, hogy csak feltűnt volna. Persze lehet, hogy az emlékezetem csal meg, sajnos az is benne van a pakliban. Vagy mi van akkor, ha a kiterjedt congenitalis cholesteatoma már önmagában is elrontja a nyomásszabályozást, csak maga a terime, a nagy hámgyöngy nem engedi a behúzódást, de aztán ahhoz még pluszban jön a mastoidectomia, és így együtt, a kiürült térbe be tud húzódni a dobhártya? Hiszen ilyen arányban -maradva az 5-15%-nál- a hámzsák alapú cholesteatomák műtétei után is sokszor újra kialakul hámzsák. Sőt, 5-15% közötti cholesteatoma recidíva aránynak bármelyik fülsebész örülne. Erre varrjunk akkor egy gombot!

A krónikus középfülgyulladás mikrobiológiája

2022.12.29. | drHorváthTamás |

Címkék: mikrobiológia baktérium fül rezisztencia cholesteatoma középfülgyulladás krónikus staphylococcus pseudomonas

Aki füllel foglalkozik, rendszeresen találkozik a folyós krónikus középfülgyulladás kérdésével. Ahol aztán a végső megoldás a műtét, ez már sokszor elhangzott itt, de egyrészt a műtétig nem lenne rossz elállítani a folyást, ha pedig ez nem sikerül, akkor jó lenne tudni, mégis miféle élőlényeket viszünk be a steril műtőbe a beteg füle révén, illetve a posztoperatív szakban mire készüljünk. Ehhez ismernünk kell a mikrobiológiáját.

Voltak már erre kutatások, sőt, egész frissek is vannak, mint például az Evaluation of the current bacteriological profile and antibiotic sensitivity pattern in chronic suppurative otitis media című, tavaly megjelent maláj felmérés. Persze Malajzia nem Magyarország, simán lehetnek kicsit más baktériumok ott, de azért mindenkit meg tudok nyugtatni, hogy más kutatások, más országokból hasonló dolgokat találtak (lásd lejjebb). Illetve még egy fontos dolog megemlítendő a cikk kapcsán, nevezetesen hogy a kollégák csak mesotympanalis krónikus otitist vizsgáltak, azaz perforációkat, ezért ebben a study-ban cholesteatoma nincsen. Mindenenesetre náluk a minták bő kétharmadából (69.2%) csak egy kórokozó tenyészett ki, de 14.3%-ban polimikróbás fertőzésről volt szó, sőt, minden 10. esetben legalább 3  kórokozó együtt volt jelen a mintában. Leggyakrabban Pseudomonas aeruginosa volt kimutatható (32.6%), ezt Staphylococcus aureus követte (16.9%), illetve Klebsiella alfajok (5.6%), és nem ritkán gombák is voltak ott. A teljes lista ez:
Gram-pozitív baktériumok: Staphylococcus aureus (16.9%), Streptococcus spp. (3.4%), Enterococcus spp. (1.1%)
Gram-negatív baktériumok: Pseudomonas aeruginosa (32.6%), Klebsiella spp. (5.6%), Acinetobacter spp. (4.5%), Proteus spp. (4.5%), Pseudomonas spp. (4.5%), Enterobacter spp. (3.4%), Citrobacter spp. (2.2%), Escherichia coli (3.4%), Alcaligenes spp. (2.2%,) Haemophilus influenzae (1.1%), Serratia marcescens (1.1%)
Gombák: Candida spp. (7.9%), Aspergillus spp. (4.5%) Scedosporium spp. (1.1%)

Ami legalább ennyire fontos, hogy a Staphylococcusok csak 66.7%-ban voltak érzékenyek ciprofloxacinra, és a Pseudomonas sem 100%-ban. Ha az ő anyagukra hagyatkozunk, és empírikusan szeretnénk biztosra menni, akkor szinte kizárólag csak a karbapenem szintű, tartalék antibiotikumot érdemes adni.

pseudomonas_aeruginosa_369x285.png

(Pseudomonas aeruginosa; forrás: CDC)

Más országban is valamelyest hasonló a helyzet. Egy indiai kutatás (Microbiology of Chronic Suppurative Otitis Media in a Tertiary Care Setup of Uttarakhand State, India) szerint is a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus a 2 vezető kórokozó, csak éppen fordított arányban: az aerobok között első a Staphylococcus aureus (48.69%), utána Pseudomonas aeruginosa (19.89%), majd Klebsillea pneumoniae (9.4%), és Escherichia coli (7.3%). Anaerobok (Clostridium, Peptococcus, Peptostreptococcus, stb.) 29.41%-ban tenyésztek ki, míg 12.25%-ban gombák (Aspergillus Niger, Aspergillus fumigatus, Candida albicans). Ezek is mind perforációs, nem cholesteatomás fülek voltak. Malawi-ban is nagyon hasonló a szitu (Microbiology of chronic suppurative otitis media at Queen Elizabeth Central Hospital, Blantyre, Malawi: A cross-sectional descriptive study), de ott előretört a Proteus mirabilis is. Persze mit is jelent, hogy előretört? Csak annyit, hogy akkor, ott, az adott módszerekkel ezt tudták kimutatni. A lista náluk ez:
Gram-pozitív aerobok: Staphylococcus aureus (20.1%), Coagulase-negatív staphylococcusok (4.0%)
Gram-negatív aerobok: Proteus mirabilis (28.6%), Pseudomonas aeruginosa (20.8%), Escherichia coli (8.4%), Klebsiella pneumoniae (4.0%)
Anaerobok: Bacteroides spp. (15.6%), Peptostreptococcus spp. (10.3%), Clostridium spp. (6.0%)

staphylococcus_aureus_cdc.jpg

(Staphylococcus aureus; forrás: CDC)

Ha pedig a cholesteatomát is belevesszük, akkor kiderül, hogy olyan nagy különbség egyébként nincsen a mesotympanalis krónikus otitishez képest, nagyon hasonló a különböző patomechanizmusú krónikus fülek mikrobiológiája (Outcome of bacterial culture from mastoid granulations: is it relevant in chronic ear disease?), bár egyes kutatások apró különbségeket tudnak adni. Az egyik szerint a cholesteatomás, illetve korábban már operált fül esetében dominál a Pseudomonas aeruginosa (Analysis of pathogens and antimicrobial treatment in different groups of patients with chronic otitis media), míg egy másik, kínai kutatás szerint a cholesteatoma esetén gyakrabban van Proteus mirabilis, illetve Staphylococcus aureus, mint Pseudomonas aeruginosa (Analysis of main pathogenic bacteria and drug sensitivity in patients with chronic suppurative otitis media and middle ear cholesteatoma in China). Ehhez képest egy 2 hónapja publikált japán tanulmány szerint mégiscsak a Staphylococcusok vezetnek a cholesteatomákban, de egyálalán nem az aureus, hanem egy csomó minden más is ott van, pl. caprae, capitis, vagy lugdunensis (atyavilág, ezek mik?) (Cholesteatoma has an altered microbiota with a higher abundance of Staphylococcus species).

Tehát némileg különböznek azért az adatok, aminek hátterében véleményem szerint elsősorban vizsgálati módszertani különbségek állnak. Ugyanakkor az tendenciózusan látszik, hogy vannak a nagy játékosok, azaz a Staphylococcus aureus illetve egyéb Staphylococcusok, a Pseudomonas aeruginosa, és talán a Proteus mirabilis, míg mellettük a szórványosan, de azért rendszeresen felbukkanó mellékszereplők, mint az anaeorobok, vagy a gombák. A big picture birtokában fontos visszatérni viszont a rezisztencia kérdésére. Egy tavaly megjelent kínai kutatás szerint a krónikus középfülgyulladásban detektált Staphylococcus aureusok közel ötöde MRSA, és minden 10. Psudomonas aeruginosa fertőzést multidrug rezisztens Pseudomonas okoz (Bacteriological Profile of Chronic Suppurative Otitis Media and Antibiotic Susceptibility in a Tertiary Care Hospital in Shanghai, China), és egy nepáli felmérés szerint a krónikus középfülgyulladás során kitenyésztett baktériumok 85%-a legalább 6 vizsgált antibiotikumra ellenálló, 87%-uk pedig kifejezetten ciprofloxacinra (Patients with multidrug resistant infections denied ear surgery)! Szóval előbb-utóbb hozzánk, azaz a fülsebészekhez is bekopog a rezisztencia komoly problémája. Vagyis már itt van. Ezek alapján tenyészteni mindenképpen érdemes, és egy biztos: ha valamit ne adjunk empirikusan, az a szisztémás amoxicillin-klavulánsav.

Fül- orr- gégészeti híradó #8

2022.11.26. | drHorváthTamás |

Címkék: híradó

ent_tv.jpg

Már nagyon ideje volt egy híradónak, hiszen legutóbb kb. 5 hónapja szedtem össze a legjobb friss fül- orr- gégészeti cikkeket, kutatásokat, publikációkat. Ez alatt az idő alatt majdnem 50 érdekes és fontos cikket mentettem el, de most azt is alaposan kirostáltam, mert úgysem fog senki végignézni egy ötvenes listát. Így végül maradt szűk 20 cikk.

Ezen a listán van egy csomó meta-analízis, pl. a temporalis csont carcinoma okkult áttétei kapcsán, a Meniere betegség rizikófaktorairól, a sentinel nyirokcsomó biopsziáról, vagy a fiatalkori csontritkulás és a BPPV és halláscsökkenés összefüggéseiről. A meta-analízisek fontosak, mert ezek azok az összefoglalók, amik az adott szűkebb szakmai kérdésben az összes eddig megjelent kutatási eredményt a legmagasabb evidenciaszinten elemzik.  

De nem csak összefoglalók vannak itt, hanem pl. IFOS reflux klasszifikáció a tünetek súlyossága alapján/kapcsán, vagy a fülkürtműködés változása az orr sebészetét követően. Nem titok, hogy javult a fülkürtműködés, ha megműtötték a beteg orrát, legalábbis szubjektív kérdőív alapján. Itt az a fő kérdés, hogy csak és kizárólag a fülkürt problémák miatt szabad-e/érdemes-e bármilyen orrműtétet végezni. Egyébként olyan cikket is beraktam, ami az orrciklus változását igazolta septumműtét után. A  COVID is többször visszatért: Jó hír, hogy a COVID okozta szaglás- és ízérzészavar az esetek messze nagy részében megjavul idővel, de szóba kerül a vakcináció és tinnitus, valamint a posztcovid faciális bénulás is.

És még sok minden más lejjebb:

Acute, Recurrent, and Chronic Laryngopharyngeal Reflux: The IFOS Classification

Almost 90% of subjects who experience COVID-19-linked taste or smell dysfunction fully recover after two years

Prevalence of occult nodal metastases in squamous cell carcinoma of the temporal bone: a systematic review and meta-analysis

Risk factors for Meniere disease: a systematic review and meta-analysis

Bell’s palsy misdiagnosis: characteristics of occult tumors causing facial paralysis

Changes in symptoms of Eustachian tube dysfunction after nasal surgery

The nasal cycle before and after nasal septoplasty

BMI as a risk factor for the development of chronic rhinosinusitis: a prospective population-based study

Prevalence of New-Onset Tinnitus after COVID-19 Vaccination with Comparison to Other Vaccinations

Diagnostic test accuracy of sentinel lymph node biopsy in squamous cell carcinoma of the oropharynx, larynx, and hypopharynx: A systematic review and meta-analysis

Etiology of sinonasal inverted papilloma: An update

Does human papillomavirus modify the risk of oropharyngeal cancer related to smoking and alcohol drinking? A systematic review and meta-analysis 

Risk Factors for Recurrence of Peritonsillar Abscess

“Human vs Machine” Validation of a Deep Learning Algorithm for Pediatric Middle Ear Infection Diagnosis

Facial Nerve Paralysis and COVID-19: A Systematic Review 

Association Between Early-Onset Osteoporosis With Hearing Loss and Benign Paroxysmal Positional Vertigo (BPPV): A Systematic Review and Meta-Analysis

Effects of Prior Tracheostomy on Total Laryngectomy Outcomes

Jó olvasást!

Az orvoslás jövője & témavezetés a SE Transzlációs Medicina Központban - podcast

2022.11.12. | drHorváthTamás |

Címkék: jövő podcast tudomány

Az elmúlt hetekben 2 podcast műsorba is meghívást kaptam. Egyik sem fül- orr- gégészeti témájú, de mindkettő végső soron a tágabban értelmezett szakmai tevékenységemhez kapcsolódik.

Megjelenés sorrendjében az első az elmúlt kb. 1.5 évem tudományos munkáját járja körül. Ekkor csatlakoztam supervisor-ként, majdani témavezetőként a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjához, és az itt szerzett tapasztalataim kerültek terítékre. Egyébként ez a nem túl hosszú adás a személyesebb, itt a családi háttértől a hobbiig sok minden szóba kerül.

tm_podcast.png


A másik egy jóval hosszabb adás A jövő zenéje podcast csatornán, ahol egy elég komplex témát, az orvoslás jövőjét jártuk körül, szerencsére kifejezetten vidám hangulatban :). Szóba került az internet, a specializáció, a mesterséges intelligencia, a robotsebészet, az otthoni egészségügyi adatgyűjtés, a biohekkelés, a génsebészet és a szuperemberek, meg egy csomó egyéb bioetikai kérdés. Ez az adás az alábbi linken hallgatható meg:

a_jovo_zeneje_podcast.png

 

CEORL- HNS 2022 - A 6. európai fül- orr- gégész és fej- nyaksebész kongresszus

2022.11.02. | drHorváthTamás |

Címkék: konferencia kongresszus fül fülműtét

ceorl_hns2022.jpg

1-2 órán belül ér véget Milánóban a 6. európai fül- orr- gégész és fej- nyaksebész kongresszus, ahova mi is eljöttünk tanulni (a Bajcsyból dr. Varga Zsuzsa, dr. Galántai Dorina, dr. Illés Kata, és én). Szűk 4 napon át reggel 8-tól este 6-ig párhuzamosan 17 (!) teremben zajló előadások, instrukciós kurzusok, kerekasztalok, szóval volt honnan hazahozni okosságokat. Az mindenképpen kiemelendő, hogy az ESBS 2022-höz hasonlóan itt is domináltak a keynote lecture-ök, instrukciós kurzusok, kerekasztalok, és jóval kevésbé voltak reprezentálva egyéni kutatások, esetbemutatások, legalábbis élőszóban. Poszteren viszont sok ilyen volt, hiszen száz fölött volt az e-poszterek száma, többek között a mi obliterációs meta-analízisünk is.

Egy ilyen léptékű rendezvényt a mai világban már könnyű átláthatóvá tenni, így szerencsére ez az esemény is saját, nagyon korrekt applikációt kapott, amiben be lehetett jelölni az érdekesnek ígérkező előadásokat, megjegyzést lehetett hozzá írni, értékelni, stb.:

606722.jpg

 

Nagyon jó volt olyan szempontból is a szervezés, hogy az egyes fül- orr- gégészeti alterületek szekciói nem nagyon fedtek át időben. A 17 teremben mindig volt 1-1 rhinológia, fülsebészet, audiológia, fej-nyak, laryngológia, foniátria, alvásmedicina, otoneurológia, skull base, plasztika, stb., és így csak 1-2 olyan alkalom volt, amikor szerettem volna osztódni, de 1-1 kisebb szünetet leszámítva mindig volt olyan (fülsebészeti) szekció, amire érdemes volt bemennem. Persze ennek hátránya, hogy úgy telt el a kongresszus, hogy reggeltől estig csak és kizárólag fület és lateral skull base-t hallgattam, semmi mást nem láttam. De ez talán jó döntés volt, mert azért finoman szólva sem rossz kerekasztalokat hoztak össze, például endoszkóp-mikroszkóp-exoszkóp témában a blogon már sokszor emlegetett Fisch-tanítvány Thomas Linderrel, Európában az endoszkópos fülsebészetet elterjesztő Livio Presuttival, az őt talán már leköröző Daniele Marchioni-val, vagy Arunachakam Iyer-ral Skóciából:

img-2785.jpg

 

Thomas Linder egy jópofa beosztást is hozott, hogy szerinte a "fülsebészet" milyen 3 lépcsőre osztható, amit nem muszáj mindenkinek végigjárni, de mindegyik más attitűdöt hordoz magában. Nekem különösen a "drill guy" tetszett, amiben magamra ismertem :-) :

img-2782.jpg

 

Poszteren pedig megmutathattuk az európai kollégáknak, hogy mit kutattunk ki a mastoid obliteráció kapcsán. Ami a mastod obliterációt illeti, úgy tűnik, jó nyomon vagyunk. OK, hosszabb a műtét, el kell fúrni minden cellát, legyen az retrosigmoid vagy retrofacialis, így hosszabb az idő, de a cholesteatoma sebészetben ez már nem az a heves ellenvéleményeket kiváltó eljárás, mint ami 10-15 éve volt, hanem teljesen elfogadott, sőt egyre többen csinálják. Egyrészt lassan, de biztosan jönnek a meggyőző adatok, amit most mi a meta-analízisben foglaltunk össze az elérhető legmagasabb evidencia szinten. Másrészt pedig talán kikoptak a szcénából azok a veterán fülsebészek, akik nem hittek a non-epi DWI MRI-nek, és elutasítottak a mastoid obliterációját. Félreértés ne essék, ők kiváló, remek fülsebészek, akikre maximálisan felnézünk, ők a mestereink. De egyszerűen bizonyos új technikákhoz sokszor kizárólag generációváltáson keresztül vezet út. Ezt sem én találtam, ki, hanem a Nobel díjas Max Planck mondta: "A scientific truth does not triumph by convincing its opponents and making them see the light, but rather because its opponents eventually die and a new generation grows up that is familiar with it."

És akkor tádááám, az e-poszterünk a munka oroszlánrészét végző PhD hallgatómmal, dr. Illés Katával:

img_2812.JPG

 

Illetve ENT House Budapest bloggers & podcasters united Varga Zsuzsival:)

313346903_1148621696084702_6571864625591040189_n.jpg

 

Szerencsére nem először vagyok Milánóban, de azért kár, hogy világosban csak kb. 3 órát láttam a városból:

img_2809.JPG


Úgy néz ki, legközelebb pedig Dublinban folytatjuk az európai kongresszuson :).

Podcast 19. rész: A dobhártyapótlásról

2022.10.22. | drHorváthTamás |

Címkék: podcast fülműtét dobhártya tympanoplastica dobhártya perforáció myringoplastica

Ebben a legújabb epizódunkban megpróbáltuk röviden összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a dobhártyapótlás kapcsán. Mik a lyukas dobhártya tünetei? Általában miért úgy operáljuk a perforációt, hogy felemeljük a dobhártyát, és alulról zárjuk a lyukat egy lebennyel, miért nem csak simán kívülről rakunk valamit a dobhártyára? Saját szövetet, vagy idegen anyagot használunk? Mik befolyásolják a műtét sikerét? Mit szabad csinálni a műtét után, és mit nem? Ezek, és még jó pár dolog kiderül ebből a szűk 20 perces adásból:

spotify_2.jpg

 

Korábbi podcast adásaink ITT érhetők el.

V. Budapesti Mikrosebészeti Fülkurzus

2022.10.15. | drHorváthTamás |

Címkék: tanfolyam fül fülműtét cholesteatoma tympanoplastica mastoidectomia

A héten zajlott le az V. Mikrosebészeti Fülkurzus a Semmelweis Egyetem szervezésében, ahol én ismét tök jól éreztem magam, már-már pofátlan módon. Nagyon nagy munka egy ilyen tanfolyam megszervezése, és ehhez képest én mindig a napsütéses oldalára kerülök a történetnek, szóval úgy érzem, jövök a Fül- Orr- Gégészeti Klinikának eggyel. Vagy kettővel.

A 3. tanfolyamot leszámítva mindegyikről írtam (1., 2., 4.), egyébként nem emlékszem miért maradt ki a 3. a blogról. A hozzáállást, témákat illetően nem tudok újat mondani, érdemes a 2. és 4. kurzusra visszakattintani, ott kellően részletesen megírtam, hogy miről van itt szó. Viszont volt újdonság is, két tervezett dolog, és egy kevésbé. A tervezettek közül az egyik az volt, hogy egy részletes magyarázó videósorozat készült a mastoidectomia kapcsán, lépésről lépésre a műtét, amihez a hozzáférést előre megkapták a résztvevők. A másik pedig, hogy interaktívabbá vált a tanfolyam azzal, hogy minden résztvevőnek kellett egy valahogy a fülészethez, lehetőség szerint a fülsebészethez kapcsolódó érdekes esetet bemutatni, amit aztán együtt elemeztünk, kommentáltunk.

A váratlan dolog pedig egy dogma megdőlése volt, nevezetesen, hogy ez egy kezdőknek szánt kurzus, ahol nem lesz lateral skull base. Ehhez képest a pénteki cholesteatomás beteg végül egy subtotalis petrosectomiát kapott - teljesen jogosan, én is ezt csináltam volna az adott helyzetben. OK, a subtotalis petrosectomia csak félig skull base, vagy inkább a belépő oda, de egy dogma akkor is megdőlt :). Mindenképpen jó, hogy a résztvevők azért látták, hogy egy cholesteatoma mekkora pusztítást tud végezni a középfülben, és hogy ugyan a rekonstrukció dedikált cél általában a fülsebészetben, de egyes esetekben csak kármentésről lehet beszélni. Néha szóba sem jön egy funkcionális középfül kialakítása, mint például ennél a betegnél.

Szóval összességében nagyon jó volt, mindez megfejelve a Vígvarjúban egy marhapofával a kurzusvacsorán :). Jövőre kb. ugyanebben az időszakban következik a folytatás!

Köszönet a szervezőknek:

img-2691.jpg

 

MFOE díszoklevél

2022.10.06. | drHorváthTamás |

Címkék: elismerés

A pár nappal ezelőtt lezajlott, 47. Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesület Kongresszusa sok szempontból is emlékezetes volt. De nekem személyesen az egyesületünk elnöksége ezzel a díszoklevéllel tette még emlékezetesebbé:

img-2669.JPG

Biztos unalmas, hogy az előző bejegyzéshez hasonlóan megint azt írom, hogy ez a műsor nem jött volna létre, ha nincsenek a kollégáim. De ez egy team munka gyümölcse, ahol ha nem lennének mellettem az orvosok, nővérek, asszisztensek, tudósok, biostatisztikusok, és pláne a betegek, akik bíznak bennem, akkor nem lenne díszoklevél sem.

Köszönöm az egyesület elnökségének, és köszönöm mindenki másnak!

süti beállítások módosítása