Bár nem kifejezetten a területem a fej- nyaki onkológia, de azért időnkét csak vannak ilyen ügyeim, és most pedig belefutottam egy olyan onkológiai cikkbe, ami nagyon megütött (Patterns of Discordance Between Clinical and Pathologic Stage in Head and Neck Cancer). Arról szól a kutatás, hogy a végső, patológiai stádiummal szemben milyen arányban vannak az egyes fej- nyakrák típusok -konkrétan szájüreg, szájgarat, és gége- alul- vagy felülbecsülve a kivizsgálás során. A legkomolyabb eltérés a T2 szájüregi és garatrák, a T3 gégerák, valamint az N1 metastasis vonatkozásában találtak 580 tumoros beteg adatait elemezve. A T2-4 szájüregi rákok elég gyakran felül voltak becsülve a primer kiterjedést illetően, míg T3-as gégerákok bő egyharmada meg alul, de az alulbecslés, mint tendencia a T1-2 gégerákra is igaz volt. Az N1-es nyakak sokszor N2-ők voltak, de az N0 sem ritkán volt végül N1.

A kivizsgálás teljes kivizsgálást jelentett, nem csak fizikális vizsgálatot, hanem radiológait is, és ONKOTEAM véleményt takart. Tehát nem arról van szó, hogy belenézünk a szájüregbe vagy a gégébe, és az ott a szemünkkel látott kiterjedés tér el végül a patológiai TNM-től, hanem ez már radiológiai stage is, multidiszciplináris véleményalkotással. Sok, hozzáértő ember végignézi a leleteket, és milyen sokszor téved. De ez van, még mindig jobb a helyzet, mintha nem lenne kivizsgálás. Magam elé képzelem az egészségügy szkeptikus laikusokat, akik most elégedetten dörzsölik a kezüket, hogy hát ennyit tud az egészségügy, de bénák, nem is kell ide orvos, meg nővér, egészségügy. Nekik üzenem, hogy igen, ennyit tudunk, de arányaiban mégis több embert tudunk megmenti, mint 10-20 éve, még többet, mint 50 éve, és még mindig jobb megmenteni mondjuk 20 beteget 50-ből, mint 10-et, vagy nullát.

Akik viszont ezzel foglalkoznak, annak fontos tanulságok ezek. Nekem főleg az N stádium alulbecslése volt mellbevágó. Nem véletlen az elektív nyaki disszekció állandóan forrongó kérdésköre, és javallata. Ugyanakkor nyilván az overtreatment sem jó, egy felesleges nyaki szétbontás, n. accessorius vagy hypoglossus sérülés, stb. szintén nem jó. De szakértő kezekben ezek esélye kicsi, és a túlélés esélyt vs életminőség kérdést minden esetben a beteggel alaposan át kell beszélni.