Az utóbbi időben a betegek révén többször is előkerült a COVID-19-hez társult fülzúgás, tinnitus kérdésköre. Sok helyen a fülzúgást is már a COVID-19 egyik alaptünetének jelzik, itt halkan jegyzem meg, hogy a rossz közérzet, köhögés, láz, gyengeség, szaglászavar, náthás panaszok, izomfájdalom, álmatlanság, hasmenés, hasi fájdalom, stb. mellé még beleférhet akár ez is, és még 10 másik tünet is. De a lényeg, hogy attól még létezik, és ennek érdemes utánamenni.
Jó fokmérője egy orvosi témának, hogy a pubmed-en hány megjelent kutatás van ezen a vonalon. Jelenleg ott 34 cikket lehet találni a (covid AND tinnitus) keresőkombinációra, ami nem kevés, de ha azt nézzük, hogy eddig 125.000 orvosi kutatást publikáltak COVID-19 címkével, már nem is annyira sok. Elég sok esetben a fülzúgást nem önmagában, izoláltan vizsgálják, hanem az audiovestibularis panaszhalmaz részeként, kombinált formában a halláscsökkenéssel és a szédüléssel. Ami egyébként nem ritka a koronavírus fertőzésben. Van olyan összefoglaló közlemény, ami szerint a COVID-19 betegek 14.8%-ában jelenik meg fülzúgás, vagy erősödik fel a korábban is már meglévő tinnitus (One year on: an updated systematic review of SARS-CoV-2, COVID-19 and audio-vestibular symptoms). Ez azért elég erős, azt jelenti, hogy minden 6-7. koronavírusos beteg jelzi a fülzúgást, amit én mint gyakorló fül- orr- gégész eléggé túlzónak gondolok. Mondjuk a cikk szerzői is írják, hogy az összefoglalóhoz felhasznált kutatások módszertani problémái miatt óvatosan kell fogadni ezt a számot. Mert nem mindegy, hogy valakinek pár óráig pulzálva zúgott a füle, mondjuk mikor éppen legrosszabbul volt, álmatlanság/kimerültség kapcsán, vagy pedig valakinek az egyébként éppen nagyon enyhe lefolyású koronavírus fertőzés óta folyamatosan sípol a füle. A másik pedig, hogy a népességben COVID-19 nélkül is gyakoriak az audiovestibularis panaszok, a szédülés, fülzúgás, halláscsökkenés, szóval nem arról van szó, hogy teljesen nulláról ndulnak a számok.
Kérdés, hogy mi a fülzúgás létrejöttének oka? Van olyan, a Plos-ONE-ban megjelent kínai kutatás, ami szerint a COVID-19 okozta szorongás felerősíti a fülzúgást (COVID-19 associated anxiety enhances tinnitus). A fülzúgás és a szorongás kapcsolata régóta ismert (Relationships between tinnitus and the prevalence of anxiety and depression), és ennek fényében ez a kínai kutatás azért fontos, mert lehet, hogy az koronavírus fertőzéshez társult izolált fülzúgás legalább az esetek egy részében valójában nem is primer COVID-19 okozta idegkárosodás vagy működészavar, hanem kvázi másodlagos, és csak a felfokozott/szorongásos lelkiállapot áll a háttérben. Ugyanakkor ez a magyarázat nem állja meg a helyét azoknál a betegeknél, akiknél halláscsökkenés és/vagy szédülés is kíséri a fülzúgást (vagyis fordítva, a fülzúgás kíséri ezeket), mert ott biztos nem egy szimpla lelki tényező az ok. Adja magát, hogy ezeknél a betegeknél mégiscsak az idegek direkt érintettsége, károsodása okozhatja a tüneteket (Tinnitus and equilibrium disorders in COVID-19 patients: preliminary results), vagy pedig a szaglászavarhoz hasonlóan a környékbeli epithelialis sejtek érintettsége (Sudden irreversible hearing loss post COVID-19), vagy akár a gyulladás "mellékterméke" a károsodás (Otologic dysfunction in patients with COVID‐19: A systematic review). De ezek nem evidenciák. Én ha már lúd, legyen kövér, én bedobnám akkor már a vaszkuláris gumicsontot is, rághatjuk azt is.
Szó, ami szó, a probléma, a COVID-19 fertőzés kapcsán fellépő fülzúgás létező jelenség, nem ritka. Az okát nem tudjuk, csak tippelünk. Eddigi tudásunk szerint kezelni ugyanúgy tudjuk, mint a sima fülzúgást, viszont a kezelés kapcsán nem mindegy, hogy "csak" fülzúgás van, vagy halláscsökkenés, szédülés is.
