A blogról

Ön az ENT House Budapest fül- orr- gégészeti rendelő blogját olvassa. A blogon szakmai témákat boncolgatunk, betegségeket és azok kezelését ismertetjük, friss kutatásokat, ajánlásokat elemzünk, érdekes eseteket mutatunk be, elsősorban kollégáknak, másodsorban betegeknek. Fül- orr- gégészet minden mennyiségben!

 

 

Podcastünkben élőszóban is beszélgetünk szakmai kérdésekről, 10-25 perces adások formájában. A csatornánkat itt találja:

 

spotify_2.jpg

 

spotify_2.jpg

 

Természetesen az itt leírtak nem helyettesítik a vizsgálatot, csak kiegészítő jellegű információk. Ezzel kapcsolatos részletes jogi nyilatkozatunk ITT érhető el.

 

 

A blog írói az ENT House Budapest mukatársai:

 horvatht_otsz.jpeg

dr. Horváth Tamás Ph.D.

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: fülsebészet

email: horvathtamas[at]enthouse.hu

(drhorvathtamas.com)

 

 vargazsuzsi_ildi.jpg

dr. Varga Zsuzsa

fül- orr- gégész

érdeklődési terület: rhinológia, otoneurológia

email: dr.zsuzsa.varga[at]gmail.com

 

 

 hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

 



Free Page Rank Tool

Címkék

Címkefelhő

Szükséges/hasznos-e a CT primer stapedotomia előtt? - Best Practice

2020.05.20. | drHorváthTamás |

Címkék: ajánlás fül best practice középfül hallócsontok CT stapes stapedotomia

A TRIO Best Practice sorozatában most egy a szívemhez közel álló témában adtak ki ajánlást: szüséges-e vagy hasznos-e tervezett stapedotomia előtt képalkotó, azaz középfül HRCT (Is Preoperative Computed Tomography Necessary or Useful for Primary Stapes Surgery?). Kell-e rutinszerűen minden stapesműtét előtt középfül CT-t csináltatni?

Ugye a kérdés önmagában hordoz egy csavart. Ha biztosan tudjuk, hogy stapedotomiára lesz szükség, akkor minek CT? Ugyanakkor többek között azért is jön elő ez a dolog, mert egyes esetekben nem is a stapes(talp) fixációja okozza a problémát, a vezetéses hallászavart zárt, légtartó dobüreg mellett. Ezért pusztán arra az egy tényre alapozva még nem szabad stapedotomiára kiírni a beteget, hogy negatív fültükri kép mellett van egy jelentős lég-csont köze. Ilyenkor a stapestalp fixáció maximum iránydiagnózis lehet, de ezt még finomítani kell audiológiailag (stapedius reflex, Gellé teszt, stb.), és hát akkor jöhet a CT is. A CT megerősítheti az otosclerosis diagnózisát, ha kimutatja a gócot, illetve segíthet felismerni olyan láncolati rendellenességet, ami nem stapestalp fixáció, de amit meg lehet oldalni a dobüreg feltárásával (pl. izolált incus necrosis). És ami legalább ennyire fontos, kimutathat olyan eltérést is, ami kontraindikálhatja a tervezett műtétet (pl. 3. ablak szindróma, vagy potenciálisan gusher-hoz vezető belsőfül malformatio).

De mindenképpen kell-e, vagy ha nem, akkor kinek, mikor? Az ajánlás szerzői egy hármas felosztást javasoltak a CT műtét előtti indikációjára vonatkozóan. Az első kategóriába tartozóknak nem szükséges CT, a másodiknál szóba jön/javasolt, a harmadiknál erősen javallt. Leginkább talán úgy kell elképzelni ezeket a csoportokat, hogy ha az első csoportban felsorolt opciók mind igazak az adott betegnél, akkor nem kell CT. A második csoportnál minél több dolog igaz, annál inkább javasolt a CT. A harmadik csoport esetén pedig bármelyik pont igaz a felsoroltak közül, már egyértelműen javasolt a CT.

1. Nem szükséges CT:
- Felnőttkori halláscsökkenés
- Kétoldali vezetéses hallássökkenés
- Progresszív halláscsökkenés
- Stapedius reflex hiányzik
- Nem pulzuszinkron tinnitus
- Nincsenek vestibularis panaszok
- A családban volt igazolt otosclerosis
- Negatív fültükri kép

2. Fontolóra kell venni a CT-t:
- Serdülőkorban induló halláscsökkenés
- Egyoldali vezetéses vagy kevert halláscsökkenés
- A halláscsökkenés alakulása nem ismert
- Abnormális stapedius reflex
- Pulzuszinkron tinnitus
- Nem vertigo jellegű egyensúlyszervi panaszok
- Fülészeti szempontból ismeretlen/negatív családi anamnesis

3. Javasolt CT:
- Gyermekkorban induló halláscsökenés
- Ép stapedius reflex
- Autophonia
- Vertigo jellegű vestibularis panasz
- Családi anamnesisben gyermekkorban kezdődő halláscsökkenés szerepel
- Pozitív fültükri kép (kivéve Schwartze tünet)

Szóval a fentiek segítenek eldönteni a CT szükségességét. Szerintem ezt korrektül sikerült összeszedni az ajánlásban, elég konkrét támpontokat adnak meg, érdemes megfogadni!  

Korábbi Triological Society Best Practice bejegyzések pedig ITT érhetők el.