Ma már általános jelenség, hogy napjaink jelentős részében a számítógép, laptop előtt ülünk legyen szó munkáról vagy kikapcsolódásról. A helyes testtartás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, a gerincoszlopra, izmokra, ízületekre, vállövre háruló fokozott terhelés számos fül-orr-gégészeti tünetcsoportban nyilvánulhat meg.
Általánosságban elmondható, hogy a nyaki gerinc megbetegedéseinek vezető tünete a fájdalom. Jellemzően előforduló kísérő tünet az izomgörcs (spazmus), amihez társulhat az ideggyökök nyomódásából adódó radiculopathia, a gerincvelő kompresszió okozta myelopathiás tünetegyüttes, az artéria vertebrális keringészavara miatt fellépő vertebrobasiláris inszufficiencia – szédülés, valamint a szimpatikus dúclánc irritációja okozta egyéb színes vertebrogén tünetek és panaszok külön-külön vagy keverten.
A nyaki gerinc szakasz terhelésével, degenerálódásával összefüggésbe hozható elváltozások:
- bizonytalan fülfájás :pl. C1-C2 csigolyák magasságában kilépő ideggyökök krónikus irritációja, osteoarthrosis miatt; fülcimpa fájdalma C3 radiculopathiában
- nyaki fájdalom: nyak mozgásai beszűkültek, fájdalmas processus spinosusok és paraspinalis izmok (nyaki gerinc arthritis); C1-C2-C3 radiculopathiában
- arcfájás: pl C1-C2 radiculopathia
- nyaki izombőnye fájdalom syndroma: jellemzője a fokális izomérzékenység, normális motoros és érzőfunkció
- fejfájás: a nyaki gerinc eredetű fejfájás jellemzően mérsékelt vagy közepesen erős, egy oldali (ritkábban kétoldali), mély, tompa fájdalom, amely a tarkó, a halánték, a homlok és a szem környékén fordul elő, és a tarkó területéről indul ki. Kezdetekor epizodikus, mely később folyamatossá válik, és a nyaki gerinc mozgatásával, fenntartott helyzettel provokálható, valamint a tarkó területe is nyomásérzékennyé válik, a nyaki gerincmozgás pedig jellemzően beszűkül.
- szédülés: 2015-ben jelent meg egy összefoglaló, amely szerint jelenleg 4 elfogadott teória létezik a szédülés nyaki gerincre visszavezethető eredetét tekintve: 1. proprioceptiv nyaki szédülés, 2. Barré-Lieou szindróma, 3. rotációs arteria vertebralis nyaki szédülés és 4. migrénnel összefüggő nyaki szédülés.
- fülzúgás: cervicogen eredetű fülzúgás pontos pathomechanismusa vitatott, egyesek a létrejövő érspazmus, vagy a fennálló artéria basilaris rendszerét érintő keringészavar eredményeként értékelik; mások az izomaktivitás-véráramlás egyensúlyának felbomlását tartják felelősnek.
Alábbiakban illusztráljuk a testtartáson mit és hogyan érdemes javítani:
Már az ülő alkalmatosság kiválasztásánál legyünk körültekintőek:
A helyes testtartás feltételei:
- a talp teljes terjedelmében a talajon támaszkodik, a lábak csípő széles terpeszben, az ülőgumókon egyforma a terhelés
- kb. 90 fokos szöget zár be a térdízület, csípőízület, könyökízület; a legjobb, ha a comb a vízszinteshez képest 10-20 fokkal lejjebb van (lejt a comb)
- háttámla esetén a derék megtámaszkodik; a medence enyhén előre billen
- a törzs egyenes, a fejtető felfelé nyújtózik
- csukló alátámasztott helyzetben
- térdízület szabadon van, alátámasztás nélkül
- a monitor magasságát úgy állítjuk be, hogy fejünktől kb. 50 cm-es távolságban legyen, ha asztalnál használjuk a gépet, akkor 60-80 cm-es magasságban legyen az asztal lapja
- a monitor dőlését úgy választjuk meg, hogy a billentyűzet és kijelző szemmel történő követését ne kísérje nagyobb nyaki gerinc elmozdulás
- megfelelő árnyékolásról gondoskodjunk
- minden órában 10 percet álljunk fel és mozgassuk át testünket; a monitor előtt eltöltött órákkal arányosan szánjunk időt a testmozgásra is
