Eddigi pályafutásom során először alakult ki egy betegnél radikális nyaki disszekciót követően azonos oldali n. hypoglossus bénulás. Egy nyelvgyöki kiindulású, T1N1M0 laphámrák miatt 1 éve sugárkezelés történt, és most regionális recidív/residualis folyamat miatt kellett a műtétet elvégezni. Persze a carotisvillában ült a metastasis, és a disszekátumot sem a v. jugularistól, sem a m. scm-tól nem tudtunk biztonsággal elhozni, ezért kényszerültünk radikális műtétre. A nagy, heges, mindennel összesült konglomerátum eltávolítása közben egyértelműen identifikáltuk a carotis megkerülő n. hypoglossust, és meg is kíméltük, bár a felszínén élesen kellett haladnunk. Mégis a beteg most, 2 nappal a műtét után szólt, hogy nehezebben tud enni, és így derült ki, hogy nem tudja balra mozgatni a nyelvét.

Meg akartam nézni, hogy milyen gyakran fordul elő ez a szövődmény lehetőség, de csak egy European Archives of Otorhinolarnygology cikkben találtam adatot. A spanyol kollégáknál 0.42%-ban fordult elő n. hypoglossus bénulás, szóval ez másnál sem gyakori. Pont most, miközben ezt az adatot kerestem, jelent meg a New England Journal of Medicine "Images in clinical medicine" szekciójában egy kép egy féloldali n. hypoglossus bénulás utáni fél nyelv atrophiáról. Telepátia... De jó kép, érdemes rákattintani!